A Jogtudományi Intézet blogoldala
2026. június
2026. június 29. 11:25
A miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre való korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évre való maximálása között van egy döntő különbség. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát az első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke biztosítja. Ennek megfelelően míg a magyar alkotmányozót csak a saját politikai, erkölcsi, célszerűségi megfontolásai korlátozzák abban, hogy limitálja-e a miniszterelnöki ciklusok számát, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság vonatkozásában még kétharmaddal is csak akkor vezethet be időkorlátot az Országgyűlés, ha az megfelel az Egyezmény rendelkezéseinek.
2026. június 29. 7:37
On June 11, 2026, the Institute for Legal Studies hosted a manuscript discussion titled "Algorithmic Constitutionalism: Rethinking a Concept," marking the conclusion of the second year of the Algorithmic Constitutionalism Lendület/Momentum Research Project. Held at ELTE Centre for Social Sciences, the event served as an interdisciplinary forum to discuss a paper produced within the project. It explored the intersection of algorithmic governance and environmental law, the primary focus of the workshop centered on a co-authored manuscript by Boldizsár Szentgáli-Tóth, Gergely Lendvai, and Rudolf Berkes, entitled "From Digital Constitutionalism to Algorithmic Constitutionalism: The Legal Personhood of Artificial Intelligence as the Missing Structural Link."
2026. június 26. 10:29
Ha az állam azért nem érvényesíti éveken keresztül a saját vagyonvédelmi igényeit, mert az erre hivatott szervek vezetői maguk sem érdekeltek a jogsértések feltárásában, elévülnek ezek a követelések? A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett felállítása ezt a kérdést a magyar jogban is felveti. Az amerikai társasági jogokban ismert adverse domination doctrine („ellenséges uralom doktrínája”) abból indul ki, hogy az elévülés nem szolgálhatja azok érdekeit, akik saját irányításuk alatt megakadályozták az igényérvényesítést. Ellenséges uralom alatt az elévülés meg sem kezdődik, nyugszik addig, amíg a társaságot a jogsértésben érintett vezetők irányítják. Az írás azt vizsgálja, hogy ez a megközelítés milyen tanulságokkal szolgálhat a magyar jog számára.
2026. június 25. 8:52
Nehéz idők járnak a Donáti utcában. Különösen nem lehetett könnyű az iskolai vakáció kezdetének hete, amikor az államfő absztrakt értelmezésre irányuló indítványa miatt külön ülésnapot tűzött ki az Alkotmánybíróság elnöke. A kérdéses ügy lényege röviden az volt, hogy az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény vonatkozó szabályának szó szerinti értelmezésével szembemenve – magának vindikálja-e az alkotmánymódosításoknak egy olyan előzetes ellenőrzését, ami az egyedi jellegű alkotmánymódosításokat megfosztja az alkotmánymódosítás jellegüktől, és nem engedi azokat beépülni az Alaptörvény szövegébe.
2026. június 17. 9:54
Sok félreértést olvastam Sulyok Tamás köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával kapcsolatban, ezért érdemes pár mondatban tisztázni, miről is van szó. A köztársasági elnök az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvény értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A kérdés lényege leegyszerűsítve az, hogy az Országgyűlés bármit beírhat-e az Alaptörvénybe „Alaptörvény-módosítás” címén, vagy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e, hogy egy formailag Alaptörvény-módosításnak nevezett rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem konkrét személyre vagy konkrét jogi helyzetre szabott egyedi aktus.
2026. június 17. 9:17
2026.06.11-én az államfő absztrakt alaptörvény-értelmezést kér az Alkotmánybíróságtól (ügyszám: X/01670/2026). Az Alaptörvény hatálybalépése, azaz 2012. január 1-je óta ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök indítványoz ilyen eljárást. Az utóbbi tizennégy és fél évben az AB 11 ilyen ügyet zárt le, 5 esetben a kezdeményező az alapvető jogok biztosa, 6 esetben pedig a kormány volt; és 6 esetben érdemi döntés született (határozat), 5 esetben pedig végzés (vagy azért, mert az indítvány nem felelt meg a feltételeknek, vagy azért, mert az eljárás okafogyottá vált. Mivel ez egy ritkán gyakorolt hatáskör, és az At. hatálya idején még egyik államfő sem kezdeményezett ilyet, érdemes közelebbről is megvizsgálni az indítványt.
