jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Néhány gondolat a felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás intézményrendszeréről és finanszírozásáról

2026. július 13. 10:26
Katona Tamás
professor emeritus, SZTE GTK
Néhány gondolat a felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás intézményrendszeréről és finanszírozásáról

Miután – remélhetőleg végleg – magunk mögött hagytuk a munkaalapú társadalom fantazmagóriáját, vissza kell térnünk a tudás alapú társadalom gyakorlatához. Az időtartamában négy választási ciklusra elnyúlt – mondhatni négyzetre emelt – kormányzati periódus egyaránt az ellehetetlenülés felé sodorta a kutatóhálózatot és a felsőoktatási intézményeket. Ennek ideológiai vetületét az Orbán-kormányok elsődleges, mindent megelőző szándékaként az autonómiák beszántására törekvés képezte, ezzel együtt azonban az anyagi függés állandósítása is az eszköztárhoz tartozott. Az intézményrendszer erőszakos átalakítása ennek csupán eszköze volt. A valós kormányzati szándék a forráskivonásra irányult.

Tárgyra térés, szómegvonás – parlamenti értelmezési segédlet

2026. július 06. 17:44
Chronowski Nóra
MTA doktora, kutatóprofesszor (ELTE TK JTI)
Tárgyra térés, szómegvonás – parlamenti értelmezési segédlet

Vita alakult ki a magyar parlamenti jog értelmezésében, mivel a Házelnök a miniszterelnököt egy interpellációra adott válasza során felszólította a tárgyra térésre, és mivel a miniszterelnök – rövidebb idő alatt befejezve a tárgybani interpellációra adott válaszát – továbbra is egy másik, korábban elhangzott interpelláció témájánál maradt, a Házelnök a tárgyra térésre való felszólítást követően, megvonta a szót a miniszterelnöktől. A miniszterelnök és a többségi kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnökre nem vonatkoznak a tárgyhoz kötöttség szabályai. A Házelnök szerint viszont igen. Igaz, hogy az Ogytv.-nek (2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről, 2026.VI.27. - 2026.VII.14. között hatályos állapot) „A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén” címe a képviselőkre vonatkozóan állapítja meg a szabályokat, a nyelvtani értelmezés félrevezető lehet.

A nemzetiségi részvétel kérdései a 2026-os országgyűlési választásokon

2026. július 02. 9:59
Dobos Balázs
Dobos Balázs, kutatóprofesszor, ELTE TK KI
A nemzetiségi részvétel kérdései a 2026-os országgyűlési választásokon

Az idei országgyűlési választásokon negyedszer nyílt arra lehetőségük a 13 honosként elismert nemzetiséghez tartozóknak, hogy kellő számú regisztrált választóval és érvényes szavazattal megkíséreljék elérni a teljes jogú nemzetiségi mandátum elnyeréséhez szükséges kedvezményes küszöböt vagy ennek hiányában, nemzetiségi listaállítással szavazati jog nélküli szószólót küldjenek az Országgyűlésbe. Az előbbi viszont csak a két legnépesebb, a roma és a német közösség számára lehetett elviekben reálisan kivitelezhető, azonban számos előzetes várakozással szemben sem a 2022-es fiaskó után már listát állítani tudó roma, sem a 2018-ban és 2022-ben már sikeresen országgyűlési képviselőt választó német kisebbség végül nem tudott élni a kedvezményes parlamenti hely lehetőségével.

A parlamenti képviselők cikluskorlátjáról

2026. június 29. 11:25
Tordai Csaba
ügyvéd
A parlamenti képviselők cikluskorlátjáról

A miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre való korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évre való maximálása között van egy döntő különbség. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát az első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke biztosítja. Ennek megfelelően míg a magyar alkotmányozót csak a saját politikai, erkölcsi, célszerűségi megfontolásai korlátozzák abban, hogy limitálja-e a miniszterelnöki ciklusok számát, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság vonatkozásában még kétharmaddal is csak akkor vezethet be időkorlátot az Országgyűlés, ha az megfelel az Egyezmény rendelkezéseinek.

Algorithmic Constitutionalism: Rethinking a Concept – Manuscript Discussion Summary

2026. június 29. 7:37
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
Algorithmic Constitutionalism: Rethinking a Concept – Manuscript Discussion Summary

On June 11, 2026, the Institute for Legal Studies hosted a manuscript discussion titled "Algorithmic Constitutionalism: Rethinking a Concept," marking the conclusion of the second year of the Algorithmic Constitutionalism Lendület/Momentum Research Project. Held at ELTE Centre for Social Sciences, the event served as an interdisciplinary forum to discuss a paper produced within the project. It explored the intersection of algorithmic governance and environmental law, the primary focus of the workshop centered on a co-authored manuscript by Boldizsár Szentgáli-Tóth, Gergely Lendvai, and Rudolf Berkes, entitled "From Digital Constitutionalism to Algorithmic Constitutionalism: The Legal Personhood of Artificial Intelligence as the Missing Structural Link."

