A védés ideje: 2026. június 2. (kedd) 12.00 óra Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem Budapest, Egyetem tér 1-3. földszint 1. A jelölt témavezetője: Dr. Antal Attila, habil. egyetemi docens A Bíráló Bizottság tagjai: Dr. Szabó Andrea, habil. egyetemi docens, ELTE ÁJK (elnök) Dr. Patkós Veronika, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK (titkár) Dr. Dúró József, egyetemi adjunktus, BCE (tag) A disszertáció hivatalos bírálói: Dr. Benedek István, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Dr. Gyulai Attila, tudományos főmunkatárs, ELTE TK Politikatudományi Intézet

A disszertáció megtekinthető a doktori iskola titkárságán (1053 Bp., Egyetem tér 1-3. III/329.)

Témavezetők: Dr. Schanda Balázs, PPKE JÁK - Dr. Pócza Kálmán, NKE

In recent years, communication – particularly in its digital dimension – has become a structural component of the European Union’s action. Far from being merely ancillary, it increasingly contributes to shaping behaviours, expectations and, ultimately, the legal positions of individuals and legal entities.

The final conference aims to move beyond a general analysis of ‘regulation by communication’ and to examine the normative dimension of EU communication. It seeks to explore whether, and under what conditions, communicative acts of EU institutions and political actors may acquire legal relevance within the EU legal order. Particular attention will be devoted to the interaction between communication and foundational principles of EU law, including legal certainty, transparency, accountability and effective judicial protection. The analysis will also address how EU institutions engage in communicative practices, as well as the interplay between national and EU communication, including its judicial dimension.

Dr Gavin Keeney and Dr Amy Kellam invite submissions to the legal journal Amicus Curiae for a special section on the relationship between law and cultural production in the contemporary moment.

Cultural production—the making, circulating, and governing of texts, images, sounds, and knowledge—has long been shaped by legal frameworks. Law determines what can be made (through prohibitions, permissions, and incentives), who can claim it (through authorship, ownership, and attribution rules), how it can travel (through licensing, territorial rights, and exhaustion doctrines), and who gets to decide when disputes arise (through jurisdiction, choice of law, and remedies). These frameworks are sites of persistent tension.

Today, the tensions inherent in legal frameworks are exacerbated by digital networks, global platforms, and emerging techno-determinist infrastructures. But the underlying questions are not new. They concern the very nature of authorship, ownership, the commons, and the conditions under which cultural works flourish and develop their own “voice”.

This special issue seeks to bring together scholarship from across disciplines—law, economics, anthropology, critical theory, history of arts, and beyond—provided that the work engages substantively with law—whether as doctrine, institution, theory, history, practice, or lived norm—and makes that engagement central to its argument.

Launched in 2023, Comparative Constitutional Studies is emerging as a leading international forum for the publication of constitutional scholarship, broadly conceived. It is especially focused on discursive, analytical and critical research methods drawn from legal theory; qualitative empirical methods associated with historiographical, contextual and socio-legal approaches; as well as other critical perspectives.

In line with these objectives, CCS has a broad disciplinary focus and welcomes legal and interdisciplinary scholarship. It has a global orientation and seeks to draw attention to less-studied regions and jurisdictions.

Call for Papers "A Stable Climate as a Requirement for Democracy and Human Rights"

We are pleased to invite you to submit an abstract for the 2026 Annual Conference of the Netherlands Network for Human Rights Research Working Group on Human Rights & the Climate Crisis! The conference will take place on the the 5th and 6th of November at the University of Amsterdam. The deadline for submitting an abstract is the 15th of June.

z ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Országos Kriminológiai Intézet 2026. június 26-án Irodalomtudomány és kriminológia címmel tudományos konferenciát rendez.

A konferencia célja az interdiszciplináris párbeszéd kialakítása kriminológusok, jogászok, irodalmárok, rendészeti és kriminalisztikai szakemberek, valamint társadalomtudósok között a jogi jelenségek kulturális, narratív és retorikai dimenzióinak középpontba állításával a kriminológia és az irodalomtudomány metszéspontján.
A jelentkezéseket a tervezett 20 perces előadások 300–400 szavas összefoglalójával és rövid szakmai bemutatkozás benyújtásával 2026. június 1-ig várják a szervezők.

A kriminológia és az irodalomtudomány metszéspontja az elmúlt évtizedekben egyre termékenyebb kutatási területté vált. Ezek a vizsgálatok szorosan kapcsolódnak a jog és irodalom interdiszciplináris irányzatához, amely a jogi jelenségek kulturális, narratív és retorikai dimenzióit állítja a középpontba.

A konferencia elsősorban a „jog mint irodalom” megközelítéséhez kapcsolódik: azt vizsgálja, miként értelmezhetők a jogi és kriminológiai szövegek – például vallomások, jegyzőkönyvek, ítéletek vagy nyomozati anyagok – narratív konstrukciókként és miként alkalmazhatók az irodalomtudomány szövegelemző módszerei a kriminológiai gondolkodásban, a büntetőjog-tudományban és a nyomozati gyakorlatban. Ugyanakkor a konferencia a „jog az irodalomban” perspektívájára is nyitott, tehát azokra a kutatásokra, amelyek azt vizsgálják, miként jelennek meg a bűn, az igazságszolgáltatás, a kriminalizáció vagy a hatalom kérdései az irodalmi művekben, és ezek a reprezentációk milyen módon formálják a jogról és a bűnről alkotott társadalmi képzeteket.

A konferencia témakörei kiterjednek többek között a nyomozás értelmezésére mint hermeneutikai folyamatra, a vallomások, jegyzőkönyvek és ítéletek narratív szerkezetére, a hitelesség és meggyőzőerő kérdésére, valamint a bizonyítás és a történetalkotás kapcsolatára. Fontos témái továbbá a hamis vallomások és narratív torzulások problémája, a médiában konstruált bűnesetek vizsgálata, valamint a forenzikus nyelvészet és a stilometria. Hangsúlyosan jelennek meg a kriminológia nézőpontjai is, mint például a bűn társadalmi konstrukciója, a kriminalizáció politikája, a hatalom és diskurzus összefüggései, valamint a marginalizált csoportok reprezentációja. Kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot azok az előadások, amelyek empirikus nyomozati anyagok elemzését kapcsolják össze narratológiai vagy kritikai kriminológiai elméleti kerettel.

Jelentkezés: 300–400 szavas absztrakt és rövid szakmai bemutatkozás benyújtásával 2026. június 1-ig a Kali.Anita@htk.elte.hu címre.

TANULMÁNY

Schanda Balázs: A vallási közösségek hitéleti támogatása a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával. Három évtized tapasztalatai

Székely György László: Bíró vagy nyomozó? Az angol békebíró nyomozási hatáskörének történeti fejlődése

Somogyi Vivien: A közös végrendelet csapdája. Az egyoldalú visszavonás problémaköre

Szivós Kristóf: Az egyszerűsített polgári per bevezetéséről

SZEMLE

Izsó Krisztina: Az alapjogok érvényesülése a polgári ítélkezésben

JOGIRODALOM

Bodzási Balázs: Választottbírósági szerződések. Bán Dániel monográfiájáról

Egész napos nemzetközi gyermekjogi konferenciának ad otthont házigazdaként az ELTE ÁJK. A rendezvényre a gyermekekkel és gyermekjogokkal foglalkozó szakembereket, valamint minden, a téma iránt érdeklődőt várnak a szervezők. A nemzetközi gyermekjogi konferencia hagyományteremtő szándékkal az ELTE ÁJK, a Flamand Kormány Képviselete, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány partnerségében valósul meg.

A rendezvény középpontjában a gyermekjogok úgynevezett „PPP” megközelítése áll, amely a gyermekek védelmét, a róluk való gondoskodást és a részvételük biztosítását foglalja magában. A szervezők célja, hogy a gyermekjogok területén jelentkező aktuális problémákra és kihívásokra a meglévő tudásra és tapasztalatokra építve, közös gondolkodással és szakmai párbeszéddel keressenek válaszokat.

Szakmai program és főbb témák: A konferencia 9 órakor regisztrációval kezdődik, majd ünnepélyes megnyitóval folytatódik, ahol többek között az ELTE ÁJK dékánja és valamennyi partner képviselője köszönti a résztvevőket. A délelőtti plenáris előadások ezt követően olyan aktuális kérdéseket járnak körül, mint: a gyermekek közügyekben való részvétele és az arra vonatkozó képessége, az online gyermekvédelem nemzetközi kihívásai és tapasztalatai, valamint a traumaérzékeny kommunikáció szerepe a gyermekvédelemben. A plenáris panel után a Flamand Gyermekjogi Biztos is köszönti a résztvevőket videóüzenetében. A nap folyamán a továbbiakban párhuzamos szakmai workshopok várják a résztvevőket, különös hangsúlyt helyezve a gyakorlati tapasztalatokra, a szakmaközi párbeszédre és a nemzetközi együttműködésre. A plenáris előadások és – egy kivételével – a párhuzamos szakmai workshopok magyar nyelven zajlanak.

A részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött, és ügyvédek számára akkreditált képzésként is elszámolható.

Bódig Mátyás kézirata a dogmatikai jogtudomány és a társadalomtudomány közötti viszonyáról szól. A szöveg három év kutatásának összegzése, amelyet egy angol nyelvű tanulmány formájában bocsát a Jogtudományi Intézet akadémiai nyilvánossága elé. "Legal Doctrinal Scholarship and the Social Sciences: A Methodological Inquiry".  A tanulmányban Bódig azt a nézetét fejti ki minden korábbinál részletesebben, hogy jobban tesszük, ha a dogmatikai jogtudományt nem társadalomtudományként fogjuk fel.

A kézirat összefoglalója ezen a linken érhető el. 

Szerző: Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Intézet)

Opponensek:

Tóth Judit egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK 

Sólyom Péter tudományos főmunkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet

Absztrakt: A tanulmány a magyar Alkotmánybíróság (AB) 2016 és 2026 közötti tevékenységét elemzi, azt az időszakot vizsgálva, amikor a testület már kizárólag a kormánypártok által kijelölt tagokból állt. A szerző központi állítása szerint az AB ebben a tíz évben a politikailag fontos ügyekben következetesen kiszolgálta a kormányzati érdekeket, és a törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom ellensúlya helyett az autokratikus hatalomgyakorlás legitimáló eszközévé vált. A tanulmány rámutat, hogy bár a statisztikai adatok (például a megsemmisítési arányok) a normális működés látszatát kelthetik, a testület a politikailag kényes kérdésekben szinte soha nem hozott a kormány számára érdemi hátránnyal járó döntést.

A szerző részletesen bemutatja azokat a visszaélésszerű értelmezési és eljárási technikákat, amelyeket az AB a kormánytöbbség politikai akaratának érvényesítése érdekében alkalmazott. Ilyen módszerként azonosítja a döntéshozatal szándékos késleltetését, a hatáskörök önkényes átértelmezését, az alapjogkorlátozási tesztek visszaélésszerű alkalmazását (illetve nem alkalmazását), a korábbi értelmezési gyakorlattól való indokolatlan eltérést, a fő indítványozói érvek figyelmen kívül hagyását, valamint a testület saját korábbi (2010 és 2016 közti) alkotmánysértő gyakorlatának folytatását, számos, konkrét példán keresztül részletesen dokumentálva és elemezve azokat. 

