A védés ideje: 2026. május 26. (kedd) 11:00 óra; Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint)

A jelölt témavezetője: Prof. Dr. Sándor István DSc. egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Hamza Gábor az MTA rendes tagja, professor emeritus (ELTE ÁJK); A bírálóbizottság tagjai: Dr. Arató Balázs habilitált egyetemi docens (KRE ÁJK) Dr. Rigó Balázs egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Prof. Dr. Nochta Tibor egyetemi tanár (KRE ÁJK) Dr. Auer Ádám habilitált egyetemi docens (NKE ÁNTK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ügyintézőjénél: 1053 Bp., Egyetem tér 1-3., I. em. 116. szoba.

A védés ideje: 2026. május 22. (péntek) 14:00 óra; Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint 1.)

A jelölt témavezetői: Prof. Dr. Rozsnyai Krisztina egyetemi tanár (ELTE ÁJK) Dr. Kovács András György habilitált egyetemi docens (Kúria)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Fuglinszky Ádám egyetemi tanár (ELTE ÁJK); A bírálóbizottság tagjai: Dr. Váczi Péter egyetemi docens (SZE DFÁJK) Dr. Kapa Mátyás Péter egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Dr. Bodzási Balázs egyetemi docens (KRE ÁJK) Dr. Patyi Gergely egyetemi docens (PPKE JÁK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ügyintézőjénél: 1053 Bp., Egyetem tér 1-3., I. em. 116. szoba.

A jogot általában abból a szempontból vizsgáljuk, hogy az miképp hat az érintettek külső magatartására. Ezzel szemben ez a könyv a jogi normával szembesülő egyén belső nézőpontjára koncentrál. E megközelítés szerint a jog nem csupán azt írja elő, milyen magatartást tanúsítsunk másokkal szemben, hanem önmagunk tökéletesítését is szolgálja. Segít abban, miként reagáljunk indulatainkra és vágyainkra. Hogy milyen életet éljünk, sőt, miképp éljük jól az életünket. A jog egyes szabályai e megközelítésben nemcsak azt írják elő, hogyan viselkedjünk másokkal, hanem támpontot adnak ahhoz is, miként viszonyuljunk önmagunkhoz. A latin animus szó három fő jelentése párhuzamba állítható a belső nézőpont három alapvető összetevőjével: egyrészt a közösségi normával történő belső azonosulással, másrészt az egyéni akarattal, harmadrészt az emberi személyiséggel, a jellemmel. Manapság a joggal összefüggésben ritkán beszélünk e szempontokról. A jog többnyire a társadalomirányítás egyik eszközeként, és nem a jó élet kulcsaként kerül górcső alá. A jogfejlődés során a belső nézőpont egyre inkább háttérbe szorult. A helyére idővel egyéb, racionális vagy gazdasági jellegű megfontolások kerültek. De a római jogi források kortárs elemzésekor is kevésbé fontos ez a szempont. A belső nézőpont háttérbe szorulása szinte észrevétlenül ment végbe, a változás mégis gyökeresen módosította a jog társadalmi funkcióját.

Jelen mű annak bemutatására vállalkozik, hogy a látszólagos funkcionális azonosság ellenére a belső nézőpont miatt az egyes római jogi megoldások lényegileg térhettek el nemcsak az érintett ókori esetek modern értelmezésétől, de a rájuk épülő, modern jogi megoldásoktól is.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar Választottbírósági Egyesület, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság közös szervezésében kerül megrendezésre a „Választottbíráskodás a változó világban – a Vbt. a 40 éves UNCITRAL Modelltörvény tükrében” című szakmai konferencia. A konferencia szervezője: Prof. Dr. Boóc Ádám, DSc

A rendezvény célja, hogy átfogó képet nyújtson a választottbíráskodás aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a nemzetközi trendekre, a hazai szabályozás kihívásaira, valamint a technológiai fejlődés – így különösen a mesterséges intelligencia – hatásaira. A konferencia kiváló lehetőséget biztosít jogászok, akadémiai szakemberek és gyakorló szakértők számára a tapasztalatcserére és a szakmai párbeszédre.

Időpont: 2026. május 13. (szerda) 9:00 – 14:00

Regisztráció: 8:30 – 9:00 Helyszín: Károlyi–Csekonics-Palota, Bálterem (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)

A rendezvény kreditpontos képzési eseményként kerül meghirdetésre. Szeretettel várjuk mindazokat, akik érdeklődnek a választottbíráskodás elméleti és gyakorlati kérdései iránt, és aktív részesei kívánnak lenni a szakmai diskurzusnak. A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken tudnak megtenni. Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2026.05.11-ig (hétfő) szíveskedjen jelezni. Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben.

