The Centre for European Research and Education (CEREE) at the Faculty of Law, University of Pécs, invites submissions for the International & EU Law Horizons Conference, a regional academic forum bringing together scholars from Central and Eastern Europe and beyond. The event aims to foster dialogue on key developments in international law and EU law, with a strong focus on emerging legal challenges and cross-border cooperation. The conference particularly welcomes the participation of early-career researchers and PhD candidates.
    
A keynote lecture will be delivered on the topic of the protection of national minority rights in practice.

Conference Themes

We invite abstracts of up to 500 words addressing one or more of the following exemplificative areas with a possibility of special attention to the Central-Eastern Europe:
-    Human rights in practice and theory
-    National minority rights and their status
-    Law of modern armed conflicts
-    Judicial cooperation in criminal matters in the EU
-    Legal challenges of outer space: international and EU law perspectives
-    Legal challenges of the use of new technologies (AI and more): international and EU law perspectives

Publication Opportunity

Selected papers will be published in a special issue of the Pécs Journal of International and European Law, indexed in DOAJ, Ulrichsweb, and HeinOnline.

Benke József: A római jog metonimikus fogalmainak deregulációja és recepciója a Basilika kockázati ügyletekről szóló forrásaiban

Kecskés Gábor – Lux Ágnes: A klímaváltozás mint a gyermekjogok fokozott védelmi igényének katalizátora?

Varga Benedek: Szokásjogi jogellenességet kizáró okok a Magyar Királyi Kúria gyakorlatában (1880–1940)

Vitkovics Bálint: Az új termékfelelősségi irányelv kodifikációs szempontjai

MTA 200 – Könyvkritika

Szeibert Orsolya: Jogásznők a pesti jogi karon és a tudomány fellegvárában: végre időszerű?

Tanulmány

Korinek László: Az előrelátó rendészet – a bűnmegelőzés jövője?

Török Bernát: Az „empíria-feletti” ember. Az emberi méltóság fogalma a digitális vívmányok szabályozásában

Nagy Márta: A gyermek meghallgatására vonatkozó egységes szakmai sztenderd kérdései

Jogirodalom

Faludi Gábor: Helyénvaló-e az üzleti titok jelenlegi jogi szabályozása? Tercsák Tamás könyvéről

Szakpol

Horváth M. Tamás: Újra-decentralizáció: Feladatmegosztás a központi és helyi kormányzati szintek között

Eltörölhetetlen párbeszéd – az autonóm ombudsmani jogvédelem terei és értelme Az autonóm kritikai szemléletre és a többszintű nyilvánosságra épülő ombudsmani jogvédelem szinte sérthetetlen ereje gyakran a látszólagos gyengeségében és állandó párbeszéd-keresésében rejlik. Ezért csak elsőre tűnhet meglepőnek, hogy két, jogi kötőerő nélküli, utolsó ombudsmanhelyettesi állásfoglalás, illetve figyelemfelhívás olyan erővel bírhat, hogy érdemi vita, párbeszéd helyett egyszerűen csak eltüntették a biztosi hivatal honlapjáról. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes a nyilvánosság előtt megtagadni kívánt, eltörölt, jogsértőnek bélyegzett eljárásának ügye ugyanakkor rávilágít a szűkülő, de még mindig létező autónóm jogértelmezési térre, annak értelmére, valamint az “egyombudsmanos” rendszer ellentmondásos természetére is.

Sulyok Katalint, az ELTE ÁJK magántanárát 2026–2029 között az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) vezető szerzői közé választotta a testület hetedik jelentéstételi időszakában.

Sulyok Katalin az IPCC III. munkacsoportjának tagja, amelynek feladata, hogy az éghajlatváltozás mérséklésének lehetőségeit illetően az ENSZ államai számára összegezze a legjobb elérhető tudományos ismereteket.

Sulyok Katalin a jelentés 5. fejezetének egyik vezető szerzője lesz, amely az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentési lehetőségeivel és buktatóival kapcsolatos társadalomtudományi kutatások eredményeit foglalja majd össze.

Az IPCC a 7. szintézisjelentés megírására 663 szerzőt kért fel a világ 111 országából, akik első ülésüket Párizsban tartották december 1–5. között.

A díjat a Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n elnevezésű rendezvényen vehette át a Politikatudományi Intézet egyetemi adjunktusa. A díjat megosztva kapta Bojti Zsolttal, a Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Anglisztika Tanszékének adjunktusával.

