Cím: Az előzetes döntéshozatali eljárás, mint kvázi kötelezettségszegési eljárás
Előadó: Várnay Ernő, Professor Emeritus, ELTE TK JTI
Felkért hozzászólók:
Dr. Fehér Miklós főosztályvezető, Miniszterelnökség
Dr. Varju Márton, igazgató, ELTE TK JTI
Absztrakt:
Eredetileg az előzetes döntéshozatali eljárás (EUMSZ 267.cikk) az uniós jog értelmezését (érvényessége vizsgálatát) hivatott szolgálni, míg a kötelezettségszegési eljárás (EUMSZ 258-260. cikkek) a tagállamok (jogalkotása) uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatára rendelt.
Időközben az előzetes döntéshozatali eljárás a magánszemélyek uniós jogérvényesítésének eszközévé is vált azzal, hogy a perbíróságok az uniós jog értelmezése kapcsán gyakran a hazai jog uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát kérik az Európai Bíróságtó („kvázi kötelezettségi eljárás”).
A két eljárás ugyanakkor résztvevőiket, lefolyásukat, konzekvenciáikat tekintve jelentősen eltér.
A 2018 július 1. és 2023. december 31-ig tartó időszakban a magyar bíróságok 106 előterjesztéséből 63 (59 %) a hatályos jog uniós joggal való összeegyeztethetőségére kérdezett.
Vajon milyen arányban fordul ez elő a többi tagállamban?
A 12 tagállamból elküldött valamennyi előterjesztésre kiterjedő vizsgálat azt mutatta meg, hogy bár a jelenség valamennyi tagállamban jelen van,
- A magyar számok (arány) nem egyedülállóan magasak
- Az egyes tagállamok (tagállam-csoportok) között számottevő eltérések vannak
- magas arányok adódtak Lengyelországra (66%) és Romániára (70 %) is
- alacsony arányok figyelhetők meg az északi országok esetében: Dánia (37 %), Finnország (36 %), Svédország (25 %)
- ugyancsak alacsony arány adódott Szlovákiára (36 %) és Németországra (36 %)
- a fennmaradó négy tagállam értékei a köztes sávban maradtak.
Az ügycsoportok szerinti adatok azt mutatják, hogy az ÁFA-hoz kapcsolódó kérdések különösen Lengyelország, Magyarország és Románia esetében gyakoriak. Nem találtunk szoros összefüggést az ÁFA-kulcsok és az előterjesztések gyakorisága között. Ugyancsak jelentős számban fordultak elő a devizahitelezéssel, illetve a légi utasok kártalanításával összefüggő kérdések.
Mi magyarázhatja az eltéréseket?
A tagállamokkal szemben kötelezettségszegési eljárások száma (mint a tagállam jogkövetési hajlandóságára utaló adat) és a kvázi kötelezettségszegési eljárások aránya között viszonylag erős összefüggés mutatható ki (korrelációs együttható:0, 504).
Az északi országok bíróságainak attitűdjét a parlamenti szuverenitást tiszteletben tartása, a kormánnyal való bensőséges kapcsolat határozza meg.
A lengyel és a román előterjesztések a rendesbíróságok függetlenségét veszélyeztető jogalkotással szemben kerestek „védelmet” az Európai Bíróságon.