jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2026. augusztus 31. 11:01
Gera Anna
jogász, természetvédelmi mérnök hallgató, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
.jpg&w=&h=100&zc=1)
Az elmúlt évben éles társadalmi vita alakult ki az erdőkben, különösen a védett és Natura 2000 hálózatba tartozó területeken történő gazdasági célú fakitermelés kérdései körül. Az erdőkben található faanyaggal kapcsolatos erőforrás-gazdálkodás szükségességét már felismerte a jogalkotó, azonban azt is szükséges megvizsgálni, hogy az erdő természetvédelmi értékeinek, komplex ökoszisztémaként való szemléletének jogszabályi garanciái mennyiben biztosítottak, és a jogszabályi környezet mennyiben szolgálja a természetvédelmi elvárások megvalósítását. Ebben a blogbejegyzésben bemutatom a vágástérrel járó gazdasági célú fakitermelés természetvédelmi kockázatait, a kapcsolódó hazai jogi szabályozást, és javaslatokat fogalmazok meg a jogszabályi környezet fejlesztésére.
2026. augusztus 26. 14:30
Lápossy Attila
adjunktus, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Az Alaptörvény gyermeki jogokra vonatkozó rendelkezései közé ez elmúlt években olyan elemek épültek be, amelyek nem egyszerűen ellentmondásosak vagy megosztóak voltak, hanem súlyos visszalépést jelentettek. A módosítások nyíltan a politikai-ideológia térbe taszították a gyermeki jogok alkotmányos szabályait, torzították azok normatív jellegét, sőt alapjogi hierarchiát építve jogkorlátozási fegyverré változtatták. E módosítások és a hozzájuk tapadó törvényi szabályok mögött jól azonosítható a cél: gyermekek védelmére való hivatkozás abszolutizálása és egyben kiüresítése, amely révén a tetszőleges tartalmú gyermekvédelem felhasználható a felnőttek és gyermekek jogainak tovább-korlátozására. A gyermeki jogokra vonatkozó esetleges átmeneti alkotmánymódosítási, vagy egy későbbi alkotmányozási helyzetben, az alkotmányos helyreállítás során jól kell tanulnunk a közelmúltból: e cikk a közös gondolkodáshoz kíván két, egymással összefüggő támponttal szolgálni. Mi most az az európai alapjogi mérce a gyermeki jogok érvényesülése terén, amire figyelnünk kell és amiből nem engedhetünk? Milyen problémákat és kérdéseket vethet fel az alapjogi hierchia eltörlése a gyermekek jogainak védelme kapcsán?
2026. augusztus 10. 12:00
Mezei Kitti
tudományos főmunkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet
A generatív MI-modellek fejlesztése nagy mennyiségű, változatos adat felhasználását igényli. A fejlesztők ezek jelentős részét nyilvánosan hozzáférhető weboldalakról, közösségi platformokról, fórumokról, híroldalakról és adatbázisokból automatizált adatgyűjtési technikákkal szerzik meg. Az Európai Adatvédelmi Testület 2026. július 7-én fogadta el a 3/2026. számú iránymutatását a generatív MI kontextusában végzett web scraping tevékenységhez fűződő adatkezelésekről. Ez jelenleg a nyilvános konzultációra elfogadott, még nem végleges változat. A nyilvánosan hozzáférhető arcképek automatizált, nagy volumenű begyűjtése nem pusztán adatgyűjtési kérdés, hanem az arcfelismerő adatbázis létrehozásának módjára tekintettel önálló AI Act szerinti tilalmat is felvet.
2026. július 28. 13:54
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
On June 30th, 2026 the ICON-S Annual Conference, hosted by the University College Dublin, explored the core theme, "Reimagining Public Law for a Fractured World: Technology, Identity & Truth." Fitting precisely within this focus, the panel – "From Stenographers to Algorithms: Mapping the Implementation and Governance Gaps of AI-Based Automated-Speech Recognition Systems in Parliaments" – addressed how automated speech recognition (ASR) tools are reshaping legislative workflows amid a global decline in human stenographers.
2026. július 27. 9:30
Friedery Réka
Frey Dóra
tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet; egyetemi adjunktus, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
A modern nemzetközi menekültjog a huszadik század példátlan humanitárius válságaira adott válaszként alakult ki. Az első világháború, az orosz forradalom, a többnemzetiségű birodalmak felbomlása, majd később a nemzetiszocializmus térnyerése emberek millióit tette menekültté vagy hontalanná, akik elvesztették saját államuk védelmét. Ezek az események olyan jogi problémát vetettek fel, amelyre a korabeli nemzetközi jog még nem rendelkezett megfelelő válasszal: milyen jogállás illeti meg azokat a személyeket, akiket saját államuk már nem képes vagy nem hajlandó megvédeni?
2026. július 23. 8:07
Tóth Norbert
habilitált egyetemi docens, NKE ÁNTK Nemzetközi jogi Tanszék
Alkotmányozásra készül Magyarország, amely több szempontból is üdvözlendő. Egyrészt, az Alaptörvény, főként a jelenlegi tartalommal, valóban nem képes betölteni egy korszerű európai társadalom jogi keretének és jogállami alapjának funkcióját, másrészt az alkotmányozás általában önmagában is ünnepi pillanat minden, a demokrácia és a jogállamiság talaján álló közösség életében.
2026. július 22. 8:23
Deák Izabella
projektkutató ELTE TK Jogtudományi Intézet
Amikor a parlamenti ellenzék működésképtelenné válik, a demokrácia nem pusztán meggyengül, hanem valódi kontroll nélkül marad. A korábbi rendszerből megörökölt intézmények jelenleg nem tudják betölteni a fékek és ellensúlyok szerepét. Ebben a politikai vákuumban a civil szervezetek által felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat birtokában nem az a kérdés, hogy a civilek alkalmasak-e a szakmai ellenzék szerepére, hanem az, hogy a kormány hajlandó-e felismerni: demokratikus működés csak velük együtt képzelhető el.
2026. július 20. 16:57
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
On June 25, 2026, the Institute for Legal Studies hosted the sixth session of its ongoing event series, Sustainable Use of Artificial Intelligence in Legal Work. Launched in the fall of 2025 in collaboration with the National Laboratory for Artificial Intelligence and the Lendület/Momentum Research Group on Algorithmic Constitutionalism, the series serves as a specialized forum for evaluating the intersection of advanced technology and legal frameworks.
2026. július 13. 10:26
Katona Tamás
professor emeritus, SZTE GTK
Miután – remélhetőleg végleg – magunk mögött hagytuk a munkaalapú társadalom fantazmagóriáját, vissza kell térnünk a tudás alapú társadalom gyakorlatához. Az időtartamában négy választási ciklusra elnyúlt – mondhatni négyzetre emelt – kormányzati periódus egyaránt az ellehetetlenülés felé sodorta a kutatóhálózatot és a felsőoktatási intézményeket. Ennek ideológiai vetületét az Orbán-kormányok elsődleges, mindent megelőző szándékaként az autonómiák beszántására törekvés képezte, ezzel együtt azonban az anyagi függés állandósítása is az eszköztárhoz tartozott. Az intézményrendszer erőszakos átalakítása ennek csupán eszköze volt. A valós kormányzati szándék a forráskivonásra irányult.
2026. július 06. 17:44
Chronowski Nóra
MTA doktora, kutatóprofesszor (ELTE TK JTI)
Vita alakult ki a magyar parlamenti jog értelmezésében, mivel a Házelnök a miniszterelnököt egy interpellációra adott válasza során felszólította a tárgyra térésre, és mivel a miniszterelnök – rövidebb idő alatt befejezve a tárgybani interpellációra adott válaszát – továbbra is egy másik, korábban elhangzott interpelláció témájánál maradt, a Házelnök a tárgyra térésre való felszólítást követően, megvonta a szót a miniszterelnöktől. A miniszterelnök és a többségi kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnökre nem vonatkoznak a tárgyhoz kötöttség szabályai. A Házelnök szerint viszont igen. Igaz, hogy az Ogytv.-nek (2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről, 2026.VI.27. - 2026.VII.14. között hatályos állapot) „A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén” címe a képviselőkre vonatkozóan állapítja meg a szabályokat, a nyelvtani értelmezés félrevezető lehet.
2026. július 02. 9:59
Dobos Balázs
Dobos Balázs, kutatóprofesszor, ELTE TK KI
Az idei országgyűlési választásokon negyedszer nyílt arra lehetőségük a 13 honosként elismert nemzetiséghez tartozóknak, hogy kellő számú regisztrált választóval és érvényes szavazattal megkíséreljék elérni a teljes jogú nemzetiségi mandátum elnyeréséhez szükséges kedvezményes küszöböt vagy ennek hiányában, nemzetiségi listaállítással szavazati jog nélküli szószólót küldjenek az Országgyűlésbe. Az előbbi viszont csak a két legnépesebb, a roma és a német közösség számára lehetett elviekben reálisan kivitelezhető, azonban számos előzetes várakozással szemben sem a 2022-es fiaskó után már listát állítani tudó roma, sem a 2018-ban és 2022-ben már sikeresen országgyűlési képviselőt választó német kisebbség végül nem tudott élni a kedvezményes parlamenti hely lehetőségével.
2026. június 29. 11:25
A miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre való korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évre való maximálása között van egy döntő különbség. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát az első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke biztosítja. Ennek megfelelően míg a magyar alkotmányozót csak a saját politikai, erkölcsi, célszerűségi megfontolásai korlátozzák abban, hogy limitálja-e a miniszterelnöki ciklusok számát, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság vonatkozásában még kétharmaddal is csak akkor vezethet be időkorlátot az Országgyűlés, ha az megfelel az Egyezmény rendelkezéseinek.
2026. június 29. 7:37
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
On June 11, 2026, the Institute for Legal Studies hosted a manuscript discussion titled "Algorithmic Constitutionalism: Rethinking a Concept," marking the conclusion of the second year of the Algorithmic Constitutionalism Lendület/Momentum Research Project. Held at ELTE Centre for Social Sciences, the event served as an interdisciplinary forum to discuss a paper produced within the project. It explored the intersection of algorithmic governance and environmental law, the primary focus of the workshop centered on a co-authored manuscript by Boldizsár Szentgáli-Tóth, Gergely Lendvai, and Rudolf Berkes, entitled "From Digital Constitutionalism to Algorithmic Constitutionalism: The Legal Personhood of Artificial Intelligence as the Missing Structural Link."
2026. június 26. 10:29
Nemessányi Zoltán
egyetemi docens, BCE, ügyvéd, választottbíró
Ha az állam azért nem érvényesíti éveken keresztül a saját vagyonvédelmi igényeit, mert az erre hivatott szervek vezetői maguk sem érdekeltek a jogsértések feltárásában, elévülnek ezek a követelések? A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett felállítása ezt a kérdést a magyar jogban is felveti. Az amerikai társasági jogokban ismert adverse domination doctrine („ellenséges uralom doktrínája”) abból indul ki, hogy az elévülés nem szolgálhatja azok érdekeit, akik saját irányításuk alatt megakadályozták az igényérvényesítést. Ellenséges uralom alatt az elévülés meg sem kezdődik, nyugszik addig, amíg a társaságot a jogsértésben érintett vezetők irányítják. Az írás azt vizsgálja, hogy ez a megközelítés milyen tanulságokkal szolgálhat a magyar jog számára.
2026. június 25. 8:52
Orbán Endre
adjunktus, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, NKE
Nehéz idők járnak a Donáti utcában. Különösen nem lehetett könnyű az iskolai vakáció kezdetének hete, amikor az államfő absztrakt értelmezésre irányuló indítványa miatt külön ülésnapot tűzött ki az Alkotmánybíróság elnöke. A kérdéses ügy lényege röviden az volt, hogy az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény vonatkozó szabályának szó szerinti értelmezésével szembemenve – magának vindikálja-e az alkotmánymódosításoknak egy olyan előzetes ellenőrzését, ami az egyedi jellegű alkotmánymódosításokat megfosztja az alkotmánymódosítás jellegüktől, és nem engedi azokat beépülni az Alaptörvény szövegébe.
