A Jogtudományi Intézet blogoldala
.jpg)
.jpg)
Az MTA TK Jogtudományi Intézete a Magyar Helsinki Bizottság konzorciumi partnereként vesz részt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) magyarországi alapjogi kutatócsoportjának munkájában, a FRANET program keretében. A kutatócsoport az Európai Alapjogi Ügynökség számára az alapjogok széles körét érintő szakértői anyagokat, kutatási jelentéseket szolgáltat.
Megszületett a Kúria várva várt 2/2014. PJE Jogegységi határozata a devizakölcsönökről, és néhány napra rá már meg is jelent a parlament honlapján az első törvényjavaslat, amely a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos „egyes kérdéseket” rendez. A jogegységi határozatot és a törvényjavaslatot csak a korábban született 6/2013 PJE határozattal, a még 2012-ben keletkezett 2/2012 (XII. 10.) PK véleménnyel, a vonatkozó három hazai jogszabállyal [a régi Ptk.-val az 1996. évi CXII. törvénnyel, [a régi Hpt.-val] valamint a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelettel], és a 93/13 EGK Irányelvvel együtt lehet csak megérteni.
.jpg)
.jpg)
.JPG)
A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletét (a továbbiakban ’Rendelet’). A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést. Előzőleg az EU csak ad hoc módon tudott fellépni kereskedelmi partnerei korlátozó intézkedései ellen.
2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről.
A Kúria 2014. június 3-án lezárta a felülvizsgálati eljárást a Kásler-ügyben. Az Európai Unió Bíróságának április 30-i előzetes döntéshozatali ítéletéről készült joggazdaságtani elemzésünket Szalai Ákos tollából itt olvashatja el. A Kúria ítéletének ismertetéséhez jelenleg csak egy sajtóközlemény áll rendelkezésünkre és nem az ítélet teljes szövege. A sajtóközlemény alapján a Kúria az EuB uniós jogértelmezését a konkrét tényállás elbírálására a következőképpen alkalmazta. Az EuB ítéletében egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy az árfolyamrés a szolgáltatás árának vagy díjazásának részét képezné, amelynek tisztességtelensége a 93/13 irányelv értelmében vizsgálható lenne.
(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről).
Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. Az új mechanizmusban a tagállam kormányával folytatott bizalmas megbeszélések szolgálnak a helyzet tisztázására. A Bizottság ezután nyilvánosan javaslatokat intézhet a tagállamhoz, amelyek be nem tartása esetén a Bizottság már kellő alappal bír az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindításához.
Április 28-án, a Maastrichti Egyetemen rendezték az eddigi első, élőben közvetített EU elnöki vitát, melyen az Európai Bizottság elnöki posztjáért versengő jelöltek közül négy vett részt. Az EU történelmet írt azzal, hogy vita formájában ütközteti az Európai Parlament legjelentősebb pártjainak európai bizottsági elnökjelöltjeit, hiszen ilyen jellegű vitákat korábban csupán a nemzeti választások során láthattunk. A Lisszaboni Szerződés vezette be azt az előírást, mely szerint az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az európai parlamenti választások eredményét, amikor jelöltet állít az Európai Bizottság elnökének posztjára.
.PNG)
A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7. (magánélethez való jog) és 8. (személyes adatok védelméhez való jog) cikkeivel összefüggésben.
.jpg)
A fogyasztóvédelem paternalista szabályozás. Olyan paternalista szabályozás, amelyben a fogalmak nem mindig pontosak – mivel elsődleges célja politikai. Nem a fogyasztók megvédése, hanem az, hogy a fogyasztók azt higgyék, hogy a politika meg akarja és meg is tudja őket védeni. Kemény szavak, de a joggazdaságtanban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó írások jelentős része (példáulitt és itt) napjainkban erre a végeredményre jut. Ez a megoldatlan probléma szülte a Kásler-ügyet is. Az ügy tárgyát képező fogyasztóvédelmi szabályozás olyan paternalista módszer, amely a bíróságnak lehetőséget ad arra, hogy a felek által elfogadott szerződések egyes passzusait a fogyasztó kérésére kihúzza, átírja – vagyis a megkötött szerződéseket (legalábbis részben) megfossza kötőerejétől.
Kanada és Norvégia a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt kezdeményezett vitarendezési eljárást az Európai Unióval szemben, melynek hátterében a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelet által bevezetett kereskedelmi tilalom áll. A fókavadászat etikailag kifogásolható módszerei már jóval az aktuális vitát megelőzően a közvélemény fókuszába kerültek. E megfontolások mentén született meg a Bizottság javaslata és fogadták el a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendeletet, amely főszabály szerint a fókákból származó alapanyagok és az ebből készült termékek forgalomba hozatalának teljes tilalmát vezette be az Európai Unióban.
Március 11-én az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében egy új, a jogállamiság értékét védő mechanizmusrendszer bevezetéséről tájékoztatott. Ez a megoldás több szempontból is érdekes, ezért érdemes részletesebben is bemutatni e fejleményeket. Az új mechanizmusrendszer bevezetésének indoklásában a Bizottság rámutat egy ténylegesen létező, és jelenlegi szerződéses rendszerben meg nem oldott problémára. Ennek lényege, hogy noha a jogállamiság egyike az Unió legalapvetőbb értékeinek és működéséhez nélkülözhetetlen alapelv is, jelenleg nem állnak az uniós intézmények rendelkezésére megfelelő eszközök akkor, ha a jogállamiság működésével kapcsolatosan valamilyen problémát érzékelnek egy tagállamban.
Rendelet szabályozza majd a bankmentésben résztvevő intézményeket és eljárásokat, de kormányközi megállapodás tárgyát képezi a jövőben az Egységes Bankszanálási Alap felállítása. Az Európai Bizottság 2013 nyarán terjesztette elő javaslatát a Bankunió Egységes Szanálási Mechanizmusának (SRM) létrehozására, amelynek célja, hogy az adófizetők és a reálgazdaság terheinek minimalizálása mellett biztosítsa az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő, és súlyos nehézségekkel küzdő bankok szanálásának hatékony kezelését.
A Gazdasági és Monetáris Unió architektúrájának régóta fennálló hiányosságát kellett pótolniuk az európai döntéshozóknak az elmúlt hetekben. Amint arra a válság rámutatott; európai szintű felügyeleti és válságkezelési mechanizmusok nélkül lehetetlen a pénzügyi stabilitás megóvása, és az euró(-övezet) integritásának megőrzése. Az integrált bankszektorban megbúvó feszültségek közösségi szintű “karban-tartása” hiányában ugyanis kevés biztosíték van arra, hogy a jövőben megelőzhető lesz a torz gazdasági fejlődés, és a túlzott mértékű egyensúlytalanságok felépülése, illetve hogy a fiskális konszolidáció valódi gazdasági struktúraváltás mellett mehet majd végbe. Mindezen jelenségek a monetáris politikai tisztánlátásra is negatív hatást gyakorolnak, és évtizedekre halaszthatják a növekedésbarát fejlődési pálya kialakításának esélyeit.
.jpg)
A brit kormány 2012. júniusában jelentette be az Európai Bizottság számára az állami támogatási szabályok alapján a Hinkley Point C nukleáris erőművel kapcsolatos új beruházást előzetes engedélyezésre, amely azonban másfél évvel később hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot hozott, azaz részletes eljárás lefolytatása mellett döntött 2013. decemberében. A Bizottság engedélyező határozatának meghozatala egy-két évet is igénybe vehet és előzetes várokozások szerint csak a finanszírozási tervek gyökeres megváltoztatása után kaphat zöld utat. Ez a blogbejegyzés az eljárást megindító bizottsági aggályokat foglalja össze a teljesség igénye nélkül.
Az Európai Bíróság (Nagytanács) 2014. február 5.-i ítélete a C‑385/12. sz. Hervis Sport‑ és Divatkereskedelmi Kft. ügyben.*
A 2010-es választásokon nyertes FIDESZ-KDNP koalíció számos intézkedést hozott a költségvetési egyensúly helyreállítása és gazdaságpolitikai prioritásaianak végrehajtása érdekében. Ezek egyike volt a számos kritikát kiváltó 2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról (különadóról szóló törvény), mely – preambuluma szerint – az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók számára különadó‑kötelezettséget állapított meg egyes gazdasági ágazatokban, így a bolti kiskereskedelmi tevékenységre.