FÉNYES CSONGOR: Politikai szocializációs utak a Momentum Mozgalom fiataljai körében című doktori disszertációjának nyilvános vitája

A védés ideje: 2026. május 18. (hétfő) 16.00 óra Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem Budapest, Egyetem tér 1-3. földszint 1.

A jelölt témavezetői: Dr. Szabó Andrea és Dr. Stumpf István

A Bíráló Bizottság tagjai: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens, ELTE ÁJK (elnök) Dr. Sebestyén Annamária tudományos munkatárs, ELTE TK PTI (titkár) Dr. Bányai Borbála egyetemi docens, ELTE BGGYK (tag) A disszertáció hivatalos bírálói: Dr. Ványi Éva egyetemi docens, NKE Dr. Oross Dániel tudományos főmunkatárs, ELTE TK Politikatudományi Intézet

A disszertáció megtekinthető a doktori iskola titkárságán (1053 Bp., Egyetem tér 1-3. III/329.)

A Miskolci Egyetem Agrár és Munkajogi Intézeti Tanszéke és a Kocaeli Egyetem Munkagazdaságtani Tanszéke közösen szervezi meg a I. KOCAELI INTERNATIONAL SOCIAL SCIENCES AND SOCIETY CONGRESS- nemzetközi konferenciát.

A konferencia hibrid, tehát online előadásokra van lehetőség

A konferencia nyelve magyar, török, angol. Van lehetőség magyar nyelven is előadni, külön magyar nyelvű szekcióban és a konferencia kiadványban is lehet magyar nyelven publikálni. Természetesen a konferencia másik két nyelvén is elkészíthetők a publikációk.

Konferencia honlapja: https://bilselkongreleri.com/kongreler/i-kocaeli-uluslararasi-sosyal-bilimler-ve-toplum-kongresi/ A konferencia díja 2000 török líra.

A konferencia általános társadalomtudományi konferencia, nincs téma korlátozás. A konferencia időpontja június 13-14. A konferencia nyitott a PhD hallgatók, pályakezdő oktatók, senior oktatók és kutatók előtt is.

Over the past decade, Virtual Reality (VR) technology has increasingly drawn the attention of criminologists and criminal justice professionals due to its unique capacity to simulate complex social environments and high-stakes scenarios in a controlled and replicable manner. Early studies have demonstrated the potential of VR to enhance our understanding of criminal decision-making, risk perception, and behavioral responses in environments that mirror real-world conditions.

Key Themes and Topics

We welcome empirical and theoretical contributions on topics including (but not limited to):

• Criminal Decision-Making and Behaviour Analysis: VR simulations for studying offender psychology and situational crime factors
• Fear and Crime Prevention: Using VR to model, test, and evaluate interventions aimed at reducing crime and fear in public spaces
• Law Enforcement Training and Investigations: Applications of VR in crime scene analysis, interrogation scenarios, and de-escalation training
• Correctional and Rehabilitation Programs: VR tools for offender rehabilitation, restorative justice programs, and reintegration strategies
• Victim Support and Therapy: Use of VR in trauma treatment and support programs for crime victims
• Judicial and Courtroom Applications: Role of VR in presenting evidence, preparing witnesses, and studying jury behavior
• Policy and Implementation Strategies: Frameworks for integrating VR into criminal justice systems and evaluating its impact on decision-making and policy
• Methodological and Ethical Considerations: Validity of behaviors in VR environments, implications for policy, and ethical dimensions of immersive simulations

The Crisis of the International Legal Order
University of Glasgow, School of Law
16–18 September 2026

This interdisciplinary conference brings together legal theorists and political philosophers to critically examine the foundations, limits and future of international law in a rapidly changing global context.

Abstracts (~500 words) are due 15 May 2026
Submit to: callum.tonkins@glasgow.ac.uk
Notifications by: 1 June 2026

This conference continues a collaboration between the University of Glasgow School of Law and the Philosophy Department at Temple University.

As climate change progresses, individuals and groups are increasingly turning to the courts in pursuit of climate justice. At the time of writing (February 6th 2026), the Climate Litigation Database maintained by the Sabin Center for Climate Change Law lists over 4700 climate court cases, nearly 70% of which were filed in the USA [1]. These cases have in turn spurred a proliferation of literature on climate litigation in the social sciences and law [2]. Philosophers and political theorists, on the other hand, have not yet had much to say on this topic, even though climate litigation raises many important questions of justice. Our workshop aims to address this gap.

Climate lawsuits have been used to pursue a variety of goals, including injunctions on fossil fuel extraction, stronger regulation of greenhouse gas emissions, the implementation or funding of adaptation measures, compensation for climate loss and damage, and even punishment of those who contribute to severe climate-related harm. Climate litigation may also be undertaken for strategic reasons, in an effort to promote awareness of the climate crisis, undermine the social license of those contributing to it, and spur more systemic change.

Though climate litigation is often used in an attempt to pursue goals of climate justice, its use for this purpose raises various normative questions. These include questions about the legitimate role of the courts in climate governance, and the potential for litigation to reproduce patterns of disadvantage due to the unequal accessibility of legal remedies. Some have also raised concerns that climate litigation could prove strategically counterproductive, for example by spurring political backlash.

This workshop will examine how litigation might be used as a tool in the pursuit of climate justice, new concerns of justice that are raised by such efforts, and how such concerns might be addressed.

Questions that papers may examine include:

- How might litigation serve to promote or undermine climate justice?
- What role should courts play in climate governance?
- When should judicial interventions into climate policy be viewed as legitimate or illegitimate?
- How might climate litigation provide access to justice without reproducing existing inequalities?
- What kinds of legal innovation or evolution might be required for the law to adequately respond to the problem of climate change?
- What are the ethical responsibilities of legal practitioners regarding climate litigation?
- What is the proper role of scientists, and scientific research, in supporting climate litigation?
- What role might philosophers and political theorists play in supporting climate litigation?

A Bíráló Bizottság tagjai:

1. Elnök: Prof. Dr. Boóc Ádám, DSc, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

2. Tag: Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta, egyetemi tanár (SZTE ÁJK); 3. Tag: Prof. Dr. Fézer Tamás, egyetemi tanár (DE ÁJK)

4. Pótelnök: Prof Dr. Udvary Sándor, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

5. Póttag: Prof. Dr. Osztovits András, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

6. Bíráló: Prof. Dr. Somssich Réka, egyetemi tanár (ELTE ÁJK); 7. Bíráló: Prof. Dr. Burián László, CSc, professor emeritus (PPKE JÁK).

Levezető elnök: Prof. Dr. Udvary Sándor, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Tanulmány címe: EU Industrial Policy Through State Aid? The National- European Nexus

Szerző: Papp Mónika tudományos munkatárs (ELTE TK Jogtudományi Intézet)

Opponensek: 

• Éltető Andrea tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető, ELTE KRTK, Világgazdasági Kutatóintézet
• Varju Márton kutatóprofesszor, ELTE TK JTI

A beszélgetés nyelve: magyar

A kerekasztal célja, hogy a Jogtudományi Intézet fiatal kutatói bemutassák fő kutatási irányvonalaikat, eddigi eredményeiket. A beszélgetés lehetőséget teremt a kutatási fókuszok mélyebb megismerésére, valamint arra is, hogy szó essen a pályájuk korai szakaszában járó kutatók előtt álló szakmai és személyes kihívásokról, illetve a kutatói mindennapok tapasztalatairól.

Résztvevők:

• Kiss Rebeka, tudományos munkatárs
• Kovács Szitkay Eszter, tudományos segédmunkatárs
• Hajdu Gábor, tudományos segédmunkatárs
• Szontagh Veronika, tudományos munkatárs

Moderátor: Vadász Vanda, tudományos munkatárs, tudományos titkár

Prof. Christian Delgado Suárez (Pontificia Universidad Católica del Perú) előadása: Judicial Efficiency in Times of Artificial Intelligence: Challenges and opportunities

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében 2026. április 30-án (csütörtök) A mesterséges intelligencia szerepe az igazságszolgáltatásban és a jog világában II. című konferencia kerül megrendezésre, melynek főszervezője Prof. Dr. Czine Ágnes, alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár, Büntető Eljárásjogi Tanszék, KRE ÁJK.

Az esemény célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia jogi és közszolgálati alkalmazásának lehetőségeit és korlátait, valamint feltárja azokat az etikai, szabályozási és gyakorlati kérdéseket, amelyek az igazságszolgáltatás és a jogi munka jövőjét meghatározzák.

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Bálterem (1088 Budapest, Múzeum u. 17.)

Regisztráció: 9:00-9:30

Konferencia: 9:30-13:45

Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben. A konferencia akkreditált esemény.

A PPKE JÁK Polgári Jogi Tanszék Szellemi Tulajdonjogi Kutatócsoportja nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez 2026. május 28-ára. Izgalmas témák és izgalmas beszélgetések várhatók az európai uniós szellemi tulajdonvédelem legfrissebb fejleményeiről, első kézből - hiszen az EUB bírája, Csehi Zoltán mellett Maciej Szpunar első főtanácsnok is a kutatócsoport vendége lesz sok kiváló hazai és külföldi, nemzetközileg elismert szakember mellett.

A részvétel regisztrációhoz kötött.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében online szemináriumi sorozat vette kezdetét 2024 decemberében „Budapest Comparative Law Seminars” címmel.

A következő alkalomra 2026. április 29-én (szerda) 16:00 órai kezdettel kerül sor, ahol Prof. Jan Neels fog online előadást tartani, amelyre Prof. Dr. Osztovits András tanszékvezető úr szeretettel várja a kedves érdeklődőket.

Rövid összefoglaló az eseményhez: Prof. Jan Neels (University of Johannesburg) Novel Aspects of the Proposed African Principles on the Law Applicable to International Commercial Contracts

Abstract: The proposed African Principles on the Law Applicable to International Commercial Contracts are mainly based on the Rome I Regulation on the Law Applicable to Contractual Obligations and the Hague Principles on Choice of Law in International Commercial Contracts. However, this lecture will focus on the original and novel aspects of the African Principles. The following aspects will be discussed: partial and multiple choice of law; choice of non-State law; tacit choice of law; battle of forms in choice of law; substantive-law influence; overriding mandatory rules; and damages. It will be suggested that some of the novel formulations in the African Principles may be considered in future national, regional, supranational and international codifications of private international law of contract.

Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben.

Az előadáshoz az alábbi linken lehet csatlakozni. 

Az ELTE Szenátusa május 8-án "doctor et professor honoris causa" címmel tünteti ki Dalibor Čepulót, a Zágrábi Egyetem professor emeritusát, aki ebből az alkalomból angol nyelvű előadást tart The Croatian-Hungarian Settlement of 1868: A Hybrid Framework and Modern Governance címmel.

Dalibor Čepulo kiemelkedő horvát jogtörténész, a Zágrábi Egyetem professor emeritusa. Kutatásai a horvát jogfejlődés európai összefüggéseire, az alkotmányos rendszerek összehasonlítására és a jogi kultúrák történetére irányulnak. Rendszerezte és korszerűen értelmezte Horvátország jogi múltját, összekapcsolta a nemzeti jogtörténetet a szélesebb közép-európai kontextussal, munkái ma is alapvető hivatkozási pontok a régióban. A Horvát Jogtörténeti és Római Jogi Tanszék vezetőjeként jelentős szerepet játszott a jogtörténet oktatásának modernizálásában. Nevéhez fűződik az első átfogó horvát jogtörténeti tankönyv megírása, amely több egyetemen alapmű. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bír, nagy európai projektekben dolgozott. Több mint 100 tanulmány, monográfiák és szerkesztett kötetek szerzője, emellett jelentős tudományszervezői munkát is végez. Nemzetközi testületek tagja, korábban a Horvát UNESCO Bizottságban is tevékenykedett. Kiemelkedő az ELTE-vel kialakított együttműködése, amelyet ő kezdeményezett, és amely mára hallgatókat is bevonó, több mint egy évtizedes szakmai kapcsolattá fejlődött, sőt egy közép-európai kutatási hálózat alapját is képezi.

Díszdoktori előadása újraértékeli az 1868-as horvát–magyar egyezményt, amely megteremtette a horvát autonómiát a központi kormányzat irányítása alá tartozó közös ügyektől elválasztó jogi keretet. Ennek során bemutatja, hogy a horvát autonómiát célszerűbb „hibrid zónaként” értelmezni, nem pedig kizárólag szigorúan pozitivista megközelítésben szemlélni. Arra is rámutat, hogy a megállapodás – korlátai ellenére – miként biztosította a modern horvát intézmények kialakulásához szükséges formális kereteket, Horvátország helyzetét pedig összehasonlító perspektívába helyezi az autonóm Finnország és Izland példáján keresztül. Emellett kritikai esettanulmányként is szolgál, hozzájárulva annak megértéséhez, hogy a kormányzás és a szuverenitás alakulását meghatározó hasonló folyamatok miként jelennek meg napjainkban. Részvételi szándékukat kérjük, a konferencia@ajk.elte.hu címen jelezzék.

A Magyar Munkajogi Társaság, az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék és a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének konferenciája. A konferenciát Horváth István tanszékvezető, egyetemi docens (ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék) nyitja meg. Az egész napos programban előadóként vesznek részt többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Kúria, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla képviselői. A konferencia témái között szerepel a bértranszparencia irányelv hazai átvételének kérdése, a szakszervezeti érdekképviselet bírói gyakorlata, a kollektív szerződések alkalmazása, valamint az uniós és magyar munkajog aktuális problémái.

A részvétel regisztrációhoz kötött, jelentkezni e-mailben lehet április 30-ig. A Magyar Munkajogi Társaság és a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete tagjai számára a részvétel díjtalan.

Az európai jog szerepe a magyar jogfejlődésben 2004–2024

Szerkesztette: Gárdos-Orosz Fruzsina - Osztovits András - Varju Márton

Könyvbemutató kerekasztal-beszélgetés

A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Fazekas Judit egyetemi tanár – Széchenyi István Egyetem

Gyurgyák János igazgató-főszerkesztő, a kötet kiadója - Osiris Kiadó

Hamza Gábor professor emeritus - Eötvös Loránd Tudományegyetem; az MTA rendes tagja

Mihályi Péter közgazdász, professor emeritus –- Budapesti Corvinus Egyetem;caz MTA levelező tagja

Osztovits András tanszékvezető egyetemi tanár - Károli Gáspár Református Egyetem, szerkesztő

A beszélgetést vezeti: Varju Márton és Gárdos-Orosz Fruzsina szerkesztők – ELTE TK Jogtudományi Intézet

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara tisztelettel meghívja az érdeklődőket a „Jogdogmatikai, közjogtörténeti és komparatív egyházjogi kutatások / Research in legal dogmatics, public law history, and comparative studies of ecclesiastical law” című nemzetközi konferenciára, amely a KRE ÁJK kari Kutatási Projekt 2024–2026 keretében valósul meg.

A konferencia főszervezője Dr. habil. Köbel Szilvia egyetemi docens. A rendezvény célja, hogy fórumot teremtsen az egyházjog, a vallásszabadság, az állam és egyház kapcsolatának, valamint a történeti és összehasonlító jogi kutatások aktuális kérdéseinek megvitatására. A konferencia hazai és nemzetközi előadói a jogtudomány, a teológia és a történettudomány metszéspontjában mutatják be kutatási eredményeiket.

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Csekonics-terem (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)

Időpont: 2026. május 12. (kedd), 9:00-17:00

Regisztráció: 8:30-9:00

A konferencia munkanyelve: magyar és angol (tolmácsolás nem biztosított)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken lehet megtenni. Mindenkit várunk szeretettel! Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben.

Meghívó/Plakát 

ELTE–Göttingen nemzetközi konferencia a felsőbíróságok szerepéről

Az ELTE ÁJK és a Göttingeni Egyetem Jogi Karának professzorai egész napos jogösszehasonlító konferencia keretében tárgyalják a német és a magyar felsőbíróságok (a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok, a Szövetségi Alkotmánybíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság) igazságszolgáltatásban és jogegységesítésben betöltött szerepét, valamint e felsőbíróságok eljárásainak aktuális belső, nemzetközi és uniós jogi problémáit.

A konferencia nyelve német.

A továbbképzésre kötelezett ügyvédek, ügyvédi tevékenységet folytatók, kamarai jogtanácsosok a konferencián való részvétellel 6 kreditpontot szerezhetnek.

Regisztrálni 2026. május 8-ig KASZ-számuk megadásával a konferencia@ajk.elte.hu címen lehetséges. A regisztráció ingyenes.

ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Szeminárium V. - Beszélgetés Dr. Martin Haplával, a brnói Masaryk Egyetem jogelméleti tanszékének vezetőjével.

Absztrakt: This article develops a comprehensive theory of the moral limits of disciplinary law. Drawing inspiration from the harm principle, it argues that disciplinary responsibility should be grounded not in a direct transposition of that principle from criminal law, but in a modified version tailored to the distinctive nature of disciplinary systems. The central modification consists in an emphasis on institutional harm as the relevant type of harm for this kind of responsibility. The article further examines how competing moral considerations may justify refraining from sanctioning certain harmful conduct and proposes proportionality as an appropriate framework for weighing such considerations. Finally, it offers a justification of the proposed theory grounded in consequentialist ethics, while acknowledging the possibility of alternative normative foundations.

Program: 16.00-17.00 Presentation: Institutional Harm and Moral Limits of Disciplinary Law. Comments by Katalin Budai (assistant, Center for Theory of Law and Society).

Brno–Budapest jogelméleti műhelyülés: A brnói Masaryk Egyetem Jogelméleti Tanszékének és az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének közös rendezvénye kortárs jogelméleti és jogszociológia kérdések megvitatására.

9.00-9.30 Martin Hapla-Balázs Fekete: Opening and introduction

9.30-11.00 Panel One Chair: Martin Hapla

Miklós Márton: One-term physicalism

Tomáš Sobek: Is legal thinking paradoxical? And should it be?

Áron Fábián: A grounded normative theory of the Hungarian transition and democratic backsliding

Linda Tvrdíková: The Role of Judiciary from the Perspective of John Searle’s Social Ontology

11.00-11.30 Comfort Break

11.30-13.00 Panel Two Chair: Balázs Fekete

Fruzsina Tóth: Rule of law in everyday life

John Gealfow: Legal awareness, consciousness and literacy: How to measure the knowledge of the law and an ability to act in a correct way in accordance with it?

Valéria Kiss: Advancing empirical legal research: methodological innovations and collaborative opportunities