Az ellenséges uralom elve és az állami követelések elévülése

2026. június 26. 10:29
Nemessányi Zoltán
egyetemi docens, BCE, ügyvéd, választottbíró
Az ellenséges uralom elve és az állami követelések elévülése

Ha az állam azért nem érvényesíti éveken keresztül a saját vagyonvédelmi igényeit, mert az erre hivatott szervek vezetői maguk sem érdekeltek a jogsértések feltárásában, elévülnek ezek a követelések? A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal tervezett felállítása ezt a kérdést a magyar jogban is felveti. Az amerikai társasági jogokban ismert adverse domination doctrine („ellenséges uralom doktrínája”) abból indul ki, hogy az elévülés nem szolgálhatja azok érdekeit, akik saját irányításuk alatt megakadályozták az igényérvényesítést. Ellenséges uralom alatt az elévülés meg sem kezdődik, nyugszik addig, amíg a társaságot a jogsértésben érintett vezetők irányítják. Az írás azt vizsgálja, hogy ez a megközelítés milyen tanulságokkal szolgálhat a magyar jog számára.

Alkotmánybírósági obstrukció. Széljegyzetek az államfő absztrakt alkotmányértelmezési indítványához

2026. június 25. 8:52
Orbán Endre
adjunktus, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, NKE
Alkotmánybírósági obstrukció. Széljegyzetek az államfő absztrakt alkotmányértelmezési indítványához

Nehéz idők járnak a Donáti utcában. Különösen nem lehetett könnyű az iskolai vakáció kezdetének hete, amikor az államfő absztrakt értelmezésre irányuló indítványa miatt külön ülésnapot tűzött ki az Alkotmánybíróság elnöke. A kérdéses ügy lényege röviden az volt, hogy az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény vonatkozó szabályának szó szerinti értelmezésével szembemenve – magának vindikálja-e az alkotmánymódosításoknak egy olyan előzetes ellenőrzését, ami az egyedi jellegű alkotmánymódosításokat megfosztja az alkotmánymódosítás jellegüktől, és nem engedi azokat beépülni az Alaptörvény szövegébe.

Komoly jogállami aggodalmak - a köztársasági elnök alkotmánybírósági indítványa

2026. június 17. 9:54
Kovács Krisztián
ügyvéd
Komoly jogállami aggodalmak - a köztársasági elnök alkotmánybírósági indítványa

Sok félreértést olvastam Sulyok Tamás köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával kapcsolatban, ezért érdemes pár mondatban tisztázni, miről is van szó. A köztársasági elnök az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvény értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. A kérdés lényege leegyszerűsítve az, hogy az Országgyűlés bármit beírhat-e az Alaptörvénybe „Alaptörvény-módosítás” címén, vagy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e, hogy egy formailag Alaptörvény-módosításnak nevezett rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem konkrét személyre vagy konkrét jogi helyzetre szabott egyedi aktus.

Ez most valami, vagy megy valahova? – a köztársasági elnök mandátumvédő, alkotmányértelmezésre irányuló beadványáról

2026. június 17. 9:17
Chronowski Nóra
az MTA doktora, kutatóprofesszor, ELTE TK JTI
Ez most valami, vagy megy valahova? – a köztársasági elnök mandátumvédő, alkotmányértelmezésre irányuló beadványáról

2026.06.11-én az államfő absztrakt alaptörvény-értelmezést kér az Alkotmánybíróságtól (ügyszám: X/01670/2026). Az Alaptörvény hatálybalépése, azaz 2012. január 1-je óta ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök indítványoz ilyen eljárást. Az utóbbi tizennégy és fél évben az AB 11 ilyen ügyet zárt le, 5 esetben a kezdeményező az alapvető jogok biztosa, 6 esetben pedig a kormány volt; és 6 esetben érdemi döntés született (határozat), 5 esetben pedig végzés (vagy azért, mert az indítvány nem felelt meg a feltételeknek, vagy azért, mert az eljárás okafogyottá vált. Mivel ez egy ritkán gyakorolt hatáskör, és az At. hatálya idején még egyik államfő sem kezdeményezett ilyet, érdemes közelebbről is megvizsgálni az indítványt.

Merre tovább, Alkotmánybíróság?

2026. június 16. 11:09
Győrfi Tamás
professzor, University of Aberdeen
Merre tovább, Alkotmánybíróság?

Magyar Péter miniszterelnök már a választások előtt lemondásra szólította fel a NER több közjogi méltóságát, és kilátásba helyezte, hogy ha a Tisza párt kétharmados többséget kap, úgy e tisztviselőket el fogják mozdítani, amennyiben azok nem mondanak le maguktól. Május 31-én lejárt a lemondásra kiszabott határidő, így a Tisza valószínűleg az Alaptörvény módosításával fogja leváltani e közjogi méltóságokat. Egy politikai rendszer vezető tisztségviselőinek mandátumuk lejárta előtti lemondatása komoly aggályokat vet fel, ezért fontoljuk meg komolyan az elmozdítás elleni érveket. Mielőtt azonban ebbe belevágnánk, érdemes két dolgot leszögezni. 

Az „Orbán bábok” helyzetéről

2026. június 12. 12:54
Petrétei József
egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
Az „Orbán bábok” helyzetéről

Választási ígéretként, illetve politikai követelésként fogalmazódott meg, hogy az ún. „Orbán bábokat”, vagyis azokat a közjogi tisztségviselőket – köztük a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt –, akik a Fidesz-KDNP többségű parlamenttől kapták a megbízatásukat, és akiknek a tevékenysége, egyes politikai értékelések szerint kifogásolható, nagyarányú választási győzelem esetén el kell mozdítani a tisztségükből. Ez azonban nem egyszerűen politikai akarat kérdése, hanem nagyon lényeges alkotmányjogi megfontolásokat is felvető probléma. Talán nem indokolatlan e megfontolásokat röviden áttekinteni, vállalva akár annak ódiumát is, hogy a levont következtetések szemben állnak a választáson győztes többség politikai követelésével, illetve a jelenlegi állapot fenntartása mellett érvelve a szerző a korábbi parlamenti többség fogadatlan prókátorának tűnhet.

Miért támogatható a miniszterelnöki mandátumkorlátozás?

2026. június 11. 9:29
Orbán Endre
adjunktus, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, NKE
Miért támogatható a miniszterelnöki mandátumkorlátozás?

2026. május 20-án a TISZA frakció két képviselője benyújtotta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A dokumentum három ponton tervez az alkotmány szövegéhez nyúlni, amelyek közül az első elem a miniszterelnöki ciklusok kettőre történő korlátozása. A felpezsdült szakmai közéleti párbeszédben a beterjesztett javaslat már több kommentárt kapott, és jelen írás is ehhez a szakmai diskurzushoz kíván hozzájárulni.

Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon

2026. június 05. 9:02
Detre László
tanársegéd, Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; alkalmazott ügyvéd, Karsai Dániel Ügyvédi Iroda
Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon

2026 tavaszán a magyar választópolgárok ítéletet mondtak az elmúlt másfél évtized politikai, jogi rendszeréről, amelyet sokféleképpen lehetne jellemezni, de biztosan nem egy jól működő alkotmányos demokráciaként. Ebben a hibrid rezsimben az alkotmányosság intézményei formálisan fennmaradtak, azonban működésüket meghatározta az adott ügyek politikai szenzitivitása. E körben kiemelendő az Alkotmánybíróság (AB) helyzete és szerepe. Az alábbiakban arra kerestem választ, hogy az európai alkotmányos normák fényében, az eddig kialakult tesztek alapján milyen lehetőségei vannak az alkotmányozó hatalomnak, hogy az AB függetlenségét és pártatlanságát, a valamennyi ügyre kiterjedő – a közhatalom gyakorlását ténylegesen keretek közé szorító – alkotmánybíráskodást helyreállítsa.

Use of Artificial Intelligence in Courts – Roundtable Talk Summary

2026. június 04. 14:53
Ádám Eszter
gyakornok, Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai Lendület pályázat
Use of Artificial Intelligence in Courts – Roundtable Talk Summary

With the professional support of the National Laboratory for Artificial Intelligence and the Momentum/Lendület Research Group on Algorithmic Constitutionalism, the ELTE CSS Institute for Legal Studies launched its scientific event series in the autumn of 2025 titled "The Sustainable Use of Artificial Intelligence in Legal Work." The fourth event of the series took place on April 9, 2026, focusing on the complex theoretical and practical issues regarding the judicial application of artificial intelligence.

„Önvédő jogállam” – nagy bizalom – új alkotmány reménye: A Magyar-kormány alkotmánypolitikájának gyorselemzése, első benyomások

2026. május 26. 13:18
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, az MTA doktora, ELTE TK Jogtudományi Intézet
„Önvédő jogállam” – nagy bizalom – új alkotmány reménye: A Magyar-kormány alkotmánypolitikájának gyorselemzése, első benyomások

Magyar Péter pünkösd hétfői, Telexnek adott interjúja világos képet rajzol a kormány alkotmánypolitikai irányairól: rövid távon egy „kis alkotmányozás” jellegű, jogállami helyreállító módosítási sorozat, középtávon pedig egy társadalmi legitimációra építő, új alkotmányozási folyamat körvonalazódik. Ezek az irányok lényeges pontokon találkoznak az alkotmányjog-tudomány képviselői – például Sajó, Halmai, Drinóczi, Chronowski, Orbán Endre és Körtvélyesi et al. – által vázolt forgatókönyvekkel, és fontos, ugyanakkor nyitott dogmatikai, valamint eljárásjogi kérdéseket is felvetnek. Nem véletlen, hogy ennek az esszének a címe Sajó 2002-es cikkét idézi fel: negyedszázad elteltével talán új, korszerű válaszok születnek régi dilemmákra. Az alkotmányjogász szakma végre újra értelmes és tartalmas diskurzusok elé néz. Az interjú gyorselemzése alapján lássuk, milyen izgalmas idők elé tekintünk.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum