Orbán Endre: korlátozott precedensrendszer és az uniós jog elsőbbségének három árnyalata
2026/2
Antigoné-dilemmaként írható le az a belső jogi helyzet, amikor az egyedi ügyben eljáró bíró egy kötelező erővel felruházott kúriai döntés és egy szintén kötelező erővel felruházott alkotmánybírósági határozat eltérő iránymutatásai közé szorul.1 Felmerülhet e kérdés ugyanakkor tágabb spektrumban is: előállhat-e hasonló helyzet a hazai és a regionális csúcsbíróságok (EJEB, EUB) vonatkozásában? A jelen írás e tekintetben egy aspektust kíván röviden körbejárni: a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa [JPT] és az Európai Unió Bírósága [EUB] döntéseinek viszonyát. Az elemzés indokát az adja, hogy a 2020 áprilisában bevezetett korlátozott precedensrendszerben született egyes döntésekben uniós jogi kérdések is felmerültek, valamint a precedensrendszert érintő egyes jogkérdések mostanra jutottak el az uniós testület elé. Ezenfelül az írás célját annak megvilágítása jelenti, hogy e két fórum között – az együttműködés szellemében – miért nem állhat elő Antigoné-dilemma. Utóbbi oka röviden: az elsőbbség elve.