jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2026. április 29. 15:07
Friedery Réka
tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet
Az európai ombudsman hivatala 2025-ben ünnepelte felállításának 30 éves jubileumát, az ombudsmani hivatal 2025-ös tevekénységéről szóló jelentés pedig a napokban jelent meg. A jubileumi évben végzett tevékenységről szóló jelentésből levonható, hogy a vizsgálatok száma egyre nő, amelyek döntő többsége még mindig az uniós intézményrendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát érinti. Alábbiakban az európai ombudsmannak az EU átláthatóságát elősegítő, rendkívül változatos területeket érintő több évtizedes tevekénységét kívánjuk röviden bemutatni.
2026. április 23. 8:32
Lux Ágnes
Zeller Judit
tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet; egyetemi docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Hazánkban az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak a gyermekjogok. Ez a figyelem azonban elsősorban rövid távú politikai célok elérését, nem pedig a valódi gyermekvédelmet szolgálta. Bár az Alaptörvény és a gyermekvédelmi törvény már 2020-ban is fontos módosításon esett át, a gyermekek és a gyermekvédelem mégis a 2024-ben kirobbant – a köztársasági elnök lemondását is magával hozó – ún. „kegyelmi ügy” nyomán került végérvényesen a közéleti és szakmai diskurzus középpontjába. Az ügy azért is kapott kiemelt érdeklődést, mert egy olyan ágazat – a gyermekvédelmi szakellátás – mindennapjaiba engedett betekintést, amely a társadalom túlnyomó részének ismeretlen. Emellett ráirányította a figyelmet a gyermekvédelmi intézményrendszer egészének működésére.
2026. április 20. 8:05
Szabó Zsolt
egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem; tudományos főmunkatárs, Széchenyi Egyetem Parlamenti Kutatások Központja
A választás éjszakáján túl, kormányalakításon innen, az ország figyelme lassan az új parlament felé fordul. Elindultak az egyeztetések az alakuló ülésről. Az új kormánypárt győzelmi ünnepélésének valamint az alakuló üléssel egybekötött, tervezett ünnepség helyszínválasztása is jelzi, hogy szimbolikájukban szerepet szánnak a parlamentnek. A közeljövő mutatja meg, hogy a szimbolikán túl tényleges szerepet kap-e a törvényhozó testület, amely sokáig leginkább a kormány pecsételőhelyeként működött.
2026. március 23. 7:51
Glatz Anna
végzős joghallgató, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Az algoritmikus döntéshozatal egyre nagyobb szerepet kap az állami jóléti rendszerek működésében, így a szociális ellátásokhoz való hozzáférés és azok ellenőrzése területén is. Alkalmazása ugyanakkor komoly alapjogi kérdéseket vet fel, amelyekről mindmáig kevés bírósági döntés született. A holland SyRI-ügyben hozott ítélet az elsők között volt, amelyben egy bíróság kifejezetten egy állami algoritmikus rendszer emberi jogi megítélését vizsgálta; a bejegyzés ennek főbb tanulságait járja körül.
2026. március 02. 11:55
Berkes Rudolf
Projektkutató, ELTE TK Jogtudományi Intézet
As part of an ongoing roundtable series dedicated to the sustainable use of artificial intelligence in legal work, the ELTE CSS Institute of Legal Studies and the Algorithmic Constitutionalism 'Lendület'/Momentum Research Group convened a roundtable discussion on February 5, 2026 focused on the use of artificial intelligence (AI) in law enforcement and surveillance. Moderated by Rudolf Berkes, the discussion featured two experts from the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service: Associate Professor Réka Gyaraki and Assistant Professor Levente Tóth. The discourse explored practical applications of the technology, data protection and ethical dilemmas, and implementation issues regarding the European Union's AI Act.
2026. február 24. 11:41
Szabó Attila
jogász, TASZ
Február 5-én tette közzé az Alkotmánybíróság a IV/2297/2025. számú határozatát. A döntés egy gyermekek otthongondozási díjával (GYOD) kapcsolatos ügyhöz kapcsolódik, de végül egy eljárásjogi rendszerhibát is feltárt, és emiatt jogalkotói mulasztást állapított meg: az Alkotmánybíróság szerint a vonatkozó eljárási törvények nem tartalmaznak egyértelmű előírásokat azokra az esetekre, amikor kizárólag alkalmazási tilalmat állapítottak meg. Így pedig az Alaptörvény hatályba lépése óta, bizonytalan volt, mi lesz azokkal az alapjogi panaszokkal, amelyeket az érintettek az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerint indítottak azért, mert az ügyükben eljáró bíróság alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazott, de közben más ügyben az Alkotmánybíróság már megállapította az érintett szabály alaptörvény-ellenességét. Ha valaki lemarad, az kimarad? - szól a kérdés.
2026. február 16. 12:18
Vadász Vanda
Tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet
A DARCA (Decision Aid for the Restitution of Cultural Artefacts) egy új, 2026-ban közzétett, interneten ingyenesen elérhető interaktív iránymutatás, melynek célja az összetett múltú kulturális javak tulajdoni helyzetének rendezéséhez való segítség nyújtása. Ez az egyedi eszköz ötvözi a felhalmozott klasszikus tudás és a digitális kor előnyeit: egy standardizált kérdéssort egyedi válaszainkkal kitöltve, akadémiai források segítségével vezet végig a műtárgyvisszaszolgáltatási ügyeket övező morális megfontolások útvesztőjében.
