A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája ebben a tanévben is megrendezi tudományos konferenciáját, hogy az állam- és jogtudományok területén doktori kutatásokat folytató, hazai és határon túli doktorandusz kollégák számára lehetőséget biztosítson a tudományos kutatásaik bemutatására, a kutatási eredmények és kihívások megvitatására, a kommunikációs készségek továbbfejlesztésére, a konstruktív párbeszéd folytatására, a szakmai kapcsolatok kiszélesítésére és a kötetlen közösségépítésre.

Hagyománnyá vált rendezvényünk ezúttal új időpontban és személyes részvétellel, ám változatlanul gazdag tartalommal vár a győri jogi kar megújult épületében. Magyar és angol nyelvű előadással egyaránt jelentkezhetsz. Terveink szerint a magyar nyelvű előadások tematikus szekciókban, az angol nyelvű előadások külön idegen nyelvű szekciókban hallgathatók meg. A konferenciát borkóstolóval egybekötött kötetlen program zárja a Doktorandusz Önkormányzat szervezésében.

Pályázati felhívás szerzői mű benyújtására a TK JTI „Jogtudományi alapkutatások” című monográfiasorozata számára

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete elektronikus monográfiasorozatának szerkesztőbizottsága pályázatot indít a jogtudomány művelői részére alapkutatások eredeti eredményeit tartalmazó, magyar nyelvű tudományos monográfia kéziratának (vagy első körben három mintafejezetének) publikálására.

A mű elektronikus formában való megjelentetését a Jogtudományi Intézet vállalja. Az elkészült e-könyv az Intézet honlapjáról szabadon letölthető lesz, továbbá az Intézet korlátozott példányszámban a könyv nyomtatott formában való kiadását is finanszírozza. A művet az Intézet partneradatbázisaiban, a könyvről készült recenziót az Állam- és Jogtudomány folyóiratban helyezzük el, emellett a kötetről könyvbemutatót is rendezünk.

A benyújtott kéziratok lektorálási folyamaton mennek keresztül, amely két körből áll. A szerkesztőbizottság első körben dönt a kéziratok anonim lektorálásra való befogadásáról vagy elutasításáról. Befogadás esetén a művet két anonim bírálónak továbbítja. Az anonim bírálatok alapján a szerkesztőbizottság dönt arról, hogy az adott évben melyik kézirat megjelentetését vállalja az Intézet.

Az elbíráláshoz benyújtandó dokumentumok:

1. A teljes kézirat (monográfia) vagy három mintafejezet és a teljes mű tartalomjegyzéke, valamint

2. könyvkiadási javaslat (proposal), amely tartalmazza

(a) a kötet egyoldalas absztraktját,

(b) az eddigi kutatási eredményekhez, hasonló publikációkhoz viszonyított legfontosabb eredményét (újdonságát),

(c) a potenciális olvasóközönség, célcsoport meghatározását,

(d) a szerző rövid szakmai életrajzát,

(e) a szerző legfontosabb tíz publikációjának listáját.

A benyújtott művek terjedelme: min. 10, max. 30 szerzői ív.

Pályázati határidő (a már elkészült teljes kézirat vagy a három mintafejezet, továbbá a 2. pont szerinti mellékletek) benyújtásának határideje: 2025. november 30.

A véglegesnek szánt kézirat leadási határideje: 2026. február 15.

A dokumentumokat a jti-monografiak@tk.hu címre kérjük elküldeni.

2025. október negyedikén, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Jogi Könyvszalon.

A rendezvényen életműdíj átadásra is sor került a Károlyi-Csekonics Palotában. A Magyar Jogász Egylet Prof. Vékás Lajos akadémikus részére több évtizeden keresztül kifejtett kimagasló jogtudósi és egyetemi oktatói munkássága elismeréseként, a Magyar Jogász Egylet rendezvényeinek rendszeres előadójaként, valamint a Magyar Jogi Könyvszalon állandó aktív résztvevőjeként és előadójaként kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Jogi Könyvszalon Emlékérmet adományozta.

A díjat Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke adták át.

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

Időpont: 2025. november 5-6. (szerda-csütörtök) 

Helyszín: ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalója (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

Trénerek: Rácz Dominika, Merényi Dóra

Program

Első nap – 2025. november 5. (szerda)

09:30 – 09:40       Köszöntő

09:40 – 11:00       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok 

11:00 – 11:10       Kávészünet 

11:10 – 12:40       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok folytatás

12:40 – 13:30       Szendvicsebéd

13:30 – 15:00       A gyermek részvétele a magyar gyermekvédelmi és bírósági eljárásokban 

15:00 – 15:10       Kávészünet

15:10 – 16:10       Esettanulmány + Házi feladat kiadása (kb. 2 órát vesz igénybe)

Második nap – 2025. november 6. (csütörtök)

10:00 – 10:30       Házi feladat megbeszélése

10:30 – 11:30       Gyermeklélektan- a gyermek szükségletei az eljárásokban 

11:30 – 11:45       Kávészünet

11:45 – 12:45       Gyermekbarát kommunikáció

12:45 – 13:30       Szendvicsebéd

13:30 – 15:00       Esettanulmány

15:00 – 15:15       Értékelés

A kétnapos tréning a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzés (NY004179/2025), a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni 2025. november 3-ig. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

Trénerek: Kegye Adél, Murányi Fanni, Pozsgai Fruzsina

Program

Első nap – 2025. december 3. (szerda)

09:30 – 09:40      Köszöntő

09:40 – 11:00      A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok 

11:00 – 11:10      Kávészünet 

11:10 – 12:40      A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok folytatás

12:40 – 13:30      Szendvicsebéd

13:30 – 15:00      A gyermek részvétele a magyar gyermekvédelmi és bírósági eljárásokban 

15:00 – 15:10      Kávészünet

15:10 – 16:10      Esettanulmány+Házi feladat kiadása (kb. 2 órát vesz igénybe)

Második nap – 2025. december 4. (csütörtök)

10:00 – 10:30      Házi feladat megbeszélése

10:30 – 11:30      Gyermeklélektan- a gyermek szükségletei az eljárásokban 

11:30 – 11:45      Kávészünet

11:45 – 12:45      Gyermekbarát kommunikáció

12:45 – 13:30      Szendvicsebéd

13:30 – 15:00      Esettanulmány

15:00 – 15:15      Értékelés

A kétnapos tréning a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzés (NY004180/2025), a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni 2025. december 1-ig. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

Konferencia az MJE Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztályának és az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének közös szervezésében.

Magyarország nyolc Jogi Karának a munkajog és szociális jog oktatásáért felelős Tanszékei 2025. október 22-ig kiválasztják azon doktoranduszukat, akik a Konferencián 30 perces előadást tartanak tudományos kutatásuk témájában. Ennek megfelelően október végéig közzétesszük az előadók nevét és előadásuk címét. A Verseny Zsűrije – az előadás témájában készült tanulmányokat is értékelve – állapítja meg az első három helyezettet. A Magyar Jogász Egylet pénzdíja: I. helyezett: 100 ezer Ft., II. helyezett: 75 ezer Ft., III. helyezett: 50 ezer Ft. A Magyar Munkajogi Társaság 50.000 Ft.-os különdíjat adományoz.

A konferencia 2025. november 18-án 9.45-től 16.30-ig kerül megrendezésre. A Konferenciát Réti László, a MJE főtitkára és Szabados Tamás, az ELTE ÁJK tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese nyitja meg. Ezt követi a nyolc Jogi Kar egy-egy doktoranduszának 30 perces előadása – egy ebédszünettel megszakítva. A nyolcadik előadást követően hirdeti ki a zsűri döntését és átadja a díjakat.

Az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tudományos műhelyvitáján ezúttal Mráz Ágoston Sámuel „Az európai birodalomról” című kéziratát vitatják meg.

Felkért hozzászólók:

Bakk Miklós (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék)

Varga András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa-tanulmányok Tanszék)

A műhelyvitát vezeti:

Benedek István (ELTE ÁJK, Politikatudományi Intézet)

Az érdeklődőket kérjük, hogy részvételi szándékukat a jancsovics.fanni@ajk.elte.hu e-mail címen jelezzék. Az esemény MS Teams linkjét és a kéziratot ezt követően küldjük el a résztvevőknek. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, akár személyesen, akár online formában szeretne részt venni!

Az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék tudományos műhelyvitát rendez.

A vitaindító előadást Soós Gabriella egyetemi adjunktus tartja: Soós Gabriella – Lugasi Andrea: Az élelmiszer-sivatagok és a jelenség hatása Magyarországon című kézirat alapján.

Felkért hozzászólók: Lugasi Andrea közgazdász, a táplálkozástudomány kutatója, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának volt dékánja.

Balázs Bálint környezetszociológus, történész, az alternatív élelmiszerhálózatok kutatója, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet oktatója.

A műhelyvitát vezeti: Mike Károly tanszékvezető egyetemi docens A műhelyvita nyilvános, minden érdeklődő oktatót és hallgatót szeretettel várunk!

Az EU Alapjogi Charta 47. cikkének közelmúltbeli joggyakorlata az Európai Bíróságon

Szerzők: Fazekas Flóra (Debreceni Egyetem), Papp Mónika (ELTE TK, ÁJK)

Opponensek: Chronowski Nóra egyetemi tanár, kutatóprofesszor és Varga Zsófia, Európai Parlament

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2025. november 6-án (csütörtökön) tudományos konferenciát rendez „Védendő érték vagy veszélyforrás? – Kisebbségek, államok, egyének és közösségek egy változó korban” címmel.

A rendezvény célja, hogy a hazai és nemzetközi szakmai közösség tagjai közösen gondolkodjanak a kisebbségek védelmének aktuális kérdéseiről, az európai intézmények megközelítésének változásairól, valamint az állami és civil szféra tapasztalatairól egy folyamatosan átalakuló társadalmi és politikai környezetben.

A konferencia két szekcióban zajlik majd:

• Az európai intézmények megközelítésének változásai
• Az állami és civil tapasztalatok

Részvétel: ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet itt tudnak az érdeklődők megtenni. 

Regisztráció: 9:30 – 10:00 

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szeretettel meghív minden érdeklődőt „Alkotmányjog oktatása a rendszerváltás után” című rendezvényére, amely a Közjogi Tudományos Diákkör ülésének keretében kerül megrendezésre.

Az eseményen két kiemelkedő alkotmányjogász, Prof. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, valamint Prof. Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora osztják meg gondolataikat és tapasztalataikat az alkotmányjog oktatásának és fejlődésének útjáról a rendszerváltást követően.

A beszélgetést Köbel Szilvia moderálja.

Az esemény során a résztvevők betekintést nyerhetnek abba, miként változott az alkotmányjog oktatásának tartalma, módszertana és társadalmi szerepe az 1989–1990-es politikai átalakulás után, valamint hogyan alakította az új alkotmányos berendezkedés a jogászképzést és a közjogi gondolkodást Magyarországon.

Részvétel: ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet itt tudnak az érdeklődők megtenni.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Büntető Eljárásjogi Tanszék tisztelettel meghívja Önt „A mesterséges intelligencia szerepe az igazságszolgáltatásban és a jog világában” című nemzetközi konferenciára.

A rendezvény fővédnöke és szakmai szervezője Prof. Czine Ágnes, tanszékvezető egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője.

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a mesterséges intelligencia térnyeréséről az igazságszolgáltatásban és a jog különböző területein, valamint teret biztosítson a tudományos párbeszédnek a technológiai fejlődés jogi és etikai kihívásairól.

A konferencia akkreditált esemény.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Program

Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb 2025. november 14-ig (péntekig) jelezze a meghívón található QR-kód vagy a következő link segítségével.

2025. május 29-én volt a nemzetközi hírű egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, másodelnöke Plósz Sándor halálának 100. évfordulója. A rendkívül gazdag életműből kiemelkedik az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról, amelyet közel 30 évi kutatómunka, tervezet és részletreform után dolgozott ki végleges formában. Ez a törvény saját korában Európa legmodernebb eljárásjogi kódexeihez tartozott, és viszonyulási pont lett a későbbi magyar eljárásjogi kodifikációk során. Maradandót alkotott a büntető-eljárásjog területén is, minisztersége alatt lépett hatályba a büntető eljárásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk. Kiemelendő, hogy a törvénykezési, váltó- és kereskedelmi jog professzoraként mindhárom jogágban jelentős műveket hagyott maga után.

Az MTA IX. Osztály és az ELTE TK Jogtudományi Intézet egynapos konferencián emlékezik meg erről a páratlan életműről, feltárva és bemutatva annak legfontosabb állomásait és eredményeit. Az előadók felkért jogtörténészek és eljárásjogászok, akik felidézik Plósz korát és munkásságát. A délelőtti plenáris előadások levezető elnöke és a délutáni szekció-előadások szekcióvezetői jogász akadémikusok, így emlékezve a néhai akadémia tag, másodelnök szellemi hagyatékára.

PROGRAM

Megnyitó

09:00 ‒ 09:20

(HTK Nagyterem, földszint)

Prof. Lamm Vanda, az MTA alelnöke, az ELTE TK Jogtudományi Intézet professzor emeritusa

Plósz Sándor a Plósz család képviseletében

Plósz Sándor életműve

09:20 ‒ 10:50

Levezető elnök: Gárdos-Orosz Fruzsina, az ELTE TK JTI intézetigazgatója

• Bevezető előadás: Plósz Sándor életműve

Prof. Hamza Gábor, az MTA rendes tagja

• Plósz Sándor perjogi gondolkodásmódjának forrásvidéke

Prof. Varga István, ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető

• A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk recepciója a jogtudományban és a joggyakorlatban

Prof. Osztovits András, KRE ÁJK EU Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék tanszékvezető

• Plósz Sándor kereskedelmi jogi és váltójogi munkássága

Veress Emőd, ME ÁJK egyetemi tanár

• Hozzászólások

Kávészünet

10:50 ‒ 11:00

I. Bíróságtörténeti előadások

11:00 ‒ 11:50

Szekcióvezető: Prof. Kiss György, az MTA rendes tagja

Előadók: 

• Plósz Sándor szerepe a bírósági szervezet átalakításában

Stipta István, KRE ÁJK egyetemi tanár

• A magyar magánjog fejlődése a Szegedi Királyi Törvényszék ítélkező gyakorlatának tükrében

Prof. Homoki Nagy Mária, SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető

• Hozzászólások

II. Büntető eljárásjogi előadások

11:50 ‒ 12:40

Szekcióvezető: Tóth Mihály, az MTA doktora, az ELTE TK Jogtudományi Intézet professzor emeritusa

Előadók:

• Plósz Sándor minisztersége és a büntető kodifikáció ügye

Mezey Barna, ELTE ÁJK egyetemi tanár

• A Bűnvádi Perrendtartás jelentősége a magyar büntetőeljárási jogban

Koósné Mohácsi Barbara, ELTE ÁJK egyetemi adjunktus

• Hozzászólások

Ebédszünet 12:40 ‒ 13:30

III. Polgári eljárásjogi előadások

13:30 ‒ 15:00

Szekcióvezető: Prof. Vörös Imre, az MTA rendes tagja

Előadók:

• Gondolatok Plósz Sándor jogi oktatási reformjához

Suri Noémi, PPKE JÁK egyetemi docens

• Plósz Sándor jogvédelmi elmélete ‒ és ami maradt belőle

Pomeisl András, PPKE JÁK egyetemi adjunktus

• A „Plósz-féle Pp.” különös erdélyi utóélete

Székely János, Sapientia Egyetem egyetemi adjunktus

• A megállapításra irányuló kereseti kérelmekkel összefüggő egyes eljárásjogi problémák

Völcsey Balázs, ELTE ÁJK egyetemi adjunktus

• Hozzászólások

IV. Kereskedelmi jogi előadások

15:00 ‒ 16:30

Szekcióvezető: Prof Vékás Lajos, az MTA rendes tagja

Előadók: 

• Plósz Sándor gondolatai a Kereskedelmi törvény kodifikációja során

Fazakas Zoltán, KRE ÁJK egyetemi docens

• A váltó szerepe a nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban

Fézer Tamás, DE ÁJK egyetemi tanár

• Váltókövetelés érvényesítése hatályos jogunkban: anyagi jogi alapok és eljárásjogi kérdések, Plósz Sándor munkásságára tekintettel

Leszkoven László, ME ÁJK egyetemi docens 

• A duty of care & loyalty a legújabb társasági jogi trendek tükrében

Papp Tekla, NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék egyetemi tanár

Hozzászólások

Záró gondolatok

Prof. Osztovits András, a Jogtudományi Intézet külső munkatársa

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni 2025. október 15-ig.

10.00 Köszöntő

Gárdos-Orosz Fruzsina
kutatóprofesszor, intézetigazgató ELTE TK JTI

Papp Tekla
egyetemi tanár, NKE ÁNTK

10:15 – 10:45
„A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai” című kutatás téziseinek bemutatása

Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

11:00 – 12:40 Plenáris előadások

A magyar munkajog a jelenlegi gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai környezetben
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

A magyar gazdaságpolitikát befolyásoló tényezők – hatások a piaci, ezen belül a munkaerőpiaci viszonyok szabályozására
Halmai Péter egyetemi tanár BME GTK, NKE ÁNTK

A magyar munkajog szociális funkciójának átalakulása – prioritások, eszközök
Petrovics Zoltán egyetemi adjunktus ELTE ÁJK, egyetemi docens NKE ÁNTK

Az Európai Unió munkajogának hatása a magyar munkajogra
Kun Attila egyetemi tanár KRE ÁJK, NKE ÁNTK

Egy új kutatásmódszertani megközelítés: az Alkotmánybíróság foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatának hálózatkutatási elemzése
Auer Ádám egyetemi docens NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

EBÉDSZÜNET
12:40 – 13:30

13:30 – 15:00 Szekcióülések

I. Panel: A munkajog jogpolitikai megközelítése, a jogalkotás jellege, eszközei, a szociális partnerek szerepe
Moderátor: Horváthy Balázs osztályvezető ELTE TK JTI

A magyar munkajog közjogi és/vagy magánjogi szemlélete – hangsúlyeltolódások az egyes jogintézmények tükrében
Horváth István egyetemi docens ELTE ÁJK

A munkajogi normaalkotás folyamata, az állami beavatkozás mechanizmusa, a szociális partnerek legitimációja, érdekérvényesítő lehetőségei
Szabó Imre Szilárd egyetemi docens KRE ÁJK

A hatályos munkajogi szabályozás és a jelenlegi foglalkoztatáspolitika kapcsolata
László Gyula professzor emeritus PTE KTK

Hozzászólások, vita

II. Panel: A munkajog jogdogmatikai megközelítése; az egyéni és a kollektív autonómia kollíziója és kohéziója
Moderátor: Chronowski Nóra kutatóprofesszor ELTE TK JTI

A munkaszerződés helye a magánjogi szerződések rendszerében – elemzés az általános szerződési feltételek munkajogi alkalmazhatósága ürügyén
Nádas György egyetemi docens DE ÁJK

A magyar munkajog jogforrási rendszere – a kollektív szerződés helye a munkajogviszony szabályozásában
Berke Gyula egyetemi docens PTE ÁJK

A magyar munkajog befogadóképessége az új foglalkoztatási, munkavégzési módszerek kezelésére
Bankó Zoltán egyetemi docens PTE ÁJK

Összegzés

A magyar munkajog jelenlegi állapota, helye a jogrendszerben
Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

