A Jogtudományi Intézet blogoldala
2026. július
2026. július 13. 10:26
Miután – remélhetőleg végleg – magunk mögött hagytuk a munkaalapú társadalom fantazmagóriáját, vissza kell térnünk a tudás alapú társadalom gyakorlatához. Az időtartamában négy választási ciklusra elnyúlt – mondhatni négyzetre emelt – kormányzati periódus egyaránt az ellehetetlenülés felé sodorta a kutatóhálózatot és a felsőoktatási intézményeket. Ennek ideológiai vetületét az Orbán-kormányok elsődleges, mindent megelőző szándékaként az autonómiák beszántására törekvés képezte, ezzel együtt azonban az anyagi függés állandósítása is az eszköztárhoz tartozott. Az intézményrendszer erőszakos átalakítása ennek csupán eszköze volt. A valós kormányzati szándék a forráskivonásra irányult.
2026. július 06. 17:44
Vita alakult ki a magyar parlamenti jog értelmezésében, mivel a Házelnök a miniszterelnököt egy interpellációra adott válasza során felszólította a tárgyra térésre, és mivel a miniszterelnök – rövidebb idő alatt befejezve a tárgybani interpellációra adott válaszát – továbbra is egy másik, korábban elhangzott interpelláció témájánál maradt, a Házelnök a tárgyra térésre való felszólítást követően, megvonta a szót a miniszterelnöktől. A miniszterelnök és a többségi kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnökre nem vonatkoznak a tárgyhoz kötöttség szabályai. A Házelnök szerint viszont igen. Igaz, hogy az Ogytv.-nek (2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről, 2026.VI.27. - 2026.VII.14. között hatályos állapot) „A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén” címe a képviselőkre vonatkozóan állapítja meg a szabályokat, a nyelvtani értelmezés félrevezető lehet.
2026. július 02. 9:59
Az idei országgyűlési választásokon negyedszer nyílt arra lehetőségük a 13 honosként elismert nemzetiséghez tartozóknak, hogy kellő számú regisztrált választóval és érvényes szavazattal megkíséreljék elérni a teljes jogú nemzetiségi mandátum elnyeréséhez szükséges kedvezményes küszöböt vagy ennek hiányában, nemzetiségi listaállítással szavazati jog nélküli szószólót küldjenek az Országgyűlésbe. Az előbbi viszont csak a két legnépesebb, a roma és a német közösség számára lehetett elviekben reálisan kivitelezhető, azonban számos előzetes várakozással szemben sem a 2022-es fiaskó után már listát állítani tudó roma, sem a 2018-ban és 2022-ben már sikeresen országgyűlési képviselőt választó német kisebbség végül nem tudott élni a kedvezményes parlamenti hely lehetőségével.
