Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon
2026 tavaszán a magyar választópolgárok ítéletet mondtak az elmúlt másfél évtized politikai, jogi rendszeréről, amelyet sokféleképpen lehetne jellemezni, de biztosan nem egy jól működő alkotmányos demokráciaként. Ebben a hibrid rezsimben az alkotmányosság intézményei formálisan fennmaradtak, azonban működésüket meghatározta az adott ügyek politikai szenzitivitása. E körben kiemelendő az Alkotmánybíróság (AB) helyzete és szerepe. Az alábbiakban arra kerestem választ, hogy az európai alkotmányos normák fényében, az eddig kialakult tesztek alapján milyen lehetőségei vannak az alkotmányozó hatalomnak, hogy az AB függetlenségét és pártatlanságát, a valamennyi ügyre kiterjedő – a közhatalom gyakorlását ténylegesen keretek közé szorító – alkotmánybíráskodást helyreállítsa.

