Hungary at the UN: Diplomacy, Human Rights, Presence címmel megjelent a Magyarország és az ENSZ kutatócsoport angol nyelvű tanulmánykötete az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont közös kiadásában.

A kötetet Balogh Lídia, Germuska Pál és Kecskés D. Gusztáv szerkesztette Kiss András közreműködésével.

A tanulmányok Magyarország és az Egyesült Nemzetek Szervezete kapcsolattörténetének egy-egy fejezetét tárják fel. Gazdag hazai és külföldi levéltári forrásanyagra épülnek, és a történettudomány, a nemzetközi kapcsolatok, a jogtudomány és a hadtudomány szempontjait egyaránt érvényesítik.

Az első tematikus egység az emberi jogok és a diplomácia metszéspontjait vizsgálja. Szó esik benne az ENSZ emberkereskedelem elleni egyezményének magyarországi végrehajtásáról, a korai Kádár-korszak emberi jogi dilemmáiról az ENSZ-tagság első évtizedében, valamint Hollai Imre diplomáciai pályájáról.

A második rész Magyarország és az ENSZ szakosított intézményei, az UNICEF, a WHO, az UNESCO és az UNIDO közötti kapcsolatokat elemzi. Ezek az intézmények a hidegháború idején a szakmai együttműködés és a tudástranszfer fontos csatornái voltak.

A harmadik egység a „magyar kérdés” 1956 és 1962 közötti ENSZ-beli tárgyalásának nemzetközi összefüggéseit tárja fel. Bemutatja a magyar állambiztonság New York-i jelenlétét, Habsburg Ottó erőfeszítéseit a magyar ügy napirenden tartásáért, valamint a szovjet külpolitika ellenstratégiáját.

A negyedik rész a rendszerváltás utáni időszakra tekint, amikor Magyarország egyre aktívabb szerepet vállalt az ENSZ válságkezelési, békefenntartó és választásmegfigyelő misszióiban. A tanulmányok a nicaraguai választásmegfigyelő misszióban, az iraki–iráni katonai megfigyelő csoportban és a mozambiki békefenntartó műveletben való magyar részvételt vizsgálják.

A kötet így egyszerre kínál új kutatási eredményeket a diplomáciatörténet, a nemzetközi jog és a külpolitika kutatói számára, valamint érdekes olvasmányt mindazoknak, akik a magyar külkapcsolatok 20. századi történetére kíváncsiak.

A kiadvány tartalomjegyzéke, a kötetsorozat beköszöntője és szerkesztői előszava már elérhető online, hamarosan pedig a teljes kötet is olvasható lesz a kutatócsoport honlapján.