Gárdos-Orosz Fruzsina, a TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora és igazgatója, illetve az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára 2026. március 5-én ünnepélyes keretek között vehette át az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét a Magyar Tudomány Akadémia dísztermében.

Gárdos-Orosz-Fruzsina szakmai munkássága az alkotmányjog és az alkotmányelmélet több területén nemzetközi szinten is meghatározó, az oktatás mellett számos hazai és nemzetközi pályázatban vezető kutatóként működik közre, aktívan és alakító módon részt vesz a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységében. Nagydoktori értekezését Alkotmánybíróság(ok) veszélyhelyzetben - az alkotmánybíróságok szerepe a V4 országok különleges jogrendjében, különös tekintettel a Covid-19 világjárvány tapasztalataira címmel írta meg, amelynek nyilvános vitájára 2025. június 3-án került sor.

 

Gárdos-Orosz Fruzsina akadémiai doktori értekezésében a visegrádi országok alkotmánybíróságainak a világjárvány időszakában való működését vizsgálta alkotmánybírósági határozatokon és impresszív mennyiségű jogirodalmon alapuló összehasonlító alkotmányjogi elemzéssel. A munkából az alábbi tudományos újdonságnak számító megállapítások emelhetők ki. Az ún. visegrádi együttműködés jogrendszereiben, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon működő alkotmánybíróságok funkciója különleges jogrendben az alkotmányi és törvényi szabályozások szintjén ugyanaz, mint az általános jogrendben, de hatáskörük terjedelme és azok gyakorlásának módja nem azonos. Szerepfelfogásuk, illetve az alkotmányértelmezési gyakorlatuk is eltérő a különleges jogrendi mércék kialakításában. Az alapjog-korlátozások tartalmi megítélése is eltérően alakul: a szlovák tekinthető a legaktívabb testületnek; a cseh kifejezetten tartózkodó volt, mivel átengedte a főszerepet a parlamentnek az alkotmányos kontroll tekintetében; a magyar alkotmánybíróság pedig a vizsgált időszakban egyszer sem állapított meg alkotmányellenességet. A különleges jogrend kihirdetését mellőző lengyel joggyakorlat jó példát mutat a decentralizált alkotmányvédelem kérdésének felmerülésére, illetve a jogalkotással okozott kár kérdéskörére. A szerző igazolta, hogy válsághelyzetben válságban vannak az alkotmánybíróságok, nem tisztázott a feladatuk, a hatáskörgyakorlásuk módja és terjedelme. Az értekezés e problémák kezeléséhez nyújt biztos dogmatikai és jogértelmezési támpontokat.

Gratulálunk a rangos szakmai elismeréshez!