1. Mennyire fontos napjainkban a munkajog a gazdaságpolitika és a szociálpolitika kialakításában?

2. Hogyan alakítja az Európai Unió munkajoga a magyar munkajogot (szabályozás, jogalkalmazás, tudomány)?

3. Milyen prioritásokat tart fontosnak a munkajoggal foglalkozó tudományos közösség?

4. Milyen kitörési pontok lehetnek a jövőben?

5. Elképzelhető-e egy integrált sui generis „személyes munkavégzési jogviszony”? 

A konferencián való részvétel díjtalan, regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mail címen szíveskedjék jelezni 2025. október 24-ig. A konferencián legfeljebb száz fő részvétele biztosított. A konferencia az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti továbbképzésnek minősül, a részvételről az ELTE TK JTI – az ezt igénylők számára ‒ igazolást állít ki. A résztvevők számára szendvicsebédet biztosítunk.

Pap András László (szerk.) A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése - Gyakorlati kézikönyv (Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2025)

A kötetről: A Kézikönyv szerzői a 2012 óta működő, magyarországi civil szervezetek által létrehozott Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai. A nemzeti és etnikai hovatartozás jogi meghatározásának megoldásait vizsgáló, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott tudományos kutatás keretében megjelenő kötet a gyakorlatban dolgozó rendőrök számára nyújt segítséget egy specifikus jogforrás, a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról szóló 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás (ORFK utasítás) alkalmazásához. Egyfelől a célja a tágabb alkotmányos és nemzetközi jogi környezet bemutatása, és hogy az esetjog értelmezése mellett praktikus kérdésekben is segítse a jogalkalmazó munkáját. Másrészt a tudományos közösség számára is rámutat a nemzeti vagy etnikai hovatartozás meghatározásának gyakorlati dilemmáira és az optimális megoldásokra a tekintetben, hogy például mikor kell az érintettek személyes identitásvállalására, mikor a külvilág percepciójára, mikor pedig „objektív” jellemzőkre, vagy helyettesítő információkra, proxikra, indikátorokra, netán a közösség képviselőinek nyilatkozataira támaszkodni.

A Kézikönyv fontosságát az is bizonyítja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló ítéleteiben több esetben is felhívta a magyar jogalkalmazó figyelmét a rasszista indíték megfelelő vizsgálatára.

A kötet elsőként a jogi környezet általános bemutatását nyújtja, bemutatja a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát és az abba tartozó büntetőjogi tényállásokat, valamint a bűnmegelőzés, áldozatsegítés és jelentéstételi kötelezettség vonatkozásában releváns rendőrségi normákat. Ezt követően a gyűlölet-motivált incidensek megelőzése, felderítése és kezelése területén aktív rendőri szervezetrendszert tekinti át, majd az előítéletes indíték esetleges jelenlétének feltárásában használandó előítélet-indikátorokat. Külön-külön fejezet foglalkozik a szervezett gyűlöletcsoportokkal; az érzékeny adatkezelés kérdésével (azaz hogy például rákérdezhet-e a rendőr a sértett etnikai hovatartozására); az áldozatokkal történő tiszteletteljes bánásmód és a támogató kommunikáció, valamint a másodlagos viktimizáció  megelőzésének témájával; a civil és közösségi együttműködés jelentőségével; továbbá az adatgyűjtés- és elemzés; valamint a rendőri tevékenység nyomon követésének és értékelésének kérdésével. A kézikönyv több mellékletet is tartalmaz: konkrét példákkal ellátott indikátorlistát, helyszíni jelentésmintát példákkal; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által jóváhagyott útmutatót a gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek és tanúinak kihallgatásához; segédletet a sértett és a tanú meghallgatásához; feljelentési jegyzőkönyvmintát; az áldozatsegítésről szóló közérthető tájékoztatás-mintát; tanú-, és gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv-mintát; vádemelési indítványmintát; civil kapcsolati összefoglaló táblázatmintát; incidens összefoglaló táblázatmintát; és éves jelentésmintát.

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

A nyitó alkalommal Szolnoki Szabolcs helyettesállamtitkár és Ződi Zsolt kutatóprofesszor tekintették át az EU mesterséges intelligencia rendeletének hazai implementációjával kapcsolatos fejleményeket.

A második eseményen a mesterséges intelligencia jogalanyiságával, jogi státuszával kapcsolatos kérdésekről fogunk beszélgetni. A mesterséges intelligencia jogi státuszával kapcsolatban sok a bizonytalanság. Felmerült már az emberével azonos jogalanyiság gondolata is, ugyanakkor számos aggodalom merül fel azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia bármilyen formában jogok és kötelezettségek alanya lehessen. A megoldást talán a korlátozott jogalanyiság valamilyen formája jelentheti. Erre nézve több analógia is felvethető: a jogi személyektől kezdve, a természeti erőforrásokon keresztül, az állatok sajátos jogi helyzetéig. A beszélgetés során ilyen és ehhez hasonló ötleteket tekintünk majd át, így próbálva közelebb jutni a legideálisabb megközelítéshez. 

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

• Korba Szabolcs, jogász, közgazdász
• Pusztahelyi Réka, egyetemi docens, Miskolci Egyetem

Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, TK JTI

Európa-tanulmányok Hálózat II. konferencia: Zöld és digitális átállás az átalakuló világban

Vegyen részt az Európa-tanulmányok Hálózat második konferenciáján, és ismerje meg az európai integráció zöld és digitális jövőjének legaktuálisabb kérdéseit 2025. november 6–7-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen!

Program:

November 6.

08:30 Regisztráció

09:15 Megnyitó (Deli Gergely rektor, Varga Réka dékán)

09:45 Plenáris előadások (Bak László, Bándi Gyula, Bóka János, Gellén Klára)

11:30 Szekcióülések

November 7.

09:00 Szekcióülések

11:00 Stafétaátadó és kerekasztal-beszélgetés (Halmai Péter, Koller Boglárka, Martonyi János, Zupkó Gábor moderálásával)

13:00 Szekcióülések

Részletes program: https://eth.uni-nke.hu/program/

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/4937/

Szeretettel meghívjuk a Magyar-Német Jogász Egyesület és a PPKE Jog-és Államtudományi Kar hagyományteremtő évközi magyar nyelvű szakmai konferenciájára, amelynek témája "Az Európai Unió Bírósága magánjogi jogkövetkezményekkel és elévüléssel kapcsolatos joggyakorlata".

Program

09:00-09:30: Érkezés, kötetlen beszélgetés

09:30-09:45: Darázs Lénárd, az ELTE rektora és az MNJE elnökének megnyitó szavai

09:45-11:15: Lajer Zsolt, LL.M. ügyvéd, a Corvinus Egyetem adjunktusa: "Az Európai Unió Bírósága érvénytelenségi jogkövetkezményekkel és elévüléssel kapcsolatos joggyakorlatának problémái"

11:15-12:00: Kérdések és válaszok

A konferencián való részvétel nincs egyesületi tagsághoz kötve, és ingyenes.

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

A projekt keretében 4 darab kétnapos képzés kerül megszervezésre:

- 2025. november 5-6. személyes formában az ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalójáben (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

- 2025. december 3-4. személyes formában ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalójában (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

- 2025. december 8-9. Zoom platform

- 2025. december 11-12. Zoom platform

A kétnapos tréningek a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzések, a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

Az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársának, Vadász Vandának és társszerzőjének, Buzinkay Péternek (főigazgatói főtanácsadó, Magyar Nemzeti Múzeum) tanulmányát választotta a hónap cikkévé az International Journal of Cultural Property vezető nemzetközi folyóirat.

A “Safeguarding Public Collections: A New Approach to the Recovery of Cultural Objects Unlawfully Removed from State Ownership” című tanulmány a közgyűjtemények állami tulajdonban álló kulturális javainak védelmét és a tulajdonból jogellenesen kikerült tárgyak visszaszerzésének gyakorlatát vizsgálja.

A cikk hozzáférhető a következő linken: https://cup.org/3JhiCeH