Az eseményen két, az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Projekt második évében készülő kézirat vitaanyagát vitatjuk meg, ezek egyike az algoritmikus alkotmányosság fogalmáról, a másik pedig annak az egészséges környezethez való jogra történő rávetítéséről szól.

Kézirat: Boldizsár Szentgáli-Tóth; Rudolf Berkes; Orsolya Tuba: The implementation of algorithmic constitutionalism in the field of sustainability and planetary well-being

• Opponens: Király Lilla (KRE)

Kézirat: Boldizsár Szentgáli-Tóth, Gergely Lendvai, Rudolf Berkes: The definition and evolution of algorithmic constitutionalism 

• Opponens: Papp János Tamás (PPKE)

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indított az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

Az eseménysorozat ötödik rendezvényének témája az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport keretében készülő ConstAI adatbázis bemutatása.

A ConstAI adatbázis olyan normatív jogszabályokat, soft law eszközöket és bírósági esetjogot gyűjt a világ minden részéből, amelyek a mesterséges intelligencia hatását érintik a szólásszabadságra, a tisztességes eljáráshoz való jogra, valamint az egészséges környezethez való jogra. Az első szekció előadásaiban bemutatjuk a gyűjtés és a rendszerezés módszertanát, az első kézzelfogható eredményeket, valamint a munka folytatásától hosszabb távon várható hozzáadott értéket, külön kitérve az egyes részterületek sajátosságaira. 

A ConstAI adatbázis, módszertani keretek és kihívások - Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, az Algoritmikus Alkotmányosság Kutatócsoport vezetője (TK Jogtudományi Intézet)

A mesterséges intelligencia szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban - Berkes Rudolf, kutató, TK Jogtudományi Intézet

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos bírósági gyakorlat - Pálfi Dóra, doktorandusz hallgató, KRE ÁJK

A mesterséges intelligencia hatása az energiajogra - Deáki Dorottya, kutatási asszisztens, TK Jogtudományi Intézet

Democracies operate within a peculiar horizon. They were founded on the premise that the future remains open to collective shaping—not determined by fate, history, or blind systemic  mechanisms, but by participation, deliberation, and sharedr esponsibility. Yet democracies often operate in a reactive mode, driven by fear and fatigue rather than confident expectation. Facing geopolitical rivalries, ecological collapse, and rising inequalities, present democratic horizons appear increasingly fragile. As representative institutions falter, some citizens turn to strongman politics or technocratic governance, often framed apocalyptically. Are democracies trapped in a constitutive horizon no longer adequate for responding to contemporary polycrisis? Or have we simply forgotten how to distinguish the “unresolvable problems” of existential value from those that can and should be solved by democratic means? 

Exhausted and self-doubting, the democratic imagination risks collapsing into nostalgia for times when problems appeared manageable and democrats were confident in their ability to solve them. This raises the question of whether our sense of threat and exhaustion is historically unique. What did previous generations of democrats fear and hope for? Which past fears proved unfounded, and how might reassessing them provide distance for evaluating present anxieties? This conference examines the relation between democracy’s past horizons and its present struggles with contingency; it seeks to lay the groundwork for democratic transformation by critically reassessing old ideas to reopen a future worth shaping collectively.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tisztelettel meghívja az érdeklődőket a „20 éves a magyar büntetőjogi mediáció” című nemzetközi konferenciára, amelyre 2026. május 28-án (csütörtökön) kerül sor a Károlyi–Csekonics-palota Báltermében.

A konferencia középpontjában a büntetőjogi mediáció hazai és nemzetközi tapasztalatainak bemutatása áll, különös tekintettel A büntetőjogi mediáció magyarországi tapasztalatai című egyetemi kutatás eredményeire. Az esemény célja, hogy fórumot teremtsen a mediáció szabályozási, elméleti és gyakorlati kérdéseinek tudományos és szakmai megvitatására, valamint lehetőséget biztosítson a hazai és külföldi szakemberek közötti párbeszédre. A rendezvényen a jogtudomány, az igazságszolgáltatás és a mediáció területének elismert kutatói és gyakorlati szakemberei adnak elő.

