A FOSTER projektről

A FOSTER – Fostering Child-Friendly Legal Environments through Collaborative Networks elnevezésű nemzetközi projekt célja a gyermekbarát igazságszolgáltatás megerősítése, valamint az áldozattá vált gyermekek jogi képviseletének fejlesztése a jogi szakemberek tudásának, készségeinek és együttműködésének erősítésén keresztül.

A projekt fő célkitűzései

A projekt elsődleges célja

• az ügyvédek kapacitásának fejlesztése a gyermekek jogairól, a bűncselekmények áldozatainak jogaira vonatkozó jogi keretről (2012/29/EU irányelv), a traumaérzékeny megközelítésről és az áldozatközpontú kommunikációról szóló képzések biztosításával
• erős együttműködési hálózatok kialakításának elősegítése a jogi szakemberek, az igazságszolgáltatás tagjai, az állami szereplők és a gyermekvédelemben részt vevő civil szervezetek között.

Projektpartnerek

A projekt négy európai ország – Bulgária, Görögország, Magyarország és Szlovénia – együttműködésében valósult meg, öt partnerszervezet részvételével.

• A konzorcium koordinátora a Centre for European Constitutional Law (CECL) volt Görögországból. A projektben partnerként vett részt a Centre for the Study of Democracy (CSD) (Bulgária), az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (Magyarország), a Ljubljanai Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Intézete (Szlovénia), valamint a Society of Social Psychiatry P. Sakellaropoulos (Görögország).

A FOSTER projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Projekt elnevezése: Fostering Child-Friendly Legal Environments through collaborative networks;  Projektszám: 101160568 (JUST-2023-JACC-EJUSTICE).

Nemzeti kerekasztal-beszélgetések

2025 szeptembere és 2026 áprilisa között a FOSTER projektben résztvevő partnerszervezetek tizenhat nemzeti kerekasztal-beszélgetést szerveztek a négy partnerországban – Bulgáriában, Görögországban, Magyarországon és Szlovéniában. Az rendezvények bírókat, ügyészeket, ügyvédeket, rendőröket, pszichológusokat, szociális munkásokat, kutatókat, egészségügyi és gyermekvédelmi szakembereket, újságírókat, döntéshozókat és a civil társadalom képviselőit hozta össze annak érdekében, hogy tapasztalatot cseréljenek, azonosítsák a közös kihívásokat, valamint megosszák egymással a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekek támogatásával és jogaik védelmével kapcsolatos ígéretes gyakorlatokat.

A nemzeti kerekasztal-beszélgetések áttekintése

Ország	Dátum	Témák	Résztvevők száma
Bulgária	2025. szeptember 23.	Az igazságszolgáltatással kapcsolatba került gyermekek jogai és támogatása	116 résztvevő
	2026. január 15.	A gyermekeket érintő ügyek médiában való megjelenése
	2026. január 22.	A bűncselekmények áldozatává vált roma gyermekek védelme
	2026. január 26.	Együttműködés az intézmények között és az intézményekkel a családon belüli erőszak áldozatainak támogatása érdekében
Görögország	2025. szeptember 25.	A „Gyermekházak” működése Görögországban	198 résztvevő
	2026. február 4.	Amikor a fiatalkori bűnözés mögött áldozattá válás rejlik
	2026. március 30.	A polgári és büntetőeljárások metszéspontjai
	2026. április 27.	A gyermekbántalmazási ügyek ábrázolása a médiában
Magyarország	2025. október 16.	FOSTER kerekasztal-beszélgetés az érdekelt felekkel az állami szektorból	154 résztvevő
	2025. november 7.	Kerekasztal-beszélgetés bírósági szakértőkkel
	2026. január 22.	Közösen a gyermekáldozatokért
	2026. február 12.	Védelem, felismerés, támogatás - szakmaközi válaszok a gyermekáldozatok védelmére
Szlovénia	2026. március 6.	A fiatalkorúak mint bűncselekmények elkövetői és áldozatai	272 résztvevő
	2026. március 10.	Az online környezetben elkövetett, gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények
	2026. március 24.	Kényszerházasság és korai házasságkötés a roma lányok esetében Szlovéniában
	2026. március 28.	A fiatalkorúak mint elkövetők és egyben áldozatok

 

Nemzetközi kerekasztal-beszélgetések

A nemzeti rendezvényeket két nemzetközi kerekasztal-beszélgetés egészítette ki, amelyek megerősítették a legfontosabb megállapításokat, egyúttal lehetőséget teremtettek az egyes nemzeti tapasztalatok összehasonlítására és a közös tanulságok levonására. A résztvevők azonosították a jogalkalmazás során jelentkező közös kihívásokat, tapasztalatot cseréltek olyan multidiszciplináris modellekről, mint a „Gyermekházak”, valamint hangsúlyozták a traumaérzékeny és gyermekközpontú megközelítések jelentőségét.

Dátum és formátum	Cím	Résztvevők
2025. október 25. / online	Együttműködés a gyermekáldozatok érdekében	26 résztvevő
2026. március 11. / online	Sérülékeny csoportokhoz tartozó gyermekáldozatok	36 résztvevő

 

A kerekasztal-beszélgetések legfontosabb megállapításai

Az országok közötti közös kihívások

A nemzeti sajátosságokból fakadó különbségek ellenére a beszélgetések számos jelentős hasonlóságot tártak fel a négy ország tapasztalatai között. A résztvevők következetesen rámutattak:

• a jogi normák és a mindennapi gyakorlat közötti tartós szakadékra;
• a gyermekek másodlagos viktimizációjának továbbra is fennálló kockázatára az igazságszolgáltatási rendszeren belül;
• a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekekkel foglalkozó szakemberek közötti szorosabb multidiszciplináris együttműködés szükségességére;
• a gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára biztosított speciális képzések hiányára;
• valamint a strukturális akadályokra, így különösen a források elégtelenségére, a szakemberhiányra és a speciális szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférésre.

 

Nemzeti prioritások és perspektívák

Ugyanakkor a kerekasztal-beszélgetések arra is rávilágítottak, hogy a nemzeti prioritások és kontextusok országonként jelentősen eltérnek:

• Bulgária – A megbeszélések elsősorban a gyermekáldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére összpontosítottak, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő roma gyermekekre, valamint a családon belüli erőszak által érintett gyermekekre. Emellett kiemelt témaként jelent meg a gyermekeket érintő büntetőügyek médiában történő megjelenítése is.
• Görögország – A résztvevők kiemelt figyelmet fordítottak a görögországi „Gyermekházak” működésére, a fiatalkori bűnözés kérdésére, a polgári és büntetőeljárások közötti metszéspontokra, valamint a gyermekbántalmazási ügyek megjelenítésére a médiában.
• Magyarország – A megbeszélések középpontjában a gyermekvédelmi rendszer működése és kihívásai álltak, továbbá a szakmaközi együttműködés nehézségei, dilemmái és az ígéretes gyakorlatok. Emellett témaként jelent meg a gyermekek részvételi joga, valamint a gyermek fogalmának igazságszolgáltatási rendszereken belüli értelmezése.
• Szlovénia – A kerekasztal-beszélgetések elsősorban a fiatalkori bűnelkövetés és áldozattá válás kérdéseit, az online térben jelentkező kockázatokat, valamint a törvénnyel összeütközésbe került gyermekek rehabilitációját helyezték előtérbe.

A nemzetközi kerekasztal-beszélgetések számos ilyen megállapítást megerősítettek, emellett lehetőséget teremtettek a partnerországok tapasztalatainak összevetésére és a közös tanulságok azonosítására. A nemzetközi megbeszélések egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy továbbra is jelentős szakadék húzódik a jogi keretek és a szakmai gyakorlat között.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a gyermekbarát eljárások hatékonysága nagymértékben azon múlik, hogy az azokat alkalmazó szakemberek rendelkeznek-e a szükséges tudással és kompetenciákkal. Még a leginkább kidolgozott jogi keretek sem érhetik el céljukat, ha a szakemberek nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a gyermekek fejlődési szakaszairól, a trauma hatásairól, a gyermekekkel való kommunikációról vagy a gyermekjogokról.

A nemzetközi megbeszélések megerősítették, hogy a másodlagos viktimizáció továbbra is az egyik legsúlyosabb kihívást jelenti a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekek számára valamennyi részt vevő országban. A résztvevők hangsúlyozták annak fontosságát, hogy olyan rendszerek szükségesek, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a gyermekek szükségtelen intézményi megterhelését és a többszöri meghallgatások számát, miközben biztosítják számukra az eljárás teljes időtartama alatt szükséges és átfogó támogatást.

Szakpolitikai ajánlás: a gyermekek védelme a büntetőeljárás során

A szakpolitikai ajánlás azt vizsgálja, miképp biztosíthatók hatékonyabban a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekeinek a jogai a büntetőeljárások során. A dokumentum három, egymással szorosan összefüggő célt követ. Egyrészt bemutatja a nemzetközi és európai jogi keretrendszert, amely meghatározza a gyermekáldozatokkal való bánásmód minimális követelményeit. Másrészt azonosítja azokat a közös alapelveket, amelyekre a gyermekbarát büntetőeljárásoknak nemzeti kontextustól függetlenül alapulniuk kell. Harmadrészt pedig azt vizsgálja, hogy ezek az elvek miként érvényesülnek a gyakorlatban Bulgáriában, Görögországban, Magyarországon és Szlovéniában, ezt a FOSTER projekt nemzeti és nemzetközi kerekasztal-beszélgetésein részt vevő szakemberek tapasztalataira és észrevételeire támaszkodva.

Az ajánlás szerkezete tudatosan egy közös alapelv-rendszerre és egy országspecifikus elemzésre épül. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak a gyermekáldozatok védelmére vonatkozó jogi eszközeiből fakadó kötelezettségek mind a négy partnerországra, valamint az Európai Unió egészére egyaránt irányadók. Az ezekből levezetett alapelveket a tanulmány általánosan alkalmazandó követelményekként mutatja be.

Ezt követően a dokumentum az egyes országokban azonosított intézményi megoldásokat, eredményeket és hiányosságokat vizsgálja, elismerve, hogy a jogi keretek hatékony érvényesülése nagymértékben függ az adott ország jogi hagyományaitól, az intézményi kapacitásoktól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.

Az ajánlások ugyanezt a logikát követik: elkülönítik azokat az intézkedéseket, amelyek valamennyi nemzeti kontextusban alkalmazhatók, azoktól, amelyek kifejezetten egy-egy ország sajátos körülményeire reagálnak.

A szakpolitikai dokumentumot a görögországi Európai Alkotmányjogi Központ dolgozta ki a FOSTER projekt partnereivel együttműködésben.

A szakpolitikai dokumentum magyar nyelvű változatát itt töltheti le.

Útmutató a szektorok közötti együttműködéshez a bűncselekmények áldozatává vált gyermekek támogatására

Az ügyvédek számára készült szektorok közötti hálózatépítési útmutató gyakorlati segédanyagként szolgál annak érdekében, hogy támogassa a jogi szakembereket a gyermekvédelem és a gyermekbarát igazságszolgáltatás területén működő szereplőkkel való hatékony együttműködés kialakításában és fenntartásában.

Az útmutató célja, hogy segítse az ügyvédeket a releváns szereplők azonosításában, feladataik és felelősségi köreik megértésében, a megfelelő együttműködési és áttételi mechanizmusok alkalmazásában, valamint abban, hogy aktívan hozzájáruljanak a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekek jogainak érvényesüléséhez, jóllétükhöz, részvételük biztosításához és felépülésük támogatásához.

Az útmutató a gyermekvédelem három, egymásra épülő szakasza – a megelőzés, a beavatkozás és a rehabilitáció – köré szerveződik. Célja, hogy segítse az ügyvédeket saját szerepük és feladataik azonosításában a gyermekvédelmi rendszer egészén belül, valamint abban, hogy áttekintsék az egyes szakaszokban szükséges intézkedéseket és azokat a szervezeteket, illetve más szakterületeken dolgozó szakembereket, akikkel az ügyek hatékony kezelése érdekében érdemes vagy szükséges együttműködniük.

Az útmutató valamennyi bemutatott szervezet és szolgáltatás esetében ismerteti az érintett szakemberek körét és szakterületeit, az adott szervezet vagy szolgáltatás feladatait, hatáskörét és felelősségi körét, az ágazatot, amelyhez tartozik, valamint a működését meghatározó jogi és intézményi kereteket. Emellett tartalmazza a rendelkezésre álló elérhetőségeket és online információforrásokat is, elősegítve ezzel a hatékony együttműködést, az ügyek megfelelő továbbítását, a szerepek és felelősségi körök egyértelmű elhatárolását, valamint a gyermekáldozat köré szerveződő interdiszciplináris együttműködés erősítését.

A szektorok közötti hálózatépítési útmutatót a görögországi P. Sakellaropoulos Szociálpszichiátriai Társaság dolgozta ki a FOSTER projekt partnereivel együttműködésben.

A szektorok közötti hálózatépítési útmutató magyar nyelvű változatát itt töltheti le.

Utolsó felhívás a FOSTER online kurzusra!

A projektpartnerek által kidolgozott e-learning kurzus a CECL e-learning platformján érhető el (cecl.edu.gr). A képzés jogi szakemberek számára készült, és olyan kulcsfontosságú témákat dolgoz fel, mint a gyermekbarát igazságszolgáltatás, a bűncselekmények áldozataivá vált gyermekek jogai a nemzetközi és uniós jog alapján, az etikai kérdések és az adatvédelem, a gyermek fejlődéslélektana és a gyermekekkel való kommunikáció, a traumaérzékeny megközelítés, valamint a szektorok közötti együttműködés.

A képzést számos kiegészítő tananyag – többek között videók, esettanulmányok és interaktív feladatok – teszi még szemléletesebbé és gyakorlatiasabbá, elősegítve az ismeretek elmélyítését és a mindennapi szakmai gyakorlatban való alkalmazását.

A tanfolyam angol, görög, bolgár, magyar és szlovén nyelven érhető el. Az érdeklődők a CECL e-learning platformján létrehozott felhasználói fiókkal ingyenesen férhetnek hozzá a képzéshez.

A felhasználóbarát felépítésű tanfolyam lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban, egyéni igényeikhez és preferenciáikhoz igazodva haladjanak végig a modulokon. A képzés teljes időtartama hozzávetőlegesen három óra, sikeres elvégzését követően pedig a résztvevők tanúsítványt kapnak.

Az érdeklődőket arra biztatjuk, hogy legkésőbb 2026. július 31-ig végezzék el az e-learning kurzust.

Maradjunk kapcsolatban

Legyen Ön jogi szakember, ügyvéd, hatósági munkatárs vagy gyermekvédelmi szakember, örömmel várjuk érdeklődését.

Weboldal : https://jog.tk.elte.hu/foster

Kapcsolat: Ha a projekttel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.
Kövessen minket: Facebook

​-----------

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság (a támogatást nyújtó hatóság) álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé azokért.

-----------

[1] FOSTER, D4.1 Jelentés a hazai és nemzetközi hálózatépítési tevékenységekről, 2026 (bizalmas).