Gyermekjogi Kutatócsoport

A Jogtudományi Intézet keretein belül megalakult Gyermekjogi Kutatócsoport célja a gyermekeket megillető jogok elméleti és gyakorlati kérdéseinek interdiszciplináris vizsgálata, valamint a gyermekjogok hazai és nemzetközi fejlődésének nyomon követése. A kutatócsoport tevékenysége hozzájárul a gyermekek jogainak hatékonyabb érvényesüléséhez, a tudományos diskurzus erősítéséhez és a szakpolitikai döntéshozatal megalapozásához.

A kutatócsoport fő kutatási irányai

  • A gyermekjogok elmélete és alapjai: a gyermek mint jogalany helyzete, a gyermek legjobb érdekeinek elve, a részvételi jogok és a gyermekek autonómiájának kérdései.

  • A gyermekjogok nemzetközi és európai keretrendszere: különös tekintettel az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére, az Európa Tanács és az Európai Unió gyermekjogi normáira, valamint ezek hazai érvényesülésére.

  • A gyermekjogok új kihívásai: a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az online környezet, a gyermekek adatvédelme, a klímaváltozás és más társadalmi-technológiai változások gyermekjogi vonatkozásai.

  • Gyermekközpontú igazságszolgáltatás: a gyermekbarát igazságszolgáltatás elveinek és gyakorlatának vizsgálata, a gyermekek részvétele a bírósági és hatósági eljárásokban, valamint a sérülékeny helyzetben lévő gyermekek jogvédelmének kérdései.

A Kutatócsoport célja, hogy kutatási eredményeivel, szakmai együttműködéseivel és tudományos rendezvényeivel elősegítse a gyermekjogok hazai és nemzetközi fejlődését, valamint erősítse a gyermekközpontú szemlélet érvényesülését a jogalkotásban, a jogalkalmazásban és a közpolitikák alakításában.

A Jogtudományi Intézetben az elmúlt években egyre jelentősebb szerepet kaptak a gyermekjogi kutatások, különösen a gyermekbarát igazságszolgáltatás, a gyermekek részvételi jogai és a sérülékeny helyzetben lévő gyermekek jogvédelme területén. E kutatások fontos állomása volt az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló FOSTER (Fostering Child-Friendly Legal Environments through Collaborative Networks) projekt, amely a gyermekáldozatok jogainak védelmét, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás erősítését, valamint a jogi szakemberek és más érintett szereplők közötti együttműködés fejlesztését tűzte ki célul.

__________

Kutatócsoport tagjai

Kecskés Gábor

Könczöl Miklós

Lux Ágnes

Szontagh Veronika

__________

A kutatócsoport tagjainak eddigi publikációi

  • Zeller Judit - Lux Ágnes: Alkotmányos gyermekvédelem? A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében. (2026) https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/04/alkotmanyos-gyermekvedelem
  • Kecskés Gábor - Lux Ágnes: A klímaváltozás mint a gyermekjogok fokozott védelmi igényének katalizátora? ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 66 : 4 pp. 30-57. , 28 p. (2025) https://doi.org/10.51783/ajt.2025.4.02
  • Lux Ágnes: A gyermekjogok és a jövő nemzedékek. FUNDAMENTUM 29 : 1 pp. 21-36. , 16 p. (2025) https://doi.org/10.70538/fundamentum.2025.1.2
  • Lux Ágnes: A gyermekjogok védelme (EJENY 25. cikk (2) bekezdés és 26. cikk) In: Hungler, Sára (szerk.) "MINDEN EMBERI LÉNY SZABADNAK SZÜLETIK" - Jubileumi kötet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulójára. Budapest, Magyarország : ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet (2025) 211 p. pp. 157-169. , 12 p.
  • Lux Ágnes: Successful unsuccessful children’s rights climate cases? Lessons learned from the Sacchi and Agostinho cases or the power of a non-judicial body. Católica Law Review 9 : 1 pp. 57-81. , 25 p. (2025) https://doi.org/10.34632/catolicalawreview.2025.17792
  • Lux Ágnes: Recent Trends in the Argumentation of the European Court of Human Rights on Children’s Rights. PUBLIC GOVERNANCE ADMINISTRATION AND FINANCES LAW REVIEW 10 : 1 pp. 103-120. , 18 p. (2025) https://doi.org/10.53116/pgaflr.7702
  • Könczöl Miklós: Parental proxy voting and political representation. Revus 21/51 (2023) paper 9753. https://doi.org/10.4000/revus.9753
  • Könczöl Miklós: How to Rejuvenate European Decision-making? Central and Eastern European Legal Studies 2018/2, pp. 191-210.
  • Könczöl Miklós: A „családi választójog” és a választójogi képviselet két lehetséges értelme. Politikatudományi Szemle 27/4 (2018) pp. 42-59. https://doi.org/10.30718/poltud.hu.2018.4.42-59

Ugyancsak a Jogtudományi Intézetben folyó kutatásokhoz kapcsolódnak az alábbi tematikus lapszámok: