jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Komoly jogállami aggodalmak - a köztársasági elnök alkotmánybírósági indítványa

2026. június 17. 9:54
Kovács Krisztián
ügyvéd
Komoly jogállami aggodalmak - a köztársasági elnök alkotmánybírósági indítványa

Sok félreértést olvastam Sulyok Tamás köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával kapcsolatban, ezért érdemes pár mondatban tisztázni, miről is van szó. A köztársasági elnök az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvény értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A kérdés lényege leegyszerűsítve az, hogy az Országgyűlés bármit beírhat-e az Alaptörvénybe „Alaptörvény-módosítás” címén, vagy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e, hogy egy formailag Alaptörvény-módosításnak nevezett rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem konkrét személyre vagy konkrét jogi helyzetre szabott egyedi aktus.

Ez most valami, vagy megy valahova? – a köztársasági elnök mandátumvédő, alkotmányértelmezésre irányuló beadványáról

2026. június 17. 9:17
Chronowski Nóra
az MTA doktora, kutatóprofesszor, ELTE TK JTI
Ez most valami, vagy megy valahova? – a köztársasági elnök mandátumvédő, alkotmányértelmezésre irányuló beadványáról

2026.06.11-én az államfő absztrakt alaptörvény-értelmezést kér az Alkotmánybíróságtól (ügyszám: X/01670/2026). Az Alaptörvény hatálybalépése, azaz 2012. január 1-je óta ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök indítványoz ilyen eljárást. Az utóbbi tizennégy és fél évben az AB 11 ilyen ügyet zárt le, 5 esetben a kezdeményező az alapvető jogok biztosa, 6 esetben pedig a kormány volt; és 6 esetben érdemi döntés született (határozat), 5 esetben pedig végzés (vagy azért, mert az indítvány nem felelt meg a feltételeknek, vagy azért, mert az eljárás okafogyottá vált. Mivel ez egy ritkán gyakorolt hatáskör, és az At. hatálya idején még egyik államfő sem kezdeményezett ilyet, érdemes közelebbről is megvizsgálni az indítványt.

Merre tovább, Alkotmánybíróság?

2026. június 16. 11:09
Győrfi Tamás
professzor, University of Aberdeen
Merre tovább, Alkotmánybíróság?

Magyar Péter miniszterelnök már a választások előtt lemondásra szólította fel a NER több közjogi méltóságát, és kilátásba helyezte, hogy ha a Tisza párt kétharmados többséget kap, úgy e tisztviselőket el fogják mozdítani, amennyiben azok nem mondanak le maguktól. Május 31-én lejárt a lemondásra kiszabott határidő, így a Tisza valószínűleg az Alaptörvény módosításával fogja leváltani e közjogi méltóságokat. Egy politikai rendszer vezető tisztségviselőinek mandátumuk lejárta előtti lemondatása komoly aggályokat vet fel, ezért fontoljuk meg komolyan az elmozdítás elleni érveket. Mielőtt azonban ebbe belevágnánk, érdemes két dolgot leszögezni. 

Az „Orbán bábok” helyzetéről

2026. június 12. 12:54
Petrétei József
egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
Az „Orbán bábok” helyzetéről

Választási ígéretként, illetve politikai követelésként fogalmazódott meg, hogy az ún. „Orbán bábokat”, vagyis azokat a közjogi tisztségviselőket – köztük a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt –, akik a Fidesz-KDNP többségű parlamenttől kapták a megbízatásukat, és akiknek a tevékenysége, egyes politikai értékelések szerint kifogásolható, nagyarányú választási győzelem esetén el kell mozdítani a tisztségükből. Ez azonban nem egyszerűen politikai akarat kérdése, hanem nagyon lényeges alkotmányjogi megfontolásokat is felvető probléma. Talán nem indokolatlan e megfontolásokat röviden áttekinteni, vállalva akár annak ódiumát is, hogy a levont következtetések szemben állnak a választáson győztes többség politikai követelésével, illetve a jelenlegi állapot fenntartása mellett érvelve a szerző a korábbi parlamenti többség fogadatlan prókátorának tűnhet.

Miért támogatható a miniszterelnöki mandátumkorlátozás?

2026. június 11. 9:29
Orbán Endre
adjunktus, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, NKE
Miért támogatható a miniszterelnöki mandátumkorlátozás?

2026. május 20-án a TISZA frakció két képviselője benyújtotta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A dokumentum három ponton tervez az alkotmány szövegéhez nyúlni, amelyek közül az első elem a miniszterelnöki ciklusok kettőre történő korlátozása. A felpezsdült szakmai közéleti párbeszédben a beterjesztett javaslat már több kommentárt kapott, és jelen írás is ehhez a szakmai diskurzushoz kíván hozzájárulni.

Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon

2026. június 05. 9:02
Detre László
tanársegéd, Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; alkalmazott ügyvéd, Karsai Dániel Ügyvédi Iroda
Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon

2026 tavaszán a magyar választópolgárok ítéletet mondtak az elmúlt másfél évtized politikai, jogi rendszeréről, amelyet sokféleképpen lehetne jellemezni, de biztosan nem egy jól működő alkotmányos demokráciaként. Ebben a hibrid rezsimben az alkotmányosság intézményei formálisan fennmaradtak, azonban működésüket meghatározta az adott ügyek politikai szenzitivitása. E körben kiemelendő az Alkotmánybíróság (AB) helyzete és szerepe. Az alábbiakban arra kerestem választ, hogy az európai alkotmányos normák fényében, az eddig kialakult tesztek alapján milyen lehetőségei vannak az alkotmányozó hatalomnak, hogy az AB függetlenségét és pártatlanságát, a valamennyi ügyre kiterjedő – a közhatalom gyakorlását ténylegesen keretek közé szorító – alkotmánybíráskodást helyreállítsa.

Use of Artificial Intelligence in Courts – Roundtable Talk Summary

2026. június 04. 14:53
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
Use of Artificial Intelligence in Courts – Roundtable Talk Summary

With the professional support of the National Laboratory for Artificial Intelligence and the Momentum/Lendület Research Group on Algorithmic Constitutionalism, the ELTE CSS Institute for Legal Studies launched its scientific event series in the autumn of 2025 titled "The Sustainable Use of Artificial Intelligence in Legal Work." The fourth event of the series took place on April 9, 2026, focusing on the complex theoretical and practical issues regarding the judicial application of artificial intelligence.

„Önvédő jogállam” – nagy bizalom – új alkotmány reménye: A Magyar-kormány alkotmánypolitikájának gyorselemzése, első benyomások

2026. május 26. 13:18
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, az MTA doktora, ELTE TK Jogtudományi Intézet
„Önvédő jogállam” – nagy bizalom – új alkotmány reménye: A Magyar-kormány alkotmánypolitikájának gyorselemzése, első benyomások

Magyar Péter pünkösd hétfői, Telexnek adott interjúja világos képet rajzol a kormány alkotmánypolitikai irányairól: rövid távon egy „kis alkotmányozás” jellegű, jogállami helyreállító módosítási sorozat, középtávon pedig egy társadalmi legitimációra építő, új alkotmányozási folyamat körvonalazódik. Ezek az irányok lényeges pontokon találkoznak az alkotmányjog-tudomány képviselői – például Sajó, Halmai, Drinóczi, Chronowski, Orbán Endre és Körtvélyesi et al. – által vázolt forgatókönyvekkel, és fontos, ugyanakkor nyitott dogmatikai, valamint eljárásjogi kérdéseket is felvetnek. Nem véletlen, hogy ennek az esszének a címe Sajó 2002-es cikkét idézi fel: negyedszázad elteltével talán új, korszerű válaszok születnek régi dilemmákra. Az alkotmányjogász szakma végre újra értelmes és tartalmas diskurzusok elé néz. Az interjú gyorselemzése alapján lássuk, milyen izgalmas idők elé tekintünk.

AI and the Right to a Healthy Environment: From Constitutional Guarantees to Planetary Well-being – Scholarly Panel Summary

2026. május 26. 6:52
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
AI and the Right to a Healthy Environment: From Constitutional Guarantees to Planetary Well-being – Scholarly Panel Summary

On 16 March the Alma Mater University "It's About People 2026" conference hosted a pivotal online scholarly panel titled "AI and the Right to a Healthy Environment: From Constitutional Guarantees to Planetary Well-being." This session, which focused on the complex interplay between emerging digital technologies and ecological preservation, was organized by the Algorithmic Constitutionalism Research Group and was moderated by Boldizsár Szentgáli-Tóth, Senior Research Fellow at ELTE CSS Institute for Legal Studies, and principal researcher of the Algorithmic Constitutionalism Research Group.

Directions for Reducing Administrative Burdens in Hungarian Regulation; AI and Deregulation – A Scholarly Panel Summary

2026. május 18. 9:07
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
Directions for Reducing Administrative Burdens in Hungarian Regulation; AI and Deregulation – A Scholarly Panel Summary

The conference titled "Cutting Red Tape – Opportunities for Reducing Administrative Burdens at National, EU, and International Levels" – organised by the National University of Public Service on 12 March 2026 – provided a timely forum for addressing the systemic challenges of modern governance, culminating in a specialized scholarly panel focused on "Directions for Reducing Administrative Burdens in Hungarian Regulation; AI and Deregulation." 

A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról

2026. május 15. 8:01
Bányai Bálint
Borsos Barbara
Fazekas Márton
Hegedűs Gabriella
Horváth Laura
Kabai Márk
Küzmös Imre Farkas
Romfa Bianka
joghallgató, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A digitális gazdaság adóztatása - Beszámoló a 16. nemzetközi adójogi csereszemináriumról

2026. április 27. és május 1. között ismét megrendezésre került a nagy hagyományokkal rendelkező nemzetközi adójogi csereszeminárium, amelynek ebben az évben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont. A program az Erasmus Blended Intensive Programme keretében, a Pénzügyi Jogi Tanszék szervezésében valósult meg. A budapesti jelenléti hetet egy online felkészülési időszak előzte meg, amelynek során a résztvevő hallgatók nemzetközi munkacsoportokban, egymással konzultálva készítették elő előadásaikat. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát ebben az évben a szemle szerzői képviselték. Felkészülésüket a Pénzügyi Jogi Tanszék oktatói közül Simon István, Kovács Dániel Máté, Kecső Gábor és Darák Péter segítették.

Quo vadis, magyar alkotmányosság?

2026. május 13. 8:26
Orbán Endre
adjunktus, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, NKE
Quo vadis, magyar alkotmányosság?

2026. április 12-vel – ismét – új időszámítás kezdődött Magyarországon, ami közjogi értelemben tektonikus mozgásokat indíthat el: a democratic backsliding korszakát a democratic upsliding időszaka követheti. Ezt jelzi a szakmai diskurzus megélénkülése, amelynek eredményeként számos írás látott napvilágot egyes alkotmányossági kérdéseket illetően. Az alábbiakban ezek közül kettőhöz, az alkotmányozáshoz és az Alkotmánybíróság helyzetéhez kívánok röviden hozzászólni.

Artificial intelligence and democracy: promise, risk, and the need for democratic control

2026. május 12. 10:26
Alireza Safarpour
PhD hallgató, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debreceni Egyetem
Artificial intelligence and democracy: promise, risk, and the need for democratic control

Artificial intelligence is no longer only a technical issue, but also a democratic issue, as it is increasingly becoming a powerful force in shaping political systems and democratic governance (Walter, 2024). This article builds on the recently published research by Safarpour (2026) in the ELTE Law Journal, which systematically reviews one decade of scholarship on the relationship between artificial intelligence and democracy. Historically, every major technological shift, from the printing press to the internet, has left its mark on democracy by reshaping how information circulates, how citizens engage, and how governments are held accountable. Therefore, the question is not simply whether AI is good or bad. The real question is how AI is used, who controls it, and whether democratic values remain at the center of this new technological era (Cupać et al., 2024).

Még mindig az uniós intézményrendszer átláthatóságáról – Megjegyzések az európai ombudsman 2025-ös tevékenységét összegző jelentés kapcsán

2026. április 29. 15:07
Friedery Réka
tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet
Még mindig az uniós intézményrendszer átláthatóságáról – Megjegyzések az európai ombudsman 2025-ös tevékenységét összegző jelentés kapcsán

Az európai ombudsman hivatala 2025-ben ünnepelte felállításának 30 éves jubileumát, az ombudsmani hivatal 2025-ös tevekénységéről szóló jelentés pedig a napokban jelent meg. A jubileumi évben végzett tevékenységről szóló jelentésből levonható, hogy a vizsgálatok száma egyre nő, amelyek döntő többsége még mindig az uniós intézményrendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát érinti. Alábbiakban az európai ombudsmannak az EU átláthatóságát elősegítő, rendkívül változatos területeket érintő több évtizedes tevekénységét kívánjuk röviden bemutatni.

Alkotmányos gyermekvédelem? - A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében

2026. április 23. 8:32
Lux Ágnes
Zeller Judit
tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet; egyetemi docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Alkotmányos gyermekvédelem? - A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében Alkotmányos gyermekvédelem? - A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében

Hazánkban az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak a gyermekjogok. Ez a figyelem azonban elsősorban rövid távú politikai célok elérését, nem pedig a valódi gyermekvédelmet szolgálta. Bár az Alaptörvény és a gyermekvédelmi törvény már 2020-ban is fontos módosításon esett át,  a gyermekek és a gyermekvédelem mégis a 2024-ben kirobbant – a köztársasági elnök lemondását is magával hozó – ún. „kegyelmi ügy” nyomán került végérvényesen a közéleti és szakmai diskurzus középpontjába. Az ügy azért is kapott kiemelt érdeklődést, mert egy olyan ágazat – a gyermekvédelmi szakellátás – mindennapjaiba engedett betekintést, amely a társadalom túlnyomó részének ismeretlen. Emellett ráirányította a figyelmet a gyermekvédelmi intézményrendszer egészének működésére.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum