jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

The Hungarian life imprisonment regime in front of apex courts II. - The findings of the Kúria (Supreme Court)

2015. június 18. 11:54

 

 

The regulation of whole life sentences varies in the Member States, however there seems to be a European consensus on granting some form of a meaningful review for possible conditional release from life imprisonment after the expiry of a long-term period spent in prison. Hungary was among the few Member States of the EU and the Council of Europe to have a sanction regime including whole life sentences without the possibility of review for conditional release, until the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR, Court or Strasbourg court) ruled on the matter and in Magyar v Hungary (Application no. 73593/10, 20 May 2014) declared the Hungarian life imprisonment regime to be in violation of Article 3 of the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR or Convention). Last week the Kúria, the supreme court of Hungary had to remedy the human rights violation done to the whole life prisoner winning the Strasbourg case. In the review procedure Mr. Magyar was sentenced to life imprisonment with a possibility of conditional release after 40 years the earliest. In the present blog post the judgment will be analyzed in light of the ECHR and the attached case-law.

The Hungarian life imprisonment regime in front of apex courts I. - The findings of the European Court of Human Rights and the Constitutional Court

2015. június 18. 11:51

 

The regulation of whole life sentences varies in the Member States, however there seems to be a European consensus on granting some form of a meaningful review for possible conditional release from life imprisonment after the expiry of a long-term period spent in prison. Hungary was among the few Member States of the EU and the Council of Europe to have a sanction regime including whole life sentences without the possibility of review for conditional release – until the the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR, Court or Strasbourg court) ruled on the matter and declared the Hungarian life imprisonment regime to be in violation of Article 3 of the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR or Convention). As a response to the judgment, the legislative introduced a novel Pardon Committee proceeding that could have been scrutinized by the Hungarian Constitutional Court, but it missed this opportunity. A brief analysis of Hungary’s obligations flowing from the Strasbourg judgment and the new Pardon Committee proceeding will be offered in this blog post.

EU-Russia Relations and the crisis in Ukraine: how to proceed?

2015. június 15. 9:11
Peter Van Elsuwege
Lendület-HPOPs Research Group
EU-Russia Relations and the crisis in Ukraine: how to proceed?

A certain level of engagement with the EAEU seems unavoidable, but the parallel development of good and differentiated bilateral relations with individual EAEU member countries remains important. Together with the full implementation of the Association Agreements with Ukraine, Moldova and Georgia, this is a key priority for the EU in the years to come. 

A TTIP és az Európai Parlament elhalasztott állásfoglalása

2015. június 15. 9:00
Horváthy Balázs
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
A TTIP és az Európai Parlament elhalasztott állásfoglalása

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások iránt érdeklődők nagy várakozásokkal tekintettek az Európai Parlament 2015. június 10-i plenáris ülésére. Erre a napra tűzték ki eredetileg a döntést a TTIP tárgyalásokkal kapcsolatos, az Európai Bizottságnak címzett állásfoglalásáról, azonban a vitát és a határozathozatalt végül elnapolták.

Rezsicsökkentés EU-módra – az energiahatékonysági irányelv átültetési problémái

2015. június 12. 9:47
Nyircsák Adrienn
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Rezsicsökkentés EU-módra – az energiahatékonysági irányelv átültetési problémái

Az Európai Bizottság 27 tagállammal szemben folytat kötelezettségszegési eljárást az ún. energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED) nem megfelelő átültetése és alkalmazása miatt. Magyarország vonatkozásában az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása miatt az eljárás 2015 márciusában a bírósági szakaszba lépett. A Bizottság ezzel a lépéssel kívánja jelezni az energiafogyasztási szokások megváltoztatásához való tagállami hozzáállás összeegyeztethetetlenségét az EU energiahatékonysági programjával. Kérdéses, hogy a májusban elfogadott energiahatékonysági törvény megfelel-e a szakma várakozásainak.

Orbán Viktor az Európai Parlamentben bevándorlásról, halálbüntetésről és értékekről

2015. május 21. 15:10

 

 

A halálbüntetés és a bevándorlás kérdéséről vitázott kedden (május 19-én) az Európai Parlamentben (a továbbiakban EP) a magyar kormányfő. Mint azt Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból megtudtuk, a miniszterelnök megfontolandónak tartja a halálbüntetés visszaállítását, valamint jelentősen visszaszorítaná a bevándorlók számát Magyarországon. Ennek kapcsán tűzte napirendre az EP a Magyarország helyzetéről, az alapvető jogokról és uniós értékekről szóló vitát, amelyen Orbán Viktor is jelen volt.

Juncker: tovább a „schumani” úton?

2015. május 21. 15:04

 

 

2015. május 9-e a szokásos Európa-nap mellett az európai integrációt megalapozó ún. Schuman-nyilatozat 65. évfordulója is volt. Robert Schuman francia külügyminiszter ebben, az 1950. május 9-én nyilvánosságra hozott kommünikében vázolta nyilvánosan először a német és francia szén- és acéltermelés közös Főhatóság alá történő rendelésének tervét, és ezzel megalapozta az integráció első alakzatának, a hat európai állam által létrehozott Európai Szén- és Acélközösségnek megteremtését. Az integráció alapító atyáinak – Adenauer, De Gasperi, Schuman és Monet – szerepét lehetetlen túlértékelni; hiszen, mint ezt a napjainkban jól-rosszul, de létező és működő Európai Unió igazolja, egy olyan vízió mellett kötelezték el magukat, amely saját korukban szinte elképzelhetetlennek tűnt, és ez nem kevés politikai bátorságot és éleslátást kívánt meg tőlük.

Konferencia a közösségi jogokat sértő bűncselekményekről

2015. május 20. 13:34

 

 

Május 14.-én Intézetünk és az Országos Kriminológiai Intézet közös büntetőjogi konferencia-sorozatának záró rendezvényeként a közösségi jogokat sértő bűncselekmények aktuális kérdései kerültek terítékre. Jóllehet a magánvádas bűncselekmények szűk körétől eltekintve minden bűncselekmény felfogható a tágabb közösség érdekeit (is) sértő vagy veszélyeztető deliktumnak, mégis elmondható, hogy bizonyos gazdasági, környezetvédelmi vagy közrend elleni bűncselekmények szorosabban köthetőek a rendezvény címéhez. A konferencián elhangzott előadások többsége reményeink szerint írásban is megjelenik, ezért a következőkben nem célom azok ismertetése. Inkább a „blog” klasszikus műfajának megfelelően néhány impressziómat, egyes elhangzott felvetések továbbgondolása kapcsán megfogalmazódott töprengéseimet osztom meg az olvasóval.

A reklámadó mint állami támogatás

2015. május 06. 13:50
Papp Mónika
MTA TK HPOPs - Lendület Kutatócsoport
A reklámadó mint állami támogatás

Az Európai Bizottság idei, március 12-én ideiglenes intézkedésként hozott felfüggesztő rendelkezése és a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozata már nyilvánosan elérhető a versenyjogi főigazgatóság honlapján. Az alábbiakban a bizalmas információktól megtisztított határozat nyilvános változatát foglaljuk össze.

Article 7 TEU is a nuclear bomb – with all its consequences?

2015. május 05. 1:46

 

    

Changes in Hungarian public law and the adoption of the Tavares Report have stirred up the debate surrounding Article 7 of the Treaty on European Union (TEU). The present piece of writing analyses whether the “nuclear bomb” metaphor can be applied to Article 7, by resorting to legal economics, criminal law theory and game theory; and represents these findings by focusing on a possible typology of international organisations and on the Hungarian Fundamental Law and its fifth amendment.

Article 7 of the Treaty on European Union – is it really a nuclear weapon?

2015. április 13. 1:46

 

 

​The Treaty of Amsterdam (1998) made it possible for the European Union to impose legal (and not only political) sanctions on a Member State in case of violating the fundamental values of the Union. This practice, which initially connected legal consequences only to the serious and persistent violation of EU values, has been modified by the Treaty of Lisbon (2007) through adding the notion of ‘risking’ these values. Even though this Article has been part of the EU public law for two decades now, it only came to the centre of the Hungarian public attention in the last couple of years, mainly due to the continuous debates about the political turn of 2010 and about the new Hungarian constitution.

A hálapénz büntetőjogi megítélése – egy törvénytervezet margójára

2015. május 04. 8:59

 

 

Az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban közzétett egy törvénytervezetet, amely a hálapénz büntetőjogi megítélésére is figyelemmel módosítaná a büntető kódex vonatkozó rendelkezését. A következőkben a tervezett szabályozás elemzése mellett egy, a kérdés szabályozására vonatkozó alternatív javaslat kerül bemutatásra.

 

 

Christian Koenig: Merre tart az állami támogatások joga?

2015. április 03. 10:52

 

 

Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos. Alkalmazása nem korlátozódik egyes szektorokra, harmonizált vagy nem harmonizált területekre.  Az új Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról például szó szerint iránymutatásnak tekinthető, és mindenképpen több az Európai Bizottság állami támogatás-politikájának átlátható leírásánál. A dokumentum az állami támogatási ellenőrzésen - mint eszközön- keresztül kijelöli az uniós megújuló energiaszabályozás új irányát, amely a megújuló energiák megfelelő piacait át fogja formálni.

Az uniós GMO-engedélyezési rendszer reformja – Növekvő tagállami mozgástér?

2015. március 15. 12:43

 

 

Az Európai Unió Tanácsa ötéves jogalkotási eljárás végére tett pontot 2015. március 2-án, amikor elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó új uniós szabályozást. Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését, vagyis – a szubszidiaritás elvét is figyelembe véve – az uniós szinten engedélyezett GMO-k termelésének korlátozásáról vagy megtiltásáról a tagállamok nemzeti szinten dönthetnek. A géntechnológia mezőgazdaságon belüli alkalmazása heves viták kereszttűzében áll, az ezzel kapcsolatos álláspontok erősen polarizáltak a géntechnológia hasznosságának és előnyeinek előtérbe helyezését kihangsúlyozó, valamint a benne rejlő veszélyek alapján elutasító vélemények mentén. 

A brit Lordok Háza jelentése – Az Európai Unió és Oroszország: az ukrán válság előtt és után

2015. március 15. 12:35

 

 

Február 20-án az Egyesült Királyság parlamentjének felsőháza (Lordok Háza), pontosabban annak a külkapcsolatokkal foglalkozó európai uniós albizottsága kiadott egy jelentést, amely az ukrán válság, valamint az EU-orosz kapcsolatok alakulásának részletes értékelését tartalmazza. „Az Európai Unió és Oroszország: az ukrán válság előtt és után”  (The EU and Russia: before and beyond the crisis in Ukraine) című jelentés sem az EU-val, sem Oroszországgal nem bánik kesztyűs kézzel, kritikai észrevételei azonban minden esetben konstruktívak és hasznos javaslatokat fogalmaznak meg a jövőre nézve.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum