Üzlet és emberi jogok – a JTI zászlóhajó projektje
Az üzlet és emberi jogok projekt a transznacionális, multinacionális, valamint a közepes és kisvállalatok alapjogi felelősségére fokuszál. A téma kétségtelenül aktuális a globális ellátási láncok, valamint a vállalati működés potenciálisan súlyos alapjogsérelmeket okozó hatásai miatt. A magyar jogtudomány e területet – különösen a nemzetközi jogi dogmatika és az emberi jogi felelősség összekapcsolása, illetve a BHR‑egyezmény körüli viták vonatkozásában – mindeddig csupán érintőlegesen dolgozta fel, holott akár a hazai ügyek, például ipari szennyezések, egészséges környezethez és emberi egészséghez való jog sérelmei, mint a vörösiszap-katasztrófa, azbesztszennyezés Lőrinciben, akkumulátor gyár Debrecen mellett, vagy a gödi Samsung gyár ügye – jól mutatják a probléma gyakorlati súlyát. Ezek az esetek néha, évek alatt maguk után vonják a polgári, büntető-, közigazgatási jogi felelősség érvényesítését, ágazati jogi jogkövetkezménnyel járnak. Az azonban legkevésbe sem került a köztudatba, hogy alapjogi sértések is felmerülnek.
A kutatás alkotmányjogi, nemzetközi jogi, EU jogi, munkajogi relevanciája kétségtelen.
Kutatási irányok
Az üzlet és emberi jogok formálódó joganyagának ugyanis nemzetközi szinten létezik egy általános része (még akkor is, ha jelentős részben soft law), és emellett azonosítható az ún. különös rész.
Ez utóbbi rendkívül heterogén, többszintű: részben szerződéses alapú, részben pedig esetjog. E különös részbe tartozik különösen
a multinacionális vállalatok által elkövetett közvetlen emberi jogsértések között például
- őslakosok jogainak megsértése,
- élő környezethez való jog megsértése – külön vízjogi, klímajogi, termőföld-jogi jogsértések,
- munka világában elkövetett jogsértések (gyermekmunka, migráns munkavállalók, rabszolgaság tilalmának megsértése, embertelen munkakörülmények) – itt megemlíthető a due diligence szabályozások örvendetes terjedése nemzeti és uniós szinten,
- vállalati szerep a digitális platformokon (szólásszabadság, dezinformáció),
- privát katonai vállalatok által elkövetett jogsértések betudhatósága
- magánvállalatok szerepének jogi aspektusai mélytengeri kutatásokban, avagy az űrkutatásban.
A vállalatok közvetett jogsértései pedig illusztrálhatók a részvételük, közrehatásuk – és ezért viselt felelősségük – miatt – a humanitárius katasztrófákban, tömegmészárlásokban, ipari katasztrófákban, vagy az emberkereskedelemben, amelyeket közvetlenül olyan államok hajtanak végre, vállalatokkal kooperálva vagy az ő érdekükben, amelyek diktatórikus vagy autoriter módon gyakorolják a hatalmat.
Kutatási kérdések
A bemutatott különös részi problémák egyértelműen interdiszciplináris vizsgálatot igényelnek.
Az általános részt illetően, a változatos megoldási kísérletek között említhető az ENSZ Üzlet és emberi jogi keretprogramja (ajánlás, lásd UN Guiding Principles, Protect – Respect – Remedy Framework), és az OECD panaszmechanizmusa a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül. Mind több és több ország rendelkezik elfogadott Üzlet és emberi jogok cselekvési tervvel – Magyarország nem tartozik ebbe a körbe.
Immár több éve kidolgozás alatt áll a vállalati emberi jogi felelősséget szabályozni próbáló nemzetközi szerződéstervezet. Ez kifejezetten a harmadik világ országainak törekvése. Ugyanakkor egy ilyen nemzetközi szerződés dogmatikai problémákat vet fel, sőt, dogmatikai határokat feszeget (csak néhányat említve, kik a nemzetközi jog alanyai, kik a nemzetközi emberi jogvédelem kötelezettjei, kinek tudható be az emberijog-sértés, mi az anyavállalat és az ellátási lánc felelőssége stb.). Van-e a kortárs nemzetközi jognak kapacitása arra, hogy ezeket a dogmatikai feszültségeket kezelje?
Ezek a kísérletek, törekvések szintén folyamatos kutatást, szakmai értékelést igényelnek.
A Jogtudományi Intézetben ezen a területen már számos eredmény született. A jövőben azonban az Üzlet és emberi jogi kutatások számára platformot és nyilvánosságot is szeretnénk biztosítani.
Kutatásvezető: Dr. Chronowski Nóra (DSc) egyetemi tanár, kutatóprofesszor, JTI – chronowski.nora@tk.hu
Közlemények
Pap, András László et al., Corporate Human Rights Responsibility in Illiberal Regimes: The Example of the Ukrainian Refugee Crisis in Hungary. Business and Human Rights Journal 9, no. 1 (2024): 32–53. https://doi.org/10.1017/bhj.2024.5.
Chronowski, N, Az alkotmány/bíráskodás potenciálja az üzleti szféra okozta emberi jogsérelmekkel szemben. Alkotmánybírósági Szemle 2023/1. 2-14.
Chronowski, N, Business meets human rights: do we need an international treaty to close the gap? in Csongor István Nagy (ed.), Global Values and International Trade Law, Routledge, London 2022, 9–25.
Chronowski, N, Alkotmányosság három dimenzióban, in Jogtudományi Alapkutatások Monográfiasorozat, TK Jogtudományi Intézet, Budapest, 2022, 15-51.
Miloš, M, Sára Hungler, The Dual Nature of Employee Involvement (Budapest and Paris: L’Harmattan, 2020). Business and Human Rights Journal 6, no. 3 (2021): 625–27. https://doi.org/10.1017/bhj.2021.5.