Deák IzabellaA modern parlamenti demokráciák egyik alapvető elve, hogy a hatalom gyakorlása csak akkor tekinthető legitimnek, ha létezik intézményes ellenzék. Az ellenzék feladata, hogy kritizálja a kormányzati döntéseket, szakmai alternatívákat kínáljon, és rámutasson a hibákra. A demokratikus elmélet ezt a számonkérhetőség két formájának megkülönböztetésével írja le: „vertical accountability” (alulról felfelé irányuló számonkérhetőség) és „horizontal accountability” (intézményi számonkérhetőség). A vertikális számonkérhetőség azt jelenti, hogy a társadalom tagjai közvetlenül vagy közvetve képesek ellenőrizni és büntetni, vagy jutalmazni a politikai döntéshozókat. Ennek eszköze a szabad és tisztességes választások, a civil társadalom és társadalmi mozgalmak észrevételei, illetve a független média működése. Az intézményi számonkérhetőség pedig olyan állami szervek rendszerét jelenti, például alkotmánybíróság, ombudsman, parlamenti ellenőrző bizottságok, amelyek jogilag fel vannak hatalmazva arra, hogy ellenőrizzék és korlátozzák más állami szervek jogellenes vagy alkotmányellenes cselekedeteit. Ez a fékek és ellensúlyok intézményesült rendszere. A demokratikus stabilitás feltétele, hogy mindkét számonkérési forma működjön.[1]
Az ellenzék hiánya mint rendszerszintű kockázat
Viszont ha nincs érdemi ellenzék, az nem pusztán politikai probléma, hanem rendszerszintű kockázat. A parlamenti ellenzék ugyanis nemcsak politikai alternatívát nyújt, hanem minőségbiztosítási funkciót is betölt a jogalkotási folyamatban. Amikor az ellenzék gyenge, megosztott vagy teljesen hiányzik, a kormányzat mentesül a szigorú parlamenti viták, a részletes bizottsági ellenőrzések és a nyilvános kritika alól. A döntéshozatal ugyan felgyorsul, de a szakmai és jogi minőség látványosan romlik. A kontroll hiánya kodifikációs hibákhoz vezethet, gyakoribbá teszi a korrekciós kényszert, illetve növeli a közigazgatási diszfunkciók esélyét.
A jogalkotás minőségét mérő nemzetközi összehasonlító indexek, például a Világbank kormányzati hatékonysági mutatói (Worldwide Governance Indicators)[2] vagy a V-Dem (Varieties of Democracy)[3] projekt, empirikusan igazolják, hogy a parlamenti ellenőrzés gyengülése egyenes arányban áll a kormányzati hatékonyság csökkenésével és a korrupciós kockázatok növekedésével.
Miért nem alkalmas a Fidesz legitim ellenzéki szerepre?
Jelenleg a parlamentben a második legnagyobb párt, a Fidesz nem alkalmas a legitim ellenzéki szerepre, hiszen egy olyan pártról van szó, amely modern autokratikus rendszert[4] épített ki és ezen keretek között gyakorolta hatalmát, melyet az április 12-i választásokon elveszített. Ezt követően a párt képviselői nem hajlandóak a nyilvánosságban szembenézni a múltbeli visszaéléseikkel. Nincs valódi beismerés, nincs valódi bocsánatkérés, nincs felelősségvállalás. Ennek következtében nem lesznek képesek hiteles ellenzékké válni. A legitim ellenzéki szerephez elengedhetetlen a demokratikus normák elfogadása, a korábbi visszaélések elismerése, a politikai felelősség vállalása és a szakmai alternatívák felmutatása. Ha ezek hiányoznak, a párt formálisan létezik, de funkcionálisan nem lát el ellenzéki feladatokat.