2025. december 30. 8:55
Chronowski Nóra
kutatóprofesszor, ELTE TK Jogtudományi Intézet
Az ELTE TK Jogtudományi Intézetében 2025. november 25-én mutattuk be a Pap András László szerkesztésében megjelent kézikönyvet, amely az elmúlt évtized civil-szakértői és rendőrségi párbeszédének eredményeként született. A kötet a 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás gyakorlati alkalmazását segíti, bemutatva a gyűlölet-vezérelt bűncselekmények felismerésének indikátorlistáját, az előítéletes indítékok azonosítását és a helyes minősítés módszertanát. A bemutatón Tóth Judit egyetemi docens (SZTE), Nagygyőr Csilla alezredes (ORFK) és Dombos Tamás (Háttér Társaság) méltatta a munkát, amely gyakorlati dokumentummintákat, áldozatvédelmi szempontokat és civil együttműködési protokollokat is tartalmaz.
2025. december 08. 10:51
Szabó Attila
a szerző alkotmányjoggal foglalkozó jogász
Mára már köztudomású tény, hogy Magyarországon lakhatási válság van vagy legalább is, sokak számára nagyon nehéz a lakhatáshoz vagy a lakástulajdonhoz való hozzájutás. Ebben a szövegben azt járom körül, hogy alkotmányos és jogszerű lenne-e, ha ennek enyhítésére egy települési önkormányzat vagyonadó típusú adót róna ki a nem lakott, üresen hagyott lakásokra. Az első részben azt tisztázom, hogyan lehetne ezt szabályozni, kitérve a nemzetközi példákra is, ezt követően az alkotmányos kereteket tekintem át, majd pedig néhány praktikus, jogalkotási, jogalkalmazási nehézségeire hívom fel a figyelmet, végül pedig arra is kitérek, hogy egy ilyen szabályt milyen jogi kihívások érhetnek.
2025. december 04. 6:53
Berkes Rudolf
Projektkutató, ELTE TK Jogtudományi Intézet
As part of an ongoing series dedicated to the sustainable use of artificial intelligence in legal work, the ELTE CSS Institute of Legal Studies and the Algorithmic Constitutionality 'Lendület' Research Group convened a roundtable discussion on November 27 to explore one of the most fundamental questions posed by this new technology: the legal status of Artificial Intelligence. Situated amidst intense global debate and regulatory activity, most notably the finalization of the EU's AI Act, the central theme of the discussion was not to arrive at a definitive answer, but rather to critically examine the viable concepts and existing legal frameworks that could contribute to a sustainable legal environment for AI.
2025. október 07. 13:36
Friedery Réka
Ralf Roßkopf
tud. munkatárs, ELTE TK JTI, vendégoktató, SOTE Társadalomtudományi Tanszék; Professor of Law, Vice President and Professor, German Jordanian University (GJU), Technical University of Applied Sciences Würzburg-Schweinfurt
Germany has always been a country of immigration, and the integration of newly arrived people is an ever-present topic, albeit one that fluctuates in intensity. The former German government expressed the view that modernising the Citizenship Law was necessary because approximately 14 per cent of the population (around 12 million people) did not possess a German passport. It is estimated that 5.3 million of these people had been living in Germany for at least ten years, but only a small percentage of those eligible were able to become naturalised. The newly formed government of 2025 has not abandoned the path already initiated but has adapted it to align with its own priorities.
2025. szeptember 25. 13:19
Berkes Rudolf
Projektkutató, ELTE TK Jogtudományi Intézet
At a September 18, 2025 event, Hungarian officials and legal experts convened to discuss the national implementation of the European Union's landmark AI Act. The discussion, hosted by the Institute for Legal Studies, National Laboratory for Artificial Intelligence and the Algorithmic Constitutionality Momentum Research Group, featured Deputy State Secretary for Technology Szabolcs Szolnoki and Research Professor Zsolt Ződi, who provided critical insights into the planned regulatory structure and the anticipated hurdles ahead. Supplemented by draft legislation, their comments paint a picture of a centralized, consultative approach that relies heavily on soft law to navigate the complexities of the new regulation. The event was moderated by Senior Research Fellow Kitti Mezei.
2025. szeptember 23. 11:29
Kovács Szitkay Eszter
PhD hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola; tudományos segédmunkatárs, ELTE TK JTI
A következő blogbejegyzés egy kutatási projekt kereteit és megállapításait foglalja össze, amelyek a rendőrség, a legitimáció és ez utóbbi feltételei, illetve következményei körül fogalmazódtak meg.
2025. szeptember 18. 18:13
Biró-Markovics Dániel
Bodnár Bence
Erdei Evelin
Hajdu Barnabás
Herczeg Kevin
Himpelmann Gellért
Kocsis Benedek
Palásti Marcell
joghallgató, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
2025. szeptember 01. 13:37
Aleksandra Mężykowska
Réka Friedery
Polish Academy of Sciences Institute of Law Studies; ELTE Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies
The Russian Federation’s full-scale invasion of Ukraine on 24 February 2022 triggered the largest forced migration in Europe since World War II. Millions of Ukrainians crossed international borders in search of safety, with the four Visegrad countries — Czechia, Hungary, Poland and Slovakia — situated on the front line of this displacement. In contrast to the 2015 migration crisis, which was characterised by arrivals from the Middle East and North Africa largely bypassing Central Europe, the present crisis has had a direct impact on the V4 region from both a demographic and a political perspective. The General Report, produced under the Visegrad Grant project, examines how these four countries responded legally, institutionally and practically to the unprecedented arrival of Ukrainian refugees.
