Témavezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár, PPKE JÁK

A védés ideje: 2026. június 22. (hétfő) 10:00 óra

Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint 1.)

A jelölt témavezetője: Dr. Somody Bernadette habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság elnöke: Dr. Fazekas János habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság tagjai: Dr. Köbel Szilvia habilitált egyetemi docens (KRE ÁJK) Dr. Orbán Endre egyetemi adjunktus (NKE ÁNTK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Prof. Dr. Csink Lóránt egyetemi tanár (PPKE JÁK) Dr. Polgári Eszter PhD, tudományos kutató, jogi programvezető (CEU Demokrácia Intézet, Háttér Társaság) 

A védés ideje: 2026. június 17. (szerda) 14:00 óra

Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint 1.)

A jelölt témavezetője: Dr. Kecső Gábor habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Rozsnyai Krisztina egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság tagjai: Prof. Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár (DE ÁJK) Dr. Darák Péter egyetemi docens (ELTE ÁJK) A disszertáció hivatalos bírálói: Dr. Czoboly Gergely István egyetemi docens (BCE) Dr. Varga Zoltán egyetemi docens (ME ÁJK) 

The modern laws of war largely evolved from self-enforcing customary rules. Legal compliance rested on the anticipation of harmful consequences from breaches – ranging from belligerent reprisals to reputational damage for engaging in foul play or ‘savagery’. Aware of the powerful logic of reciprocity, even 19th century humanitarians thought it was inadvisable to push for the creation of an international criminal court to oversee compliance with the first instruments of international humanitarian law (IHL).

Against this backdrop, Volume 29 of the Yearbook of International Humanitarian Law is dedicated to the challenges and consequences that courts face when deciding cases involving the interpretation and application of IHL. We are interested in perspectives that analyse the role of courts in the adjudication of IHL globally, both generally and specifically in terms of particular questions and jurisdictions. We welcome proposals from a myriad of theoretical viewpoints – whether doctrinal, normative, or critical.

The 2-day workshop on "The Law and Political Economy of Social Reproduction" will take place 7-8 October 2026 at Roskilde University, Copenhagen. It marks the culmination of the inaugural year of the Global Law and Social Reproduction (GLaRe) Network - an international, interdisciplinary initiative bringing sociolegal and political economy scholarship on social reproduction into dialogue. How does law draw, stabilise, and contest the boundary between "productive" and "reproductive" work? And how does that boundary shape inequalities along lines of gender, class, race, and migration?

We welcome abstracts (max. 300 words) on themes including the role of law in the financialisation and privatisation of care, regulating global care chains, migrant and platform-mediated domestic work, decolonial and Indigenous critiques, and the role of AI in reshaping care and reproductive labour. Abstract deadline: 15 June 2026

The Faculty of Social Studies, the University of Ostrava will host the inaugural Central and Eastern European Symposium on Critical Criminology on 17–19 August 2026. This event aims to bring together critical criminologists working in or on the Central and Eastern European region to discuss the position of critical criminological research in their countries, exchange research findings and experiences, and explore the potential for joint research projects.

The deadline for applications to participate is 22 June 2026.

Detre László: Az alkotmánybíráskodás helyreállítása Magyarországon: Meg kell tenni – de (európai) alkotmányos módon

A szerzővel, Sajó András akadémikussal, az EJEB korábbi magyar tagjával, a CEU professzorával Salát Orsolya (egyetemi docens, ELTE TáTK) és Sólyom Péter (tudományos főmunkatárs, JTI) beszélget. Moderál Chronowski Nóra (DSc kutatóprofesszor, JTI).

A kötetről a kiadó oldalán tájékozódhatnak.

Militant Rule of Law. Legal Imperfection and What to Do About It (Cambridge University Press 2026)

“Prevention of an erosion of the rule of law is of utmost importance for democracy, because once autocratization begins, only one in five democracies manage to avert breakdown. This book offers a means of protecting the rule of law and counteracting its misuse for illiberal purpose. It analyses inherent anomalies that occur in so-called consolidated democracies, and the responses where the rule of law is seriously undermined. Only by identifying legal imperfections and addressing them, can crises of liberal democracies be avoided. András Sajó provides new theoretical and practical perspectives on legal positivism and legal interpretation. Making the rule of law more robust and its restoration successful requires an innovative, more militant approach to the rule of law. This book proves that unorthodox legal solutions can satisfy rule of law expectations.”

Nyelv: magyar

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indított az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

Az eseménysorozat ötödik rendezvényének témája az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport keretében készülő ConstAI adatbázis bemutatása.

A ConstAI adatbázis olyan normatív jogszabályokat, soft law eszközöket és bírósági esetjogot gyűjt a világ minden részéből, amelyek a mesterséges intelligencia hatását érintik a szólásszabadságra, a tisztességes eljáráshoz való jogra, valamint az egészséges környezethez való jogra. Az első szekció előadásaiban bemutatjuk a gyűjtés és a rendszerezés módszertanát, az első kézzelfogható eredményeket, valamint a munka folytatásától hosszabb távon várható hozzáadott értéket, külön kitérve az egyes részterületek sajátosságaira. 

A ConstAI adatbázis, módszertani keretek és kihívások - Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, az Algoritmikus Alkotmányosság Kutatócsoport vezetője (TK Jogtudományi Intézet)

A mesterséges intelligencia szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban - Berkes Rudolf, kutató, TK Jogtudományi Intézet

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos bírósági gyakorlat - Pálfi Dóra, doktorandusz hallgató, KRE ÁJK

A mesterséges intelligencia hatása az energiajogra - Deáki Dorottya, kutatási asszisztens, TK Jogtudományi Intézet

Az ELTE TáTK-n működő Interdiszciplináris Kriminológiai és Börtönkutatások Csoport 2026. június 12-én rendezi meg első, összegző jellegű konferenciáját, amely egyben az elmúlt egy év szakmai munkájának lezárását és bemutatását is szolgálja.

A konferencia előadásai a szabadságvesztés-büntetés különböző aspektusaira, valamint a büntetés-végrehajtási intézmények működéséhez kapcsolódó társadalmi és intézményi kérdésekre fókuszálnak. A rendezvény célja, hogy teret adjon a különböző tudományterületek – többek között a szociológia, a pszichológia, a jogtudomány és a kulturális antropológia – közötti párbeszédnek, és elősegítse az interdiszciplináris megközelítések érvényesülését a börtönkutatások területén. A konferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói és kutatói vesznek részt, akik az elmúlt időszakban aktívan közreműködtek a kutatócsoport munkájában. A rendezvény nemcsak az eddigi eredmények bemutatására ad lehetőséget, hanem fontos fórumként szolgál a jövőbeli kutatási irányok közös kijelölésére és a szakmai együttműködések további erősítésére.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2026. június 18-án, 10:00 - 12:00 között a TK  JTI-ben a Lánygyermekek a Nemzetközi Jogban című kerekasztal-beszélgetésünkre, amelynek apropója Clara Chapdelaine-Feliciati "The Status of the Girl Child under International Law" ( https://www.cambridge.org/core/books/status-of-the-girl-child-under-international-law/568D0F764A3E85960F03056352CADD74) című könyvének megjelenése.

The Status of the Girl Child under International Law című könyvében Clara Chapdelaine-Feliciati azt vizsgálja, hogy a nemzetközi jog miként kezeli a „lánygyermek” fogalmát, és miért maradnak a lányok gyakran láthatatlanok a gyermekjogi és nőjogi keretrendszerek között. A szerző szerint az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és a CEDAW ugyan elvileg védelmet nyújtanak, de a „lány”, „gyermek” és „nő” kategóriái jogilag és nyelvileg bizonytalanok, ami gyakorlati joghézagokat eredményez. 

A könyv egyik központi állítása, hogy a lányokat egyszerre éri nemi alapú diszkrimináció és életkor-alapú alárendeltség (childism), és ezek egymást erősítik. A szerző interszekcionális és „semioetikai” megközelítést alkalmaz: azt elemzi, hogyan formálja a jog nyelve a társadalmi valóságot és a lányok jogainak érvényesülését. 

A könyv különösen érzékeny kérdéseket tárgyal, például a gyermekházasságot, a reproduktív jogokat, a prenatális nemválasztást, valamint azt, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget „a lánykor” a nemzetközi jogban. A szerző amellett érvel, hogy a jelenlegi definíciók túl homályosak, és emiatt sok serdülő lány kiesik a megfelelő védelem alól. 

Panelbeszélgetés résztvevői: Clara Chapdelaine- Feliciati (Associate Professor, Xi'an Jiaotong-Liverpool University, China-United Kingdom; Lawyer (Barrister and Solicitor), Law Society of Upper Canada) és Juhász Borbála (TK JTI). Moderátor: Lux Ágnes (TK JTI).

Az eseményen két, az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Projekt második évében készülő kézirat vitaanyagát vitatjuk meg, ezek egyike az algoritmikus alkotmányosság fogalmáról, a másik pedig annak az egészséges környezethez való jogra történő rávetítéséről szól.

Kézirat: Boldizsár Szentgáli-Tóth; Rudolf Berkes; Orsolya Tuba: The implementation of algorithmic constitutionalism in the field of sustainability and planetary well-being

• Opponens: Király Lilla (KRE)

Kézirat: Boldizsár Szentgáli-Tóth, Gergely Lendvai, Rudolf Berkes: The definition and evolution of algorithmic constitutionalism 

• Opponens: Papp János Tamás (PPKE)

A Magyar Kriminológiai Társaság tisztelettel meghívja Önöket a "A büntetéskiszabás kelet-európai gyakorlatáról" témájú tudományos ülésére.

Az esemény programja

„A büntetés paradoxona: miért vannak tele a börtönök Kelet-Európában?”
Előadó: Dr. Győry Csaba (ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék, TK Jogtudományi Intézet)

Korreferátumot tart: Dr. Kerezsi Klára (Emerita Professor, az MTA doktora)

Az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék és a Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztály a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának közreműködésével megszervezi az IDŐ VAN! A bértranszparencia irányelv követelményei és a magyar szabályozás a verseny- és a közszférában című konferenciát.

A férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv jogharmonizációs határideje 2026. június 7. Három nappal e határidő lejárta után mindenképpen alkalmas IDŐ VAN arra, hogy a szakma áttekintse, miként felel meg a hazai szabályozás a bértranszparencia irányelv kritériumainak, továbbá hogy hogyan érintheti mindez a munkaügyi kapcsolatokat, és mennyiben változtathatja meg a bérmegállapítás gyakorlatát.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részvétel ügyvédeknek és jogtanácsosoknak 4 kreditpontot jelent.

A Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék által szervezett könyvbemutató három izgalmas munka ismertetésére vállalkozik. Egy bánsági ügyvédi iroda dokumentumai és titkai kelnek életre Várady Tibor könyvében – egy elmúlt világ peres ügyei, a lólopástól a báli sértésekig. „Ami nincs leírva, azt nem hiszik el”, cím alatt adja közre Fábián Gyula könyve a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és különösen annak Jog- és Államtudományi Karának történetét, 76 iratdoboz tartalma alapján. Az utolsó híradás az elűzött egyetem budapesti tanácsülésének jegyzőkönyve, 1919 decemberéből. Az idei Nemzetközi Magánjogi Évkönyv pedig az Egyesült Államok Legfelső Bíróságától, Dél-Afrikán át az Európai Unió Bíróságáig terjedően követi, elemzi a jogfejlődést és a legújabb gyakorlatot. De megjelenik a választottbíráskodás, a kulturális javak vagy éppen a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is.

Program: Köszöntő Somssich Réka dékán, egyetem tanár

Várady Tibor: Lópasszus és történelem Bemutatja: Vékás Lajos akadémikus

Fábián Gyula: Quod non legitur, non creditur Bemutatja: Képes György habilitált egyetemi docens

Nemessányi Zoltán – Vékás Lajos (szerk.): Nemzetközi Magánjogi Évkönyv 2026 Bemutatja: Király Miklós egyetemi tanár

Részvételi szándékát kérjük a konferencia@ajk.elte.hu e-mail címen jelezze.

Tanulmány címe: Tíz év a Kormány szolgálatában ‒ Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒ 2026

Szerző: Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Intézet)

Opponensek:

Tóth Judit egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK 

Sólyom Péter tudományos főmunkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet

Absztrakt: A tanulmány a magyar Alkotmánybíróság (AB) 2016 és 2026 közötti tevékenységét elemzi, azt az időszakot vizsgálva, amikor a testület már kizárólag a kormánypártok által kijelölt tagokból állt. A szerző központi állítása szerint az AB ebben a tíz évben a politikailag fontos ügyekben következetesen kiszolgálta a kormányzati érdekeket, és a törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom ellensúlya helyett az autokratikus hatalomgyakorlás legitimáló eszközévé vált. A tanulmány rámutat, hogy bár a statisztikai adatok (például a megsemmisítési arányok) a normális működés látszatát kelthetik, a testület a politikailag kényes kérdésekben szinte soha nem hozott a kormány számára érdemi hátránnyal járó döntést.

A szerző részletesen bemutatja azokat a visszaélésszerű értelmezési és eljárási technikákat, amelyeket az AB a kormánytöbbség politikai akaratának érvényesítése érdekében alkalmazott. Ilyen módszerként azonosítja a döntéshozatal szándékos késleltetését, a hatáskörök önkényes átértelmezését, az alapjogkorlátozási tesztek visszaélésszerű alkalmazását (illetve nem alkalmazását), a korábbi értelmezési gyakorlattól való indokolatlan eltérést, a fő indítványozói érvek figyelmen kívül hagyását, valamint a testület saját korábbi (2010 és 2016 közti) alkotmánysértő gyakorlatának folytatását, számos, konkrét példán keresztül részletesen dokumentálva és elemezve azokat. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskolái – az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola és a Politikatudományi Doktori Iskola – tizedik alkalommal rendezik meg a Kari Doktorandusz Konferenciát.

Az idei konferenciára mintegy 70 jogász, kriminológus és politológus PhD-hallgató jelentkezett. Az előadásokat 14 szekcióban tartjuk. A konferencia programjában az állam- és jogtudomány és a politikatudomány teljes köre, valamint számos ezzel összefüggő fontos társadalomtudományi téma szerepel. Egy konferencia szakmai színvonalát nem lehet előre megítélni. Az előző konferenciák komoly tudományos értékét a konferenciákról kiadott Jogi tanulmányok és Politikatudományi tanulmányok c. kötetek tükrözik, melyeket a kari honlapon tettünk közzé. Bízunk abban, hogy ez a rendezvény is érdekes és új tudományos eredményekben gazdag, emlékezetes programja lesz a Karnak és a doktori iskoláknak.

Részletes programfüzet: https://ajk.elte.hu/sites/default/files/ÁJK/attachment/2026-06/elte_ajk_phd_konf_2026_0.pdf

Az ELTE ÁJK tisztelettel meghívja Önt és kollégáit a kari évzáró fogadást megelőző könyvbemutatóra.

Program

Vékás Lajos: Öröklési jog Bemutatja: Prof. Dr. Benke József egyetemi tanár, az MTA doktora

Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság(ok) veszélyhelyzetben Bemutatja: Prof. Dr. Halmai Gábor professor emeritus, az MTA doktora

Koósné Mohácsi Barbara (szerk.): Büntetés-végrehajtási jog Bemutatja: Dr. Végh Marianna ügyész

Lápossy Attila: Egyensúlyban az autonómia és a védelem között? Bemutatja: Dr. Zeller Judit habilitált egyetemi docens

Reines János: A franchise szerződés jogi szabályozása Bemutatja: Prof. Dr. Papp Tekla egyetemi tanár, az MTA doktora

2026. május 21-én Athénban rendezték meg a FOSTER projekt nemzetközi zárókonferenciáját, amelynek célja a gyermekbarát igazságszolgáltatás erősítése és a bűncselekmények gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme volt. A FOSTER projekt egy négy országot – Magyarországot (ELTE TK Jogtudományi Intézet), Görögországot, Bulgáriát és Szlovéniát – összefogó nemzetközi együttműködés, amely ügyvédek és igazságügyi szakemberek képzésén, interszektorális együttműködések fejlesztésén és jó gyakorlatok megosztásán keresztül dolgozik azon, hogy a gyermekáldozatok számára biztonságosabb és érzékenyebb igazságszolgáltatási rendszerek jöjjenek létre.