Mivel nincs valódi parlamenti ellenzék, elvileg az autoriter rendszerből megörökölt intézményeknek, például a köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróságnak, az ombudsmannak kellene valamiféle kontrollt gyakorolnia. Ha működőképes ellenzék állna rendelkezésre, természetesen nem várnánk el ezektől az intézményektől, hogy átvegyék az ellenzék szerepét, ilyen helyzetben inkább jogi korlátként funkcionálnának. Ugyanakkor a korábbi rendszerben betöltött, az autokratikus hatalmat támogató szerepük miatt erre nem alkalmasak. Az ilyen intézmények csak akkor képesek ellátni kontrollfunkciót, ha előzetesen megtörténik a politikai és szakmai megtisztulás, ami Magyarországon egyes intézményeknél épp elindul. A 17. Alaptörvény-módosítás értelmében megszűnik a köztársasági elnök és a 70. életévüket betöltő alkotmánybírók megbízatása,[5] ugyanakkor a Kúria elnökét csak bírói kezdeményezésre, visszahívással lehet eltávolítani. Ez viszont bizonytalanná teszi a korábbi rendszert kiszolgáló Varga Zs. András leváltását, mivel nem egyértelmű, hogy a bírák körében meglenne a miniszterelnök által emlegetett kétharmados támogatás a kezdeményezéshez.[6] Más intézmények esetében, például az ombudsman tekintetében még nem látjuk ennek pontos kereteit.
A civil társadalom szerepének felértékelődése
A demokratikus átmenetek egyik legkritikusabb kérdése, hogy milyen intézményi és társadalmi szereplők képesek ellátni a hatalom kontrollját akkor, amikor a korábbi politikai struktúrák nem működnek megfelelően. A civil társadalom szerepének felértékelődése tipikus jelenség olyan országokban, ahol az autokratikus kormányzás hosszú időn át korlátozta a politikai pluralizmust.
A civil szervezetek munkájukkal kulcsszerepet töltenek be a társadalom és a helyi közösségek fejlesztésében, valamint a polgárok részvételének erősítésében. Tevékenységük révén fontos szerepet játszanak a társadalmi problémák felszínre hozásában, az érdekek artikulálásában, és szükség esetén a hatalom kontrollálásában is: a nyilvánosság bevonásával olyan eszközöket képesek alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a kormányzati és piaci szereplők felelősségre vonását.
Tehát ellenőrző mechanizmusként is működhetnek, és adott esetben képesek a hatalom számonkérésére. Bizonyos szervezeteknél ez a kontrollfunkció csak akkor jelenik meg, amikor saját tagjaik kerülnek konfliktusba az állammal vagy valamely intézményével. Mások kifejezetten az állami hatalom ellenőrzésére irányuló tevékenységet folytatnak, így szélesebb társadalmi kontrollszerepet töltenek be. E szervezetek egyik legnagyobb erőssége a kormányoktól való függetlenség, amely lehetővé teszi számukra, hogy politikai elfogultság nélkül, vagy legalábbis az állami érdekektől függetlenül nyújtsanak tájékoztatást, készítsenek elemzéseket és alakítsanak ki szakmai álláspontokat.
Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat tudatos és szisztematikus kampányt folytatott a kritikus civil szervezetek hiteltelenítésére.[7] A társadalmi kontrollfunkciót ellátó szervezeteket[8] a politikai kommunikáció szintjén „külföldi ügynökökként”, a nemzeti érdekek árulóiként pozícionálták, miközben jogi és pénzügyi eszközökkel is igyekeztek elvágni őket a forrásoktól.
Ennek a szisztematikus nyomásnak a dacára a társadalmi kontrollfunkció civil képviselőinek legfontosabb szereplői nemcsak életben maradtak, hanem jelentős ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot. A delegitimációs törekvések ellenére ezek a szervezetek érdemi szakmai professzionalizációs folyamatot valósítottak meg, tudásbázist hoztak létre, nemzetközi hálózatokat építettek ki. Ez a felhalmozott tudás alkalmassá teszi a civileket arra, hogy ne csupán passzív elszenvedői, hanem aktív alakítói legyenek a szakpolitikai folyamatoknak, hogy szakmai kritikát fogalmazzanak meg, alternatív szakpolitikai javaslatokat készítsenek és nyilvános vitákat indítsanak el.
A civilek tudása akkor válik igazán hasznossá a kormányzat számára, ha az nyíltan elismeri a civil szervezetek szakmai kompetenciáját, és intézményesített konzultációs mechanizmusokat hoz létre.[9] A civil kompetencia elismerése és a strukturált párbeszéd előnyökkel jár a végrehajtó hatalom számára. A civil szervezetek terepen szerzett tapasztalatai (például a mélyszegénységben élők segítése vagy a helyi környezeti konfliktusok kezelése során) olyan mikroszintű információkat szolgáltatnak, amelyek a makroszintű statisztikákból kimaradnak. Ha az érintett társadalmi csoportokat képviselő civilek részt vesznek a döntés-előkészítésben, a megszülető kompromisszumokat a társadalom sajátjának tekinti, ami drasztikusan csökkenti a jogszabályok bevezetését kísérő ellenállást és növeli a jogkövetési hajlandóságot. Egy olyan kormányzat, amely képes és hajlandó intézményesített keretek között együttműködni a kritikus civil szervezetekkel, bizonyítja demokratikus elkötelezettségét. Ez kulcsfontosságú lehet a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban.
Miért nem elég a jelenlegi társadalmi egyeztetés?
A már lezárult társadalmi egyeztetések formális, rövid határidőkkel működő, egyoldalú mechanizmusok voltak.[10] A törvénytervezetek véleményezésére mindössze öt napot biztosítottak. Ez a gyakorlat ellehetetleníti, hogy a civil szervezetek, szakmai kamarák vagy tudományos műhelyek mélyreható, akár empirikus adatokon alapuló elemzéseket készítsenek. A jelenlegi rendszerben a civilek ugyan benyújthatják észrevételeiket egy megadott e-mail-címre, de a kormányzat teljesen szabadon, indokolás nélkül figyelmen kívül hagyhatja azokat. Nincs olyan jogi kényszer vagy intézményesített fórum, amely arra kötelezné a minisztériumokat, hogy érdemben válaszoljanak a kritikákra, vagy megindokolják, miért utasították el a szakmai javaslatokat. A folyamat nem párbeszédre, hanem egyirányú adatbefogadásra épül. A kormányzat nem lép interakcióba a véleményezőkkel, nincsenek konszenzuskereső kerekasztalok vagy egyeztető fórumok, így a folyamat megmarad a szűk körű, elszigetelt szakértői tanácsadás szintjén, amelyben nincs számonkérhetőség, nincs demokratikus kontroll és nincs valódi partnerség. A strukturált civil bevonás, például a civil szereplők meghívása a parlamenti bizottságokba vagy az előzetes véleményezési szakértői szerep mutatja meg, hogy a parlamenti ellenzék nélküli kormány valóban nyitott-e a társadalmi kontrollra.
Pozitív változás lehet a Közlekedési és Beruházási Minisztérium által elindított Biztonságosabb utakat szeretne? Mondja el a véleményét! című legújabb társadalmi párbeszéd,[11] amely több mint egy hónapot biztosít a véleménygyűjtésre, és utána több mint két hetet szán a kiértékelésre, és még a felmérésből készült összefoglalót is közzé tervezik tenni a kérdőív lezárását és értékelését követően.
A civil javaslatok már most hatnak a kormányzatra
Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke (444.hu)[12] és Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója (Klubrádió)[13] interjúiból és nyilatkozataiból ismert, hogy a kormány az uniós források megszerzése érdekében indított jogalkotási folyamatban érdemben használta fel és építette be a törvényszövegekbe a Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország szakmai álláspontjainak és javaslatainak egy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvénytervezet esetében. Ez azt jelzi, hogy a civil tudás már most is jelen van a döntéshozatalban, csak nem intézményesített formában.
Miért szükségszerű a civil kontroll?
Bár a kormány jelenleg nagy társadalmi támogatottsággal és népszerűséggel rendelkezik, a túlzott politikai felhatalmazás csökkenti a hibák észlelésének képességét, növeli a túlzott magabiztosságot és gyengíti a szakmai kontrollt. A közigazgatás belső struktúrája természeténél fogva alkalmatlan arra, hogy ellensúlyozza a politikai akaratot. A minisztériumokba és háttérintézményekbe becsatornázott magas rangú szakemberek, mint az államtitkárok, helyettes államtitkárok és főosztályvezetők, szigorú hierarchikus rendben dolgoznak. Az intézményi lojalitás és a bürokratikus fegyelem miatt a közigazgatási apparátus tagjai nem működhetnek belső ellenzékként, akkor sem, ha egy-egy minisztériumba civil szervezetektől igazoltak le szakembereket. A közigazgatásban dolgozó szakemberek feladata a politikai döntések végrehajtása és adminisztratív előkészítése, nem pedig azok alapvető megkérdőjelezése.
Ha a kormány valóban komolyan gondolja a demokratikus működést, akkor a strukturált együttműködéshez szükséges szakmai fórumok létrehozását a demokratikus minőség növelésének eszközeként kell kezelnie, mert a valódi társadalmi egyeztetés és a civil kontroll intézményesítése nem gyengíti, hanem erősíti a végrehajtó hatalom legitimációját és hatékonyságát.
_______________
[1] O'Donnell, G. Guillermo: Democratic theory and comparative politics. (Papers / Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung, 99-004, 1999.). Berlin: Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung gGmbH, 1-73.
[2] Kaufmann, Daniel - Kraay, Aart: The Worldwide Governance Indicators: Methodology and 2024 Update. Policy Research Working Paper 10952, 2024.
[3] Papada, Evie – Pavlova, Marina – Lindberg, Staffan I.: Case for Democracy: Can Democracy Limit Corruption? University of Gothenburg, Varieties of Democracy Institute: V-Dem Policy Brief, No. 36, December. 2022.https://www.v-dem.net/media/publications/pb_36.pdf (2026.07.19.)
[4] Tóth Gábor Attila: Nemdemokrácia. Az alkotmányjogi patológia és terápia alapjai. Oriold és Társai, Budapest, 2024.
[5] Az persze vita tárgyát képezi, hogy egy olyan Alkotmánybíróság, amely tagjainak nagyrésze az előző rendszert szolgálta ki, tekinthető-e valódi kontroll intézménynek vagy sem.
[6] Kozák Dániel: Kiakadtak a bírák, amiért nekik kellene kipenderíteniük Varga Zs. Andrást. 24.hu. https://24.hu/belfold/2026/07/03/varga-zs-andras-kuria-obh-visszahivas-24extra/ (2026.07.19.)
[7] Ágnes, Kövér - Attila, Antal - Izabella, Deák: Civil Society and COVID-19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space. Nonprofit Policy Forum, 2021/1. 93-126.
[8] Deák Izabella: A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége. Demokratikus és autokratikus szabályozási modellek. Gondolat, Budapest, 2025. 39-42.
[9] Ilyen volt 2010 előtt: bizonyos jogszabályokat a kidolgozás fázisában véleményezhettek egyes szervezetek, rendszeresen hívták őket minisztériumi egyeztetésekre. Lásd Dercsényi Dávid: „Nincs olyan hatalom, amely ne szorulna korlátozásra és ellenőrzésre”, Népszava 2026.07.13. https://nepszava.hu/3328650_tasz-szabo-mate-interju-jogvedok-civilek-ellenorzes-feladatok-kormany-magyarorszag (2026.07.19.)
[10] Lásd Társadalmi párbeszéd az Alaptörvény 17. módosításáról. https://egyeztetes.kormany.hu/egyeztetes/tarsadalmi-parbeszed-az-alaptorveny-17-modositasarol (2026.07.19.)
Társadalmi egyeztetés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról. https://egyeztetes.kormany.hu/egyeztetes/nemzeti-vagyonvisszaszerzesi-es-vedelmi-hivatal-felallitasarol (2026.07.19.)
[11] Biztonságosabb utakat szeretne? Mondja el a véleményét! https://egyeztetes.kormany.hu/egyeztetes/kozlekedesbiztonsag (2026.07.19.)
[12] „Van olyan pillanat, amikor a rendszer legfontosabb tisztségviselőit is el lehet távolítani” https://www.youtube.com/watch?v=B2-yIV9IYoU&t=92s (2026.07.19)
[13] Esti gyors (2026. július 13., hétfő 18:15) https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2026-julius-13-hetfo-1815-59128?fbclid=IwY2xjawTJ-aRleHRuA2FlbQIxMABicmlkETIwSTRqOFVSQWlkVGZiRnlrc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHo_4q7FtgrjQUDEW1gOrN3hupiEBIjCDtLSL6j4FULSvX8nKnXfP7FHE4I2u_aem_bFRDNPIXlc10dnWc_gLhjw (2026.07.19.)
_______________
Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.