Időpont: 2026. május 28. (csütörtök)

Helyszín: Károlyi–Csekonics-Palota, Bálterem (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)

Regisztráció: 9:30 - 10:00

Konferencia: 10:00 - 13:45

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken tudnak megtenni. Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2026. május 27. (szerda) 12:00 óráig szíveskedjen jelezni. Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben. 

A Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék által szervezett könyvbemutató három izgalmas munka ismertetésére vállalkozik. Egy bánsági ügyvédi iroda dokumentumai és titkai kelnek életre Várady Tibor könyvében – egy elmúlt világ peres ügyei, a lólopástól a báli sértésekig. „Ami nincs leírva, azt nem hiszik el”, cím alatt adja közre Fábián Gyula könyve a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és különösen annak Jog- és Államtudományi Karának történetét, 76 iratdoboz tartalma alapján. Az utolsó híradás az elűzött egyetem budapesti tanácsülésének jegyzőkönyve, 1919 decemberéből. Az idei Nemzetközi Magánjogi Évkönyv pedig az Egyesült Államok Legfelső Bíróságától, Dél-Afrikán át az Európai Unió Bíróságáig terjedően követi, elemzi a jogfejlődést és a legújabb gyakorlatot. De megjelenik a választottbíráskodás, a kulturális javak vagy éppen a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is.

Program: Köszöntő Somssich Réka dékán, egyetem tanár

Várady Tibor: Lópasszus és történelem - Bemutatja: Vékás Lajos akadémikus

Fábián Gyula: Quod non legitur, non creditur - Bemutatja: Képes György habilitált egyetemi docens

Nemessányi Zoltán – Vékás Lajos (szerk.): Nemzetközi Magánjogi Évkönyv 2026 - Bemutatja: Király Miklós egyetemi tanár

Részvételi szándékát kérjük a konferencia@ajk.elte.hu e-mail címen jelezze.

Tudomány és hit párbeszéde a jog tükrében. A Keresztény Jogakadémia és a KRE ÁJK Kálvin János Keresztyén Szociális Kutatóműhely tisztelettel meghívja az érdeklődőket az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Betű és Lélek című konferenciára.

Időpont: 2026. május 29. (péntek) 9:00-13:00 Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Szivarszoba (1088 Budapest, Múzeum u. 17.) Célunk a keresztény jogászok számára ismeretterjesztő és közösségépítő alkalom szervezése, valamint az aktuális téma tudományos szintű kifejtése, bemutatása.

A konferenciát köszönti: Prof. Dr. Homicskó Árpád, a KRE egyetemi tanára, a Kálvin János Keresztyén Szociális Kutatóműhely vezetője; Dr. Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja; Dr. Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia elnöke A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrációs link. Adatkezelési tájékoztató. Az esemény akkreditált.

Applications are now open for the Federal Scholar in Residence Programme 2027, organised by the Eurac Research Institute for Comparative Federalism (Bolzano/Bozen, Italy).

This programme offers scholars the opportunity to spend up to three weeks in residence at Eurac Research, in the heart of the Alps, engaging with an international community of experts working on comparative federalism and related fields.

About the programme

The call is open to researchers working on topics such as:

●     comparative federalism and regional autonomy;

●     intergovernmental relations and multi-level governance;

●     democratic innovation and participatory governance;

●     constitutional resilience and deliberative constitutionalism.

Successful applicants will have the opportunity to present and discuss their work with leading scholars, develop research ideas, and explore potential collaborations with the Institute.

We want to share our drive and what differentiates our work with the next generation. Training, networking and collaborative learning are the three main components of ECCHR’s Critical Legal Training.

We invite young lawyers and legal activists to join our efforts to further progressive human rights work. Our Critical Legal Training provides human rights lawyers of tomorrow practical experience.

Find out more here.