Meghívó/Program: https://ajk.kre.hu/images/doc2026/pr/04/valasztottbiraskodas_a_valtozo_vilagban_plakat.pdf

In the frame of the EU co-funded project FOSTER – Fostering Child-Friendly Legal Environments through Collaborative Approaches, the Centre for European Constitutional Law, in collaboration with FOSTER project partners, proudly invite you to the FOSTER Final Conference.

The Conference will take place on 21 May 2026 in Athens and in a hybrid format, allowing participation from practitioners and stakeholders across Europe.

Legal professionals and child protection practitioners from Greece, Bulgaria, Slovenia, and Hungary will participate in the Conference to exchange insights on challenges, share good practices, and explore opportunities for strengthening support to child victims of crime.

The working languages of the Conference will be Greek and English, with simultaneous interpretation available. 

To attend the conference online kindly register here.

Az angol nyelvű workshopunk címét az évszázadokon átívelő intellektuális vitáról, a querelle des femmes-ről kapta, mely mint irodalmi zsáner a korai olasz és francia humanista hagyományban a nők társadalmi szerepét és természetét tematizálta. Ez a párbeszéd ma a jog területén folytatódik, középpontjában a kérdés: bár a törvény nem tehet igazságtalanul különbséget férfiak és nők között, a valódi esélyegyenlőség nem jelenti a nemek közötti sajátosságok teljes figyelmen kívül hagyását. Sőt, a teljesebb igazsághoz ezen perspektívák megismerése és tekintetbe vétele elengedhetetlen. Az ókori világtól a modern nemzetközi jogig tartó női tapasztalatok vizsgálatával az előadók azt tekintik át, hogy a női identitás hogyan formálta – és alakítja ma is – a jogi státuszt, a konvenciókat és a társadalmi szerepeket. Mindenkit szeretettel várunk!

2026. május 19-én (kedd) kerül megrendezésre a Családi vállalkozások tudományos és szakmai fóruma. A konferencia főszervezője Dr. habil. Arató Balázs egyetemi docens.

A konferencia célja a tudomány, a jogalkotók, az érdekvédelmi szervezetek és a civil szféra közötti tudástranszfer elősegítése, valamint a szakmai kapcsolatok erősítése, amely a Kooperatív Doktori Program keretében valósul meg.

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Bálterem (1088 Budapest, Múzeum u. 17.)

Regisztráció: 9:30 órától Konferencia: 10:00–15:30

Meghívó: https://ajk.kre.hu/images/doc2026/pr/04/Csaladi_vallakozok_tudomanyos_szakmai_foruma_plakat.pdf

Adatkezelési tájékoztató: https://portal.kre.hu/images/adatvedelem/2025/Adatkezelesi_tajekoztato_AJK_konferenciak_HU_EN.pdf

A Jogi Határterületi Kutatócsoport 2026. május 19-én (kedden) konferenciát és kötetbemutatót szervez. Szakmai előadások sora várja az érdeklődőket.

A programban többek között szó lesz a választottbírói felelősség történeti kérdéseiről, aktuális szerződési kockázatokról és a mesterséges intelligencia jogi és társadalmi hatásairól. Prezentációkat hallhatunk majd sportjogi, családjogi és polgári jogi tematikában is. A konferencia kiváló lehetőséget kínál a jog különböző határterületeinek megismerésére és szakmai párbeszédre.

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Szivarszoba (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)

Konferencia és kötetbemutató: 16:15-19:00

Regisztráció és állófogadás: 15:15-től

Meghívó: https://ajk.kre.hu/images/doc2026/pr/04/jogi_plakat.pdf

Adatkezelési tájékoztató: https://portal.kre.hu/images/adatvedelem/2025/Adatkezelesi_tajekoztato_AJK_konferenciak_HU_EN.pdf

Az állapotfelmérés és a cselekvési lehetőségek keresése azok a gyakorlati műveletek, amelyek sok más, közügyekkel foglalkozó társadalomtudományhoz hasonlóan a közjogászok gondolkodását is jellemzik. 

A Jogtudományi Intézetnek pedig - mint MTA Kiválósági Központnak - az a hivatása, hogy támogató környezetet biztosítva elősegítse az ilyen elemzéseket. Ennek jegyében szerveztük meg már 2025 decemberében - az MTA ÁJB Közjogi Albizottságával együttműködésben - azt a rendezvénysorozatot is, amelynek a Jog - Állam - Terápia címet adtuk.

Sorozatunk folyamatában, az országgyűlési képviselőválasztás után egyértelművé vált, hogy korszakhatárhoz ér a jogrendszer is. Egyfelől, szükséges az elmúlt másfél évtizedet meghatározó, lezárt alkotmány-politikai konstelláció tudományos elemzése. Másfelől - 2020-tól számítva -, egy újabb ötéves ciklus után vagyunk, amely az akadémiai közösségeket mindig  állapotfelmérésre és a közjogi struktúra teljesítményének a vizsgálatára készteti. (Lásd a Jogtudományi Intézet korábbi köteteit a magyar jogrendszer állapotáról és  a jogrendszer rezílienciájáról.)

A hetedik beszélgetés az alkotmányozási eljárásokról szól.

A Jogtudományi Intézet immár több évtizede kiemelt figyelemmel kutatja az alkotmányosság meghatározó kérdéseit, az alkotmányos fejlődés fordulópontjait, az alkotmányozás elméleti és gyakorlati dilemmáit, valamint az alkotmánymódosítás különböző modelljeit. 

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy a Jogtudományi Intézet szakértőivel történeti és összehasonlító perspektívából tekintsünk az alkotmányozás folyamatára. Arra keressük a választ, milyen tanulságokkal szolgálnak az európai és régiós alkotmányozási tapasztalatok, hogyan alakultak a korábbi magyar alkotmányozási eljárások, és miként formálták ezek az államszervezet, a legitimáció és a politikai közösség kereteit. Figyelmünket a közelmúlt nemzetközi példáira is kiterjesztjük: azokra a kísérletekre, amelyek új utakat kerestek a társadalmi részvétel szélesítésére, az állampolgári bevonás erősítésére és az alkotmányozás demokratikus alapjainak megújítására.

Szándékunk szerint tudományos kutatásainkon alapuló beszélgetés és vita nemcsak a történeti tapasztalatok feltárásához járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy árnyaltabban gondolkodhassunk az alkotmányozás jelenkori kihívásairól, lehetőségeiről és felelősségéről.

A beszélgetés résztvevői: Dr. Chronowski Nóra (kutatóprofesszor), Dr. Detre László (tudományos segédmunkatárs, ügyvéd), Dr. Győry Csaba (tudományos munkatárs), Dr. Sólyom Péter (tudományos főmunkatárs) - és a Jogtudományi Intézet kutatói

A rendezvény hibrid, online csatlakozási linket küldünk a részvételi szándék jelzése esetén a következő e-mail címről: chronowski.nora@tk.hu

The Rule of Law Clinic at CEU Democracy Institute and POLEMO research group at CEU cordially invite you to a lecture by Professor Hanna Suchocka, former Prime Minister of Poland and a former member of the Venice Commission; followed by a panel discussion.

Please register here to attend the event.

10.00-10.10 - Opening

10.10-10.50 - Lecture by Professor Hanna Suchocka, former Prime Minister of Poland, professor at Adam Mickiewicz University, Poznań 

Hanna Suchocka is a Polish politician and lawyer who served as Prime Minister of Poland (1992-1993). She later served as a Minister of Justice (1997–2001) and as Poland's Ambassador to the Holy See (2002-2013). She was also a member of the Pontifical Academy of Social Sciences in the Vatican. She is a professor at Adam Mickiewicz University in Poznań and Chair of the Constitutional Law Department and a former First Vice-President and Honorary President of the Venice Commission.

10.50-11.30 - panel discussion (Hanna Suchocka, Balazs Trencsenyi (CEU), Dimitry Kochenov (CEU), moderator: Barbara Grabowska-Moroz (CEU DI) 

Tanulmány címe: Tíz év a Kormány szolgálatában ‒ Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒ 2026

Szerző: Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Intézet)

Absztrakt: A tanulmány a magyar Alkotmánybíróság (AB) 2016 és 2026 közötti tevékenységét elemzi, azt az időszakot vizsgálva, amikor a testület már kizárólag a kormánypártok által kijelölt tagokból állt. A szerző központi állítása szerint az AB ebben a tíz évben a politikailag fontos ügyekben következetesen kiszolgálta a kormányzati érdekeket, és a törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom ellensúlya helyett az autokratikus hatalomgyakorlás legitimáló eszközévé vált. A tanulmány rámutat, hogy bár a statisztikai adatok (például a megsemmisítési arányok) a normális működés látszatát kelthetik, a testület a politikailag kényes kérdésekben szinte soha nem hozott a kormány számára érdemi hátránnyal járó döntést.

A szerző részletesen bemutatja azokat a visszaélésszerű értelmezési és eljárási technikákat, amelyeket az AB a kormánytöbbség politikai akaratának érvényesítése érdekében alkalmazott. Ilyen módszerként azonosítja a döntéshozatal szándékos késleltetését, a hatáskörök önkényes átértelmezését, az alapjogkorlátozási tesztek visszaélésszerű alkalmazását (illetve nem alkalmazását), a korábbi értelmezési gyakorlattól való indokolatlan eltérést, a fő indítványozói érvek figyelmen kívül hagyását, valamint a testület saját korábbi (2010 és 2016 közti) alkotmánysértő gyakorlatának folytatását, számos, konkrét példán keresztül részletesen dokumentálva és elemezve azokat. 

BIZTONSÁGBAN ONLINE ÉS OFFLINE II. CHREULAP GYERMEKJOGI WORKSHOP GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ TÉMÁJÁBAN BIZTONSÁGBAN ONLINE ÉS OFFLINE

Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar A. épület Weiss Emilia Terem

Időpont: 2026. május 14. (csütörtök) 13:00

13.15 – 13.30 érkezés, regisztráció

13.30 – 13.55 Bántalmazás és jogi szabályozás: a testi fenyítés, a házi fegyelmezési jog és a zéró tolerancia - Szeibert Orsolya egyetemi tanár, ELTE ÁJK, ChREULaP projektvezető

13.55 – 14. 20 A gyermekbántalmazás lélektani lenyomatai – korai traumák hatása a személyiségfejlődésre és a gyermekkori megküzdési mechanizmusokra - Peer Krisztina klinikai gyermek-szakpszichológus

14.20 – 14.45 Gyerekrészvétel biztonságban: valódi részvétel a gyakorlatban - Sall Zsófia gyerekrészvételi szakértő

14.45 – 15.30 Q and A és uzsonnaszünet

15.30 – 15.55 Digitális gyermekjogok a Gyermekjogi Stratégia és a Gyermekjogi Bizottság ajánlásai mentén - Alberti Giulia doktorandusz, ELTE ÁJK, ChREULaP projekt

15.55 – 16.20 Biztonságban egy bizonytalan világban – segédanyagok a dezinformációval szemben - Turcsányi-Szabó Márta habil. egyetemi docens, ELTE IK

16.20 – 16.45 A digitális jóllét mint gyermekjogi kérdés: pszichológiai megközelítés - Csibi Zsanna gyermekpszichológus, tréner

16.45 – 17.10 Médiatudatosság gyerekszemmel – hatósági tapasztalatok - Aniot Laura Digitálismédia-szakértő, NMHH

17.10 – 17.30 Q and A és zárás

The program is open to outstanding academics from foreign research institutions for particularly innovative research projects that contribute significantly to scientific progress through new perspective, questions, or findings in the subject areas of Criminology, Public Law, or Criminal Law. Each department may award one Barbara Huber Scholarship per calendar year.  

Újabb jelentős nemzetközi szakmai elismerés érte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát: az intézmény angol nyelvű tudományos folyóirata, az ELTE Law Journal a legfrissebb rangsorolás szerint Q3-as besorolást szerzett az Elsevier SCOPUS adatbázisán alapuló SCImago rangsorában. A minősítés fontos mérföldkő a folyóirat életében, amely egyértelműen jelzi az ELTE ÁJK nemzetközi tudományos jelenlétének erősödését. A Q-besorolás a nemzetközi tudományos térben való láthatóság és idézettség kulcsfontosságú mutatója. Az ELTE Law Journal küldetése, hogy a jogtudomány legaktuálisabb kérdéseit nemzetközi perspektívában tárgyalja, és platformot biztosítson a hazai és külföldi kutatók számára egyaránt. A lap következetesen törekszik arra, hogy hidat képezzen a magyar és a nemzetközi jogtudomány között, hozzájárulva ezzel a tudományos diskurzus globális szintű gazdagításához. Az ELTE Law Journal 2013 óta jelenik meg, évente két alkalommal, és célja, hogy a jogtudomány különböző területein – többek között alkotmányjog, nemzetközi jog, európai jog, büntetőjog és magánjog – publikáljon aktuális, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó tanulmányokat. A folyóirat honlapja: https://ojs.elte.hu/eltelj/about

A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA FELVÉTELT HIRDET A 2026/27-ES TANÉVRE A felvételi felhívás elérhető itt: https://doktiskjog.sze.hu/felveteli-felhivas A részletes felvételi tájékoztató elérhető itt: https://doktiskjog.sze.hu/felveteli-informaciok