A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete COVID–19-világjárványhoz kapcsolódó kutatásait lezáró kötet körvonalazza azokat a jogrendszert érintő, a közegészségügyi szükséghelyzethez köthető változásokat, amelyek várhatóan hosszabb távon is velünk maradnak majd. Kitérünk a különleges jogrend kereteire, a természettudományos érvek és a jogtudomány megváltozott viszonyára, az államszervezeti kérdésekre, valamint az alapvető jogok védelmének új kihívásaira. Mindan - nyian átéltük a fertőzéstől való mindennapos félelmet, az éjszakai kijárási tilalmat, a szórakozóhelyek bezárását, az oktatás online térbe kerülését, az utazások tilalmát, arról azonban kevesebb szó esett, hogy ezeknek a jelenségeknek milyen jogi vonzatai voltak, amelyek kiterjedtek – sok esetben máig hatóan – az egész jogrendszerre. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a jogi szabályozás iránt, és többet szeretnének megtudni arról, hogy a rendkívüli körülmények elmúltával hogyan változott a jogrend. A kötet problémaorientált elemzései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hasonló jövőbeli válsághelyzeteket felkészültebben, jogállami tudatossággal tudjunk kezelni.

A teljes kötet letölthető innen (pdf). 

 

Tartalomjegyzék

Előszó

Tóth Judit: Lopakodó vagy rivalizáló természettudományos érvelés a jogban?

Bán-Forgács Nóra: A tudomány szerepe az alkotmányjogi érvelésben, különös tekintettel az emberi jogi kérdésekre

Matyasovszky-Németh Márton, Fábián Áron: A rendkívüli állapot jog- és társadalomelmélete a COVID–19-világjárvány árnyékában

Gárdos-Orosz Fruzsina: Poszt-COVID: ami velünk maradt, a különleges jogrend

Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Bor Bettina: Az igazságszolgáltatás ellenálló képessége a poszt-COVID-időszakban – A virtuális bírósági tárgyalások alkotmányossága a COVID–19-világjárvány tükrében

Pap András László: Akadémiai szabadság és COVID

Hoffman István: Vázlatos áttekintés a (természet)tudománynak a közigazgatási döntéshozatalban betöltött lehetséges szerepeiről – a hazai szabályozásra figyelemmel

Mezei Kitti, Nagy Tamás: A legújabb trendek a kiberbűnözésben és ezek hatása a kiberbiztonság jogi szabályozására – Kiberfenyegetések és kiberreziliencia az Európai Unióban

Hoffmann Tamás, Kajtár Gábor: Az élő halott? – Az államközi erőszak tilalmának anatómiája válságok tükrében

Gárdos Judit, Hungler Sára, Illéssy Miklós: Antipluralizmus, munkaerőpiaci politika és a pandémia – A COVID–19 politikai felhasználása és társadalmi következményei Magyarországon

Lőrincz Viktor Olivér: Reziliencia és munkajog – A rövidített munkaidő modellje Franciaországban

Horváthy Balázs, Vadász Vanda: A COVID–19 hosszú távú hatásai a kereskedelmi választottbíráskodásra külföldön és Magyarországon

Friedery Réka, Kecskés Gábor: Jogesetek világjárvány idején, avagy szemelvények az EUB és az EJEB esetjogából