2026. június 16. 11:09
Magyar Péter miniszterelnök már a választások előtt lemondásra szólította fel a NER több közjogi méltóságát, és kilátásba helyezte, hogy ha a Tisza párt kétharmados többséget kap, úgy e tisztviselőket el fogják mozdítani, amennyiben azok nem mondanak le maguktól. Május 31-én lejárt a lemondásra kiszabott határidő, így a Tisza valószínűleg az Alaptörvény módosításával fogja leváltani e közjogi méltóságokat. Egy politikai rendszer vezető tisztségviselőinek mandátumuk lejárta előtti lemondatása komoly aggályokat vet fel, ezért fontoljuk meg komolyan az elmozdítás elleni érveket. Mielőtt azonban ebbe belevágnánk, érdemes két dolgot leszögezni.
2026. június 12. 12:54
Választási ígéretként, illetve politikai követelésként fogalmazódott meg, hogy az ún. „Orbán bábokat”, vagyis azokat a közjogi tisztségviselőket – köztük a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt –, akik a Fidesz-KDNP többségű parlamenttől kapták a megbízatásukat, és akiknek a tevékenysége, egyes politikai értékelések szerint kifogásolható, nagyarányú választási győzelem esetén el kell mozdítani a tisztségükből. Ez azonban nem egyszerűen politikai akarat kérdése, hanem nagyon lényeges alkotmányjogi megfontolásokat is felvető probléma. Talán nem indokolatlan e megfontolásokat röviden áttekinteni, vállalva akár annak ódiumát is, hogy a levont következtetések szemben állnak a választáson győztes többség politikai követelésével, illetve a jelenlegi állapot fenntartása mellett érvelve a szerző a korábbi parlamenti többség fogadatlan prókátorának tűnhet.
2026. június 11. 9:29
2026. május 20-án a TISZA frakció két képviselője benyújtotta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A dokumentum három ponton tervez az alkotmány szövegéhez nyúlni, amelyek közül az első elem a miniszterelnöki ciklusok kettőre történő korlátozása. A felpezsdült szakmai közéleti párbeszédben a beterjesztett javaslat már több kommentárt kapott, és jelen írás is ehhez a szakmai diskurzushoz kíván hozzájárulni.
2026. június 05. 9:02
2026 tavaszán a magyar választópolgárok ítéletet mondtak az elmúlt másfél évtized politikai, jogi rendszeréről, amelyet sokféleképpen lehetne jellemezni, de biztosan nem egy jól működő alkotmányos demokráciaként. Ebben a hibrid rezsimben az alkotmányosság intézményei formálisan fennmaradtak, azonban működésüket meghatározta az adott ügyek politikai szenzitivitása. E körben kiemelendő az Alkotmánybíróság (AB) helyzete és szerepe. Az alábbiakban arra kerestem választ, hogy az európai alkotmányos normák fényében, az eddig kialakult tesztek alapján milyen lehetőségei vannak az alkotmányozó hatalomnak, hogy az AB függetlenségét és pártatlanságát, a valamennyi ügyre kiterjedő – a közhatalom gyakorlását ténylegesen keretek közé szorító – alkotmánybíráskodást helyreállítsa.
2026. június 04. 14:53
With the professional support of the National Laboratory for Artificial Intelligence and the Momentum/Lendület Research Group on Algorithmic Constitutionalism, the ELTE CSS Institute for Legal Studies launched its scientific event series in the autumn of 2025 titled "The Sustainable Use of Artificial Intelligence in Legal Work." The fourth event of the series took place on April 9, 2026, focusing on the complex theoretical and practical issues regarding the judicial application of artificial intelligence.