Az Egyetem ezzel a díjjal azokat a kutatóit díjazza, akik kiemelten aktívak a nyílt tudomány ismert területein, és ilyen irányú tevékenységük példaként állítható az ELTE közössége elé. 

Benedek István kutatásai a demokrácia- és politikaelméletre, a demokratizálódásra, az autokratizációra és Közép- és Kelet-Európa politikai folyamataira irányulnak. Az ELTE három karán végzett tanulmányai megerősítették abban, hogy a tudományos eredményeknek a szakmai közegen túl a társadalom szélesebb rétegei számára is hozzáférhetőnek kell lenniük. Minden publikációját nyílt hozzáférésű folyóiratokban teszi közzé, és kutatói profiljait folyamatosan frissíti. Két éve szervezi az ELTE Politikatudományi Intézet nyílt műhelyvitáit, amelyek a hallgatók, doktoranduszok és oktatók közös tanulását, a kutatások megismerését és új együttműködések kialakulását támogatják. Tantárgyfelelősként „A tudományos írás alapjai” kurzusban oktatja a nyílt és átlátható tudományos kommunikáció alapelveit. A TK Politikatudományi Intézet korábbi tudományos titkáraként workshopokat és pályaorientációs programokat szervezett, 2025-től pedig az MPTT elnökségi tagjaként dolgozik a szakmai közösség és a nyílt tudomány erősítéséért. Nemzetközi szinten a V-Dem projekt országszakértőjeként és az EU&I választói tanácsadó alkalmazás társvezetőjeként járul hozzá az átlátható adat- és tudásmegosztáshoz. Meggyőződése, hogy a nyílt tudomány a demokratikus, tudásalapú társadalom egyik alapfeltétele.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsa 2023-ban hirdette meg első alkalommal pályázatát a díj elnyerésére.

A díjazottakkal készült kisfilm itt tekinthető meg: https://youtu.be/mCK_5f5__MM?list=PLm3AdVwMMCqxRwr5OMGf9VQ_hTlSDDC9r 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a 2025. évi Közép-európai Közjegyzői Kollokvium díjátadó ünnepségén a közjegyzői hivatásrend által nem közjegyzőnek adományozható legmagasabb elismerést, a Pro Notariis Hungariae Díjat adományozta Varga István professzornak, a Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának.

E díjban a MOKK azt a személyt részesíti, „aki nem tagja a közjegyzői karnak, de munkájával, szakmai tevékenységével elősegíti és támogatja a magyar közjegyzőség működését, továbbá szakmai munkáját huzamosabb ideje kimagasló színvonalon végzi, jelentős tudományos tevékenységet fejt ki, szakmai életútja elismeréseként vált méltóvá a díj adományozására”.

A Kamara elnöke, Dr. Tóth Ádám a méltatás során kiemelte Varga István ügyvédi és választottbírói tevékenységének széles nemzetközi elismertségét, vezető külföldi egyetemeken végzett tudományos és oktatói munkáját, valamint a közjegyzőség érdekében a Közjegyzők Közlönyének szerkesztőbizottsági tagjaként évekre visszatekintő szerepvállalását.

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

A nyitó alkalommal Szolnoki Szabolcs helyettesállamtitkár és Ződi Zsolt kutatóprofesszor tekintették át az EU mesterséges intelligencia rendeletének hazai implementációjával kapcsolatos fejleményeket.

A harmadik eseményre, amely a mesterséges intelligencia rendészeti felhasználása körüli jogi és gyakorlati kérdéseket járná körül. A mesterséges intelligencia rendészeti alkalmazása számos tudományos kérdést vet fel, különösen a megfigyelés területén, ahol az adatgyűjtés és elemzés új dimenziókat nyit meg egyrészt a bűnmegelőzésben és üldözésben, másrészt az állampolgárok megfigyelésében, profilozásában is. Kiemelten fontos a személyiségi jogok tiszteletben tartása, valamint az etikai és jogi keretek meghatározása, ugyanis a technológia ilyen célú felhasználásának szabályozatlansága számos visszaélésre ad lehetőséget. A kerekasztalbeszélgetésen ezeket a dilemmákat járjuk körbe meghívott vendégeink közreműködésével.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Gyaraki Réka, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• Tóth Levente, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Moderátor: Berkes Rudolf, projektkutató TK JTI

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a JTI.Titkarsag@tk.hu e-mail címen.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézete

tisztelettel meghívja Önt

2025. évi Életműdíjának ünnepélyes átadására.

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, Tanácsterem (Budapest, Tóth Kálmán u. 4., T.0.25.)

Időpont: 2025. december 18. (csütörtök) 11.00-12.00.

A Bizottság döntése alapján a 2025. évi Életműdíjat

Prof. Korinek László, az MTA rendes tagja 

részére adományozza.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Kutatóintézete 2007 óta ítéli oda az Intézet életműdíját, amellyel olyan kiemelkedő magyar jogtudósok teljesítményét és életművét kívánja elismerni, akik tudományos munkásságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a hazai és/vagy a nemzetközi jogtudomány fejlődéséhez.

A rendezvényen a díjazott “Szolidaritás, bajtársiasság, cinkosság a rendőrök között” címmel ünnepi előadást tart.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az ELTE TK Jogtudományi Intézet örömmel jelenti be, hogy a „A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről szakmai kötete mostantól teljes terjedelmében online elérhető és letölthető az Intézet honlapjáról:

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről
Elérhető ezen a linken: https://jog.tk.elte.hu/a-torteneti-alkotmany-jogtortenetbe-valtott-at

A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára.

Az ELTE TK Jogtudományi Intézet örömmel jelenti be, hogy a Válogatás az Internetes Jogtudományi Enciklopédia szócikkeiből szakmai kötete mostantól teljes terjedelmében online elérhető és letölthető az Intézet honlapjáról:

Válogatás az Internetes Jogtudományi Enciklopédia szócikkeiből

Elérhető ezen a linken: https://jog.tk.elte.hu/ijoten-valogatas-2025

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a magyar jogtudomány aktuális tudásának bemutatása és egy minden érdeklődő számára, ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, és azt a hazánkban működő jogi egyetemi karokat tömörítő Jogász Dékáni Kollégium a szakmai támogatásáról biztosította.

2017 és 2019 között az Enciklopédia kiadója a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának társfinanszírozásával. A 2020. évtől a kiadvány az ORAC Kiadó, korábbi nevén a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában, míg a 2021. évtől az ORAC Kiadó és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete közös kiadásában jelent meg. Az Enciklopédia a https://ijoten.hu internetes oldalon, továbbá az ORAC Kiadó Szakcikk Adatbázisában is elérhető. A szócikkek szakmailag lektoráltak.

A jelen kötet egy szubjektív főszerkesztői válogatás, amely nemcsak a nagyszabású projekt természetéből fakadó tematikai sokszínűséget, hanem a választott műfaj szerkezeti, stiláris és tudományos hivatkozási sajátosságait is tükrözni igyekszik. A kötetben közreadott tizenhét szócikk szerzői különböző hazai és külföldi egyetemi és kutatóintézeti háttérrel rendelkeznek, és a műfaji keretek között, eltérő módszertani megközelítéseket alkalmaznak.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jog- és Társadalomelméleti Tanszék, valamint Politikatudományi Intézet konferenciát szervez 2026 nyarán, melynek célja, hogy fórumot biztosítson a hazai tudományos közösség számára az elméleti kérdések tudományos igényű megvitatására és a szakmai diskurzus fejlesztésére. E konferenciára várjuk a jelentkezéseket minden olyan hazai műhelyből, mely tág értelemben vett jog- vagy politikaelméleti kérdésekkel foglalkozik. A konferencia nyitott a különböző elméleti és módszertani tradíciók és irányzatok képviselői számára.

Folyamatosan változó világunk jelenségei között az elmélet segíthet rendet teremteni: fogalmi tisztaságot, tájékozódási pontokat és hosszú távú perspektívát ad. Összekapcsolja a múlt tapasztalatait a jelen dilemmáival és kihívásaival, és így teszi lehetővé, hogy felelősen gondolkodjunk a jövőről. A jog és a politika terepén ez különösen látszik: a jogállamiság, a demokrácia különböző alakzatai, vagy általában a joghoz és politikához fűződő viszony kérdései mind olyan kihívások, amelyek feldolgozásához elméleti felkészültségre van szükség. Az elmélet nem csupán elemző eszköztár, hanem társadalmi téttel is rendelkezik: alakítja közös nyelvünket, döntéseink horizontját és a cselekvés területeit.

Szekciótervek leadásának határideje: 2026. február 15.

A szekcióterveket és az előadások absztraktjait erre az e-mail címre várjuk: elmeletikonferencia@ajk.elte.hu

Letölthető felhívás

Globalizáció és kontraktualizácó a modern közigazgatásban címmel tartott kiváló kutatói előadást a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője az ELTE-n folyó tudományos életet ünneplő rendezvényén. Az előadás azt vizsgálta, hogyan hatott a globalizáció a közigazgatás feladat-végrehajtási módjaira, eszközeire. A szerződések a XIX. század óta szerepelnek a közigazgatás eszköztárában, de a globalizáció felgyorsította az egyoldalú közigazgatási aktusok térvesztését, nem kis részben az állami, kormányzati szervekkel szembeni világméretű bizalmatlanság következtében. A II. világháborút követően a politikai globalizáció szervezetei (ENSZ. OECD, Világbank, stb.) kereteket és korlátokat szabtak a gazdasági globalizációnak, azonban a XX. század végén, XXI. század elején kialakuló kontinenseken átívelő termelési és fogyasztási láncok, a technológiai robbanás nagyon bonyolult kölcsönös függőségeket alakítottak ki, hiszen egyidejűleg megmaradtak a nemzeti piacok és a nemzeti jogrendszerek is. A világgazdaság nagy lobbierejű szereplői úgy próbálják meg kikerülni a nemzeti jogrendszerek korlátait, hogy egyre többször szerződéseket kötnek a nemzeti közigazgatásokkal, és a saját gazdasági mozgásterület ezek a szerződések határozzák meg. Ezek a megállapodások nem feltétlenül jogi szerződések formájában jelennek meg, hanem gyakran a piac autoregulációs eszközeivel élnek (szabványok, akkreditációk, minőségügyi megfeleltetések), és ezeket az autoregulációs eszközöket a szupranacionális szervek – mint az Európai Unió –, és a nemzeti közigazgatások is elismerik, a nemzeti jogok részévé válnak. A hagyományos egyoldalú közhatalmi eszközök mellett egyre jelentősebbé válnak az állam által kötött vagy elismert szerződések, kialakult párhuzamos, szerződéses jogrend, s ezzel egyidejűleg a gazdaság szabályozásában visszaszorulóban vannak az egyoldalú közhatalmi aktusok. Ma tehát egy co-reguláció jellemzi ezt a területet, ahol a közhatalmi szabályozás és a piaci autoreguláció együttesen végzi a magatartásszabályozást.

Ünnepélyes keretek között adták át a „Legjobb előadás” díjat a 2025. november 20-21. között megrendezett VI. Vállalkozáskutatási Konferencia nyitóeseményén.

A zsűri elnöke, Prof. Szerb László a 2024. évi konferencián bemutatott „A zalai- és vas vármegyei helyi termelői motivációk nyomában” című előadás elismeréseként adta át az oklevelet a kutatócsoport három tagjának.

Díjazottak: Balázsné Lendvai Marietta, a Budapesti Gazdasági Egyetem Menedzsment Karának főiskolai docense; Beke Judit, a BGE Nemzetközi Gazdálkodás Kar egyetemi docense; valamint Schlett András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar egyetemi docense.

A kutatás a nyugat-magyarországi, zalai és vasi helyi termelést folytató gazdák motivációit vizsgálta. Az elméleti-és online kutatás eredményei szerint az alábbi motívumok kerültek a vizsgálat fókuszába: helyi-és hagyományokhoz való kötődések, autotelikus értékek, szociális-és társas stimulusok, valamint a közösségi kapcsolatok. Klaszterelemzés technikájával, két meghatározó helyi termelői profilt sikerült azonosítani s vizualizálni a design thinking módszertannal. Egyrészt az "Értékteremtőket", akik aktívan részt vesznek közös helyi projektekben és erős közösségi kötödéssel rendelkeznek, másrészt a fiatalabb korcsoportba tartozó termelőket, akik a minőségi, egyedi termékek előállítására és ezek értékelésére helyezik a fő hangsúlyt, s kevésbé kötődnek és kapcsolódnak a helyi közösséghez.

Az eredmények egyrészt hozzájárulnak a helyi közösségek fejlesztését célzó kezdeményezésekhez, másrészt a tipizált profilokban magukra ismerhetnek a helyi termelők, s megerősítést kaphatnak arról, hogy jó irányba haladnak, továbbá iránymutatást kaphatnak arról, hogy milyen lehetőséget rejtenek a még ki nem használt dimenziók, s ezek milyen fejlődési utakat nyithatnak meg számukra.

A kutatás részletes eredményei elérhetők az Agriculture 2024, 14(9) Q1folyóiratban is „Beyond Profit: Exploring the Motivators of Local Producers in Multiple Sub-Regions in Western Hungary” címmel.