jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Christian Koenig: Merre tart az állami támogatások joga?

2015. április 03. 10:52

 

 

Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos. Alkalmazása nem korlátozódik egyes szektorokra, harmonizált vagy nem harmonizált területekre.  Az új Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról például szó szerint iránymutatásnak tekinthető, és mindenképpen több az Európai Bizottság állami támogatás-politikájának átlátható leírásánál. A dokumentum az állami támogatási ellenőrzésen - mint eszközön- keresztül kijelöli az uniós megújuló energiaszabályozás új irányát, amely a megújuló energiák megfelelő piacait át fogja formálni.

Az uniós GMO-engedélyezési rendszer reformja – Növekvő tagállami mozgástér?

2015. március 15. 12:43

 

 

Az Európai Unió Tanácsa ötéves jogalkotási eljárás végére tett pontot 2015. március 2-án, amikor elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó új uniós szabályozást. Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését, vagyis – a szubszidiaritás elvét is figyelembe véve – az uniós szinten engedélyezett GMO-k termelésének korlátozásáról vagy megtiltásáról a tagállamok nemzeti szinten dönthetnek. A géntechnológia mezőgazdaságon belüli alkalmazása heves viták kereszttűzében áll, az ezzel kapcsolatos álláspontok erősen polarizáltak a géntechnológia hasznosságának és előnyeinek előtérbe helyezését kihangsúlyozó, valamint a benne rejlő veszélyek alapján elutasító vélemények mentén. 

A brit Lordok Háza jelentése – Az Európai Unió és Oroszország: az ukrán válság előtt és után

2015. március 15. 12:35

 

 

Február 20-án az Egyesült Királyság parlamentjének felsőháza (Lordok Háza), pontosabban annak a külkapcsolatokkal foglalkozó európai uniós albizottsága kiadott egy jelentést, amely az ukrán válság, valamint az EU-orosz kapcsolatok alakulásának részletes értékelését tartalmazza. „Az Európai Unió és Oroszország: az ukrán válság előtt és után”  (The EU and Russia: before and beyond the crisis in Ukraine) című jelentés sem az EU-val, sem Oroszországgal nem bánik kesztyűs kézzel, kritikai észrevételei azonban minden esetben konstruktívak és hasznos javaslatokat fogalmaznak meg a jövőre nézve.

Az állam közpolitikai döntéshozatali tere és az állami támogatások tilalma - Az Európai Bíróság ítélete a londoni taxiknak nyújtott állami támogatásokról

2015. február 20. 11:26

 

 

Az Európai Bíróság a C-518/13. számú Eventech-ítéletében állást foglalt abban a kérdésben, hogy az állami infrastruktúrához való privilegizált hozzáférés biztosítása az elsődleges jogba ütköző állami támogatásnak minősülhet-e. A Bíróság (eléggé homályosan) elhatárolni igyekezett a gazdasági célokat szolgáló infrastruktúra megépítését és üzemeltetését attól a helyzettől, amikor egy eredetileg közcélra épült állami infrastruktúrához később privilegizált hozzáférést biztosít az állam egy adott vállalkozás számára térítés nélkül.

A 7-es cikk „atombomba” – annak minden következményével?

2015. február 20. 11:01

 

    

A hazai közjogi átalakulás, illetve a Tavares-jelentés elfogadása felpezsdítette az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke körüli diskurzust. Jelen írás a 7. cikkre aggatott „atombomba” metafora alkalmazhatóságát elemzi, amihez joggazdaságtani, büntetőjog-elméleti és játékelméleti fogódzókat keres, ezek szemléltetésére pedig a nemzetközi szervezetek egy lehetséges tipológiája, illetve a magyar Alaptörvény és annak ötödik módosítása kerül a vizsgálat fókuszába.

A tényleges életfogytiglan Strasbourgban és a nemzeti bíróságok előtt – az alapjogi szuverenitás elérésének módszeréről

2015. február 17. 8:10

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés brit rendszerével kapcsolatos legújabb strasbourgi ítélet az európai bírói fórumok egymással összekapcsolódott, konstruktív kölcsönhatás révén egymást formáló, egyensúlyi működési modelljét vázolja fel. Kérdés, mi a szerepe egy ilyen konstrukcióban a bezárkózó magyar Alkotmánybíróságnak.

Writing a PhD – A Journey

2015. február 12. 8:20

Are you about writing a PhD, or considering it? If yes, this blog post might be of interest to you. It deals with the process of writing a PhD thesis. The aim is to provide you with some general advice how to approach, start, continue and in the end – hopefully – finish your thesis (and possibly book).

Külön marad, ami összetartozik? Az Európai Bíróság 2/13 véleménye az Európai Unió az Európai Emberi Jogi Egyezményhez történő csatlakozásáról

2015. február 06. 16:59

 

    

1996-ot követően az Európai Bíróság ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejthesse jogi véleményét az Európai Unió az Európai Emberi Jogi Egyezményhez (Egyezmény) történő csatlakozását illetően. Bár az EUSZ 6. cikk 2. bekezdése által a csatlakozás alkotmányos háttere alapjaiban megváltozott, a Bíróság ismételten a csatlakozás jogi meg nem engedhetősége mellett foglalt állást.

Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver?

2015. január 23. 17:55

 

 

Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. Noha e cikk már közel két évtizede része az EU közjogának, az az elmúlt években került az európai és a hazai közvélemény érdeklődésének fénykörébe, leginkább a 2010-ben Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták miatt. E rövid írás a 7. cikk bemutatásával és értékelésével ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a véleményformálók és a közvélemény is részletesebb képet e sajátos EU jogi instrumentumról.

Trafikügy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – A széttartó alapjogvédelem tanulságai

2015. január 20. 15:15

 

A hazai alkotmányos és az Emberi Jogok Európai Bírósága által nyújtott alapjogvédelem kapcsolata az elmúlt években a nemzetközi szabályrendszerbe beágyazottan működő hazai jogvédelem és az emberi jogok nemzetközi védelmének a viszonyrendszerét meghatározó párhuzamos alkotmányosság kifejezés helyett egyre inkább széttartó mozgással írható le.

Túlsúly mint fogyatékosság – A Bíróság C-354/13. sz. ügyben hozott ítélete

2015. január 07. 12:07

 

 

2014. december 18-án az Európai Unió Bírósága (EuB) egy dán bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul kimondta, hogy habár sem az alapszerződésekben, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában nincsen védve a túlsúly, mint hátrányos megkülönböztetési alap, az EU fogyatékosságként értelmezve védi az adott személyt, ha az a túlsúlyából kifolyólag korlátozva van a teljes, hatékony és más munkavállalókkal a szakmai életben való egyenlő szerepvállalás tekintetében.

A beruházásvédelmi vitarendezés jelene és jövője az Európai Unióban 2. rész

2014. december 20. 16:30

 

 

 A poszt első részében az EU Kanadával aláírt szabadkereskedelmi megállapodásának beruházásvédelmi vitarendezéssel kapcsolatos újításait tekintettük át. A poszt második részében az USA-val tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházásvédelmi Partnerségről szóló Megállapodást érintjük és kitérünk arra az EU rendeletre, amely a választottbírósági ítéletekből eredő pénzügyi felelősség megosztását szabályozza az EU és tagállamai viszonyában.

A beruházásvédelmi vitarendezés jelene és jövője az Európai Unióban 1. rész

2014. december 20. 16:17

 

 

 A Lisszaboni Szerződés beemelte a külföldi befektetéseket a közös kereskedelempolitika hatálya alá, ezáltal lehetővé téve, hogy az Európai Unió mint önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodások szerződő fele lehessen. Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt, 2009 májusában, Kanadával, majd a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után négy évvel, 2013 júliusában, az Egyesült Államokkal kezdett tárgyalásokat kétoldalú kereskedelmi és beruházásvédelmi egyezmények megkötése érdekében.

Törvényi változások az OTKA megszűnésével - jogszabályi összehasonlítás

2014. december 08. 14:08

 

 

Az Országgyűlés 2014. november 25-én elfogadta és december 5-én kihirdették a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt. Az új törvény bevallott célja a központosítás. Ez az újonnan létrejövő szervezet (NKFI Hivatal) belső működésére is kihat: az elnök személye válik meghatározóvá az OTKÁ-ra jellemző bizottsági döntéshozatallal szemben. Részben a központosítással függ össze az MTA szerepének csökkenése, illetve az elnök ellensúlyaként működő szakmai elemek, garanciák gyengülése a pályázati döntéshozatalban és általában a szervezet működésében. A korábbi, paritásos alapon (kormányzati és szakmai kinevezettekből, utóbbiak túlsúlyával) felálló OTKA Bizottság helyett az új szabályozás szerint a „támogatási döntést az NKFI Hivatal elnöke hozza meg”. Az elnököt a miniszterelnök az új törvény szerint úgy nevezi ki, hogy szakmai testület (korábban az MTA elnökének) személyi javaslata ezt nem előzi meg. Ugyanakkor a létrejövő Hivatal elnöke véleményezési jogot kap az MTA-s kutatási forrásokkal kapcsolatos döntéseknél. A blogbejegyzés röviden összefoglalja, mi olvasható ki az új szabályozásból. A régi és az új törvényi hátteret a szöveg alatti táblázat tételesen összehasonlítja, hivatkozva a vonatkozó törvényhelyekre.

Legutóbbi bejegyzések

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum