Témavezető: Dr. Burián László, professor emeritus, PPKE JÁK

Témavezető: Dr. Raffai Katalin Edit, tszv. egyetemi docens, PPKE JÁK

A védés ideje: 2026. április 9. (csütörtök) 10:00 óra Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint 1.)

A jelölt témavezetői: Prof. Dr. Hamza Gábor az MTA rendes tagja, professor emeritus (ELTE ÁJK) Prof. Dr. Földi András az MTA levelező tagja, professor emeritus (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság elnöke: Dr. Gárdos Péter habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság tagjai: Prof. Dr. Pókecz-Kovács Attila egyetemi tanár (NKE ÁNTK) Dr. Molnár Hella PhD egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Prof. Dr. Boóc Ádám DSc. egyetemi tanár (KRE ÁJK) Prof. Dr. Deli Gergely DSc. egyetemi tanár (NKE ÁNTK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ügyintézőjénél: 1053 Bp., Egyetem tér 1-3., I. em. 116. szoba.

Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Országos Kriminológiai Intézet 2026. június 26-án Irodalomtudomány és kriminológia címmel tudományos konferenciát rendez.

A konferencia célja az interdiszciplináris párbeszéd kialakítása kriminológusok, jogászok, irodalmárok, rendészeti és kriminalisztikai szakemberek, valamint társadalomtudósok között a jogi jelenségek kulturális, narratív és retorikai dimenzióinak középpontba állításával a kriminológia és az irodalomtudomány metszéspontján.
A jelentkezéseket a tervezett 20 perces előadások 300–400 szavas összefoglalójával és rövid szakmai bemutatkozás benyújtásával 2026. június 1-ig várják a szervezők.

A konferencia elsősorban a „jog mint irodalom” megközelítéséhez kapcsolódik: azt vizsgálja, miként értelmezhetők a jogi és kriminológiai szövegek – például vallomások, jegyzőkönyvek, ítéletek vagy nyomozati anyagok – narratív konstrukciókként és miként alkalmazhatók az irodalomtudomány szövegelemző módszerei a kriminológiai gondolkodásban, a büntetőjog-tudományban és a nyomozati gyakorlatban. Ugyanakkor a konferencia a „jog az irodalomban” perspektívájára is nyitott, tehát azokra a kutatásokra, amelyek azt vizsgálják, miként jelennek meg a bűn, az igazságszolgáltatás, a kriminalizáció vagy a hatalom kérdései az irodalmi művekben, és ezek a reprezentációk milyen módon formálják a jogról és a bűnről alkotott társadalmi képzeteket.

A konferencia témakörei kiterjednek többek között a nyomozás értelmezésére mint hermeneutikai folyamatra, a vallomások, jegyzőkönyvek és ítéletek narratív szerkezetére, a hitelesség és meggyőzőerő kérdésére, valamint a bizonyítás és a történetalkotás kapcsolatára. Fontos témái továbbá a hamis vallomások és narratív torzulások problémája, a médiában konstruált bűnesetek vizsgálata, valamint a forenzikus nyelvészet és a stilometria. Hangsúlyosan jelennek meg a kriminológia nézőpontjai is, mint például a bűn társadalmi konstrukciója, a kriminalizáció politikája, a hatalom és diskurzus összefüggései, valamint a marginalizált csoportok reprezentációja. Kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot azok az előadások, amelyek empirikus nyomozati anyagok elemzését kapcsolják össze narratológiai vagy kritikai kriminológiai elméleti kerettel.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) örömmel értesíti a doktoranduszokat, doktorjelölteket, fiatal kutatókat, mesterszakos hallgatókat, hogy 2026. június 19-21. között a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben ismét megrendezi a nagy múlttal rendelkező Tavaszi Szél elnevezésű multidiszciplináris, tudományos nemzetközi konferenciáját.

A jelentkezés és absztraktok leadási határideje: 2026. április 12. 23:59

A felhívás elérhető a www.dosz.hu oldalon.

A modern technológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI) egyre gyorsabban alakítja át a jogászok munkáját, az ezzel kapcsolatos dilemmák megoldásához pedig érdemi válaszokra van szükség. Ezek kimunkálására az érintett szakemberek folyamatos párbeszédével nyílhat lehetőség, erre azonban eddig kevés alkalom adódott. A jogi munka során felmerülő problémákra akkor tudunk hosszú távon is működő válaszokat adni, ha nem eseti megoldásokban, illetve tüneti kezelésben gondolkodunk, hanem megismerjük a probléma lényegét és mélyebb rétegeit.

Rendezvényünk célja, hogy az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézetében, az MTA/ELTE Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével szervezett eseménysorozat keretében teret adjunk a legfiatalabb kutatói generációnak arra, hogy hallassa hangját ebben a diskurzusban.

Várjuk mindazon jogász, illetve más tudományterületen a jogi munka szempontjából releváns kutatást folytató doktorandusz hallgatók jelentkezését, akik szóban és írásban is szívesen prezentálnák kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség körében.

A jelentkezéseket a szentgali-toth.boldizsar@tk.hu email-címre várjuk 2026. április 30-ig egy 500 szavas absztrakt, valamint egy a jelölt szakmai hátterét röviden bemutató bekezdés megküldésével.
A jelentkezések elbírálásáról 2026. május 31-ig küldünk értesítést az érintetteknek.

A konferencia részvétel ingyenes.

A konferencia időpontja: 2026. november 12.

A konferencia helyszíne: 1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4. (Humán Tudományok Háza, ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet)

A konferenciához kapcsolódóan magyar nyelvű tanulmánykötet megjelentetését is tervezzük, ehhez a kéziratokat a befogadott jelentkezőktől 2026. október 15-ig várjuk.
A legfeljebb egy szerzői ív terjedelmű tanulmányok formai követelményeire az Állam- és Jogtudomány folyóirat instrukciói irányadók.

The 2026 Annual Conference of the Association of Human Rights Institutes (AHRI) coincides with the 60th anniversary of the International Covenant on Civil and Political Rights (ICCPR) and the International Covenant on Economic, Social and Cultural Rights (ICESCR), both adopted in 1966. The year 2026 also marks the 20th anniversary of the inauguration of the United Nations Human Rights Council. Marking these milestones, the AHRI Annual Conference 2026 will focus on “Enduring Contributions and Challenges: The 60-Year and 20-Year Legacies of the International Covenants and the Human Rights Council“.

The Conference will take place in Geneva, Switzerland, from 4 to 6 November 2026 and is co-organized by the Geneva Academy of International Humanitarian Law and Human Rights (Geneva Acaedemy) (in collaboration with the Law Department of the Geneva Graduate Institute (IHEID), and the Law Faculty of the University of Geneva (UNIGE)), and the Global Campus of Human Rights.

All proposals must clearly fall within and explicitly identify one of the following tracks:

• Track 1: 60 Years of Covenant Rights
• Track 2: International, Regional and Local Dimensions of Covenant Rights
• Track 3: From Norms to Accountability: The UN Human Rights Council and its Supervisory Mechanisms
• Track 4: The Covenants and Council: Beyond 60 and 20

We welcome proposals for papers and panel discussions engaging human rights scholarship in conversation with all disciplines and methodologies, connecting the institutional perspective and content of the two International Covenants, and the work of the Human Rights Council, with broader questions of a legal, normative and empirical nature. 

Society 4.0 Interdisciplinary Conference and Discussion on the challenges of the 21th Century Society

The Faculty of Law of the University of Miskolc announces an international online conference between 4-5 June 2026, the aim of which is to exchange ideas between participants on the occasion of the emergence of global challenges of society. In recent years, the topic of several conferences has been the examination of the effects of social changes. This conference intends to continue the discussion started last year, expanding the circle of potential interested participants. The purposse of the organisers is to organise an interdisciplinary conference where participants can share their own research experiences and results, with the limitation that social science topics should focus on the problem arising in the speaker's country. The conference focuses primarily on the field of social sciences, but there is also an opportunity to involve researchers from other fields of science.

On both days of the conference, participants will have the opportunity to join the conference in the framework of thematic section presentations, as well as an opportunity to conduct scientific discussions and build international relations.

Official language of the conference: English

We welcome all those interested whose research is related to the topic detailed above. You can register for the conference as a speaker until April 20, 2026, at the following link, by giving a short, maximum half a page abstract, in which the applicant briefly outlines the content of his/her presentation: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd9kf5y4aPP3giH8fssgvli0azljh_0rwCBoM1Wqg6SQMxc0g/viewform?usp=dialog

The lectures are expected to last 10-15 minutes, they will be held online and there will be an opportunity to discuss the lectures in the sections. With regard to the presentations, the organizers intend to provide multiple forms of publication, the purpose of which is to illustrate the more extensive content of the presentations in a comparative approach. The organizers reserve the right to select the paper that fits into the journals and the volume of studies. In view of this, please indicate during your application whether you wish to prepare a study related to your presentation or not. If you need more information please write to the organisers of the conference: Dr. jur. Edit Kriston (edit.kriston@uni-miskolc.hu) and Dr. jur. Gábor Mélypataki (gabor.melypataki@uni-miskolc.hu)

Folyamatosan változó világunk jelenségei között az elmélet segíthet rendet teremteni: fogalmi tisztaságot, tájékozódási pontokat és hosszú távú perspektívát ad. Összekapcsolja a múlt tapasztalatait a jelen dilemmáival és kihívásaival, és így teszi lehetővé, hogy felelősen gondolkodjunk a jövőről. A jog és a politika terepén ez különösen látszik: a jogállamiság, a demokrácia különböző alakzatai, vagy általában a joghoz és politikához fűződő viszony kérdései mind olyan kihívások, amelyek feldolgozásához elméleti felkészültségre van szükség. Az elmélet nem csupán elemző eszköztár, hanem társadalmi téttel is rendelkezik: alakítja közös nyelvünket, döntéseink horizontját és a cselekvés területeit. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Jog- és Társadalomelméleti Tanszéke, valamint Politikatudományi Intézete konferenciát szervez 2026 nyarán, melynek célja, hogy fórumot biztosítson a hazai tudományos közösség számára az elméleti kérdések tudományos igényű megvitatására és a szakmai diskurzus fejlesztésére. E konferenciára várjuk a jelentkezéseket minden olyan hazai műhelyből, mely tág értelemben vett jog- vagy politikaelméleti kérdésekkel foglalkozik. 

A konferencia nyitott a különböző elméleti és módszertani tradíciók és irányzatok képviselői számára. A konferenciára való szekció jelentkezés lezárult, innentől az egyéni előadások absztraktjait várjuk, melyek terjedelme maximum 400 szó. Kérjük, minden résztvevő adjon le egyéni jelentkezést is, akkor is, ha a szekcióvezetők által beküldött szekciótervben esetleg már szerepeltek mint felkért előadók! Várjuk doktoranduszok és graduális képzésen tanuló diákok jelentkezését is.

Szekciók:

1. A jogelmélet oktatása: kortárs kihívások

2. A populizmus mint kihívás a politikatudomány számára  

3. A pszichiátria jog- és társadalomelméleti aspektusai 

4. Az alkotmányértelmezés elméletben: jogdogmatika vagy/és jogpolitika?

5. Demokrácia idealista és realista megközelítésben 

6. Elméleti kihívások a gyermekvédelem és gyermekjogok metszéspontjában 

7. Európa válsága: viták, fogalmak, narratívák (szekcióvezető: Nyirkos Tamás)

8. Hallgatói jogelméleti szekció 

9. Hallgatói jogszociológia szekció: jog, norma, hatalom 

10. Hegemónia, fasizmus, klímaválság 

11. Jogászi etika 

12. Pártok, pártrendszerek, választások, kormányzás a 2020-as években 

13. Politikai képviselet

14. Részvétel és demokrácia: a neveléstől a jogérvényesítésig

15. Egyéb jog- vagy politikaelméleti előadásterv​

Határidők: 

• Egyéni előadások absztraktjának leadási határideje: 2026. április 12. 

• Döntés és értesítés az egyéni jelentkezésekről: 2026. május 4. 

• A konferencia programjának véglegesítése: 2026. május 29. 

Ha bármilyen kérdésük lenne, kérjük forduljanak bizalommal a szervezőkhöz a konferencia email címén, elmeletikonferencia@ajk.elte.hu.

Gárdos-Orosz Fruzsina, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára és a TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora és igazgatója 2026. március 5-én ünnepélyes keretek között vehette át az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét a Magyar Tudomány Akadémia dísztermében.

Gárdos-Orosz-Fruzsina szakmai munkássága az alkotmányjog és az alkotmányelmélet több területén nemzetközi szinten is meghatározó, az oktatás mellett számos hazai és nemzetközi pályázatban vezető kutatóként működik közre, aktívan és alakító módon részt vesz a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységében. Nagydoktori értekezését Alkotmánybíróság(ok) veszélyhelyzetben - az alkotmánybíróságok szerepe a V4 országok különleges jogrendjében, különös tekintettel a Covid-19 világjárvány tapasztalataira címmel írta meg, amelynek nyilvános vitájára 2025. június 3-án került sor. Gárdos-Orosz Fruzsina akadémiai doktori értekezésében a visegrádi országok alkotmánybíróságainak a világjárvány időszakában való működését vizsgálta alkotmánybírósági határozatokon és impresszív mennyiségű jogirodalmon alapuló összehasonlító alkotmányjogi elemzéssel. A munkából az alábbi tudományos újdonságnak számító megállapítások emelhetők ki. Az ún. visegrádi együttműködés jogrendszereiben, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon működő alkotmánybíróságok funkciója különleges jogrendben az alkotmányi és törvényi szabályozások szintjén ugyanaz, mint az általános jogrendben, de hatáskörük terjedelme és azok gyakorlásának módja nem azonos. Szerepfelfogásuk, illetve az alkotmányértelmezési gyakorlatuk is eltérő a különleges jogrendi mércék kialakításában. Az alapjog-korlátozások tartalmi megítélése is eltérően alakul: a szlovák tekinthető a legaktívabb testületnek; a cseh kifejezetten tartózkodó volt, mivel átengedte a főszerepet a parlamentnek az alkotmányos kontroll tekintetében; a magyar alkotmánybíróság pedig a vizsgált időszakban egyszer sem állapított meg alkotmányellenességet. A különleges jogrend kihirdetését mellőző lengyel joggyakorlat jó példát mutat a decentralizált alkotmányvédelem kérdésének felmerülésére, illetve a jogalkotással okozott kár kérdéskörére. A szerző igazolta, hogy válsághelyzetben válságban vannak az alkotmánybíróságok, nem tisztázott a feladatuk, a hatáskörgyakorlásuk módja és terjedelme. Az értekezés e problémák kezeléséhez nyújt biztos dogmatikai és jogértelmezési támpontokat.

Vajon a jog valóban csak száraz paragrafusok és rideg akták halmaza? Vagy létezik egy közös nyelv, amely összeköti a jogalkotót a költővel?

Sokszor gondoljuk, hogy a jog és a költészet két külön világ: az egyik a szigorú logika, a másik az érzelmek birodalma. Azonban mindkettő a szó erejével épít rendet a káoszból, és mindkettő az emberi sorsok legmélyebb igazságait kutatja. Ezen az estén célunk, hogy hidat építsünk a két terület közé! Miről fogunk beszélgetni? Hogyan jelenik meg a jogi gondolkodás és az igazságkeresés a világirodalom nagy verseiben? Milyen esztétikai értéket hordozhat egy-egy jogi szöveg? Helyet kaphat-e – és ha igen, hogyan – a költészet a modern jogi oktatásban?

Akik a gondolatokat ébresztik: Fekete Balázs tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK), Tóth Katinka egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK), valamint Izsák-Somogyi Katalin megbízott oktató (PPKE JÁK). A beszélgetést Valter Bálint moderálja. Ami pedig az estét még különlegesebbé teszi: Nemcsak beszélünk a költészetről, hanem meg is idézzük azt! A kerekasztal-beszélgetést az ELTE ÁJK Perjátszó Kör hallgatóinak – Berecz Kristóf Uwe, Csák-Rozgonyi Loránd, Fejes Blanka és Török Tímea – szavalatai teszik teljessé, érzelmi keretet adva a szakmai vitának. Várunk mindenkit, aki szeretne egy kicsit kikapcsolódni, és kíváncsi a jog egy kevésbé ismert, de annál emberibb arcára!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Összehasonlító Magánjogi Kutatóműhelye tisztelettel meghívja Önt a közjog és a magánjog viszonyulása a szerződésekhez című online előadására.

Program:

16:00 Köszöntő: Prof. Dr. Papp Tekla - Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Prof. Dr. Herbert Küpper - Andrássy Egyetem Budapest

16:10 Prof. Dr Nagy Marianna - ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

16:40 Dr. Leszkoven László - Miskolci Egyetem

17:10 Kérdések és válaszol

 2026. április 15-én (szerdán) Bírói szerepek és bírói méltányosság címmel konferencia kerül megrendezésre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

A konferencia két tematikus szekcióban foglalkozik a bírói szerepek és a bírói méltányosság kérdésével. Az esemény célja a bírói feladatok áttekintése és néhány speciális bírói tevékenység bemutatása. Az előadások a polgári peres ügyekben felmerülő bírói munkára koncentrálnak, de szó esik a családjogi ügyekben a gyermek érdekeinek védelme, a hazástársi közös vagyon megosztása során felmerülő és a személyiségi jog oltalmazása során jelentkező speciális bírói feladatokról éppúgy, mint az új polgári perrendtartás által megkívánt bírói szemléletről, és az ügyre vonatkozó releváns normák megtalálásáról. Több előadás érinti majd a bírói méltányosság funkcióját és korlátait, a bíró mérlegelési lehetőségeit. Ebben a körben is szó esik sajátos területekről, így a családi jogban, a társasági jogban és a kártérítési jogban megfigyelhető speciális szabályokról és a közös agrárpolitikai körében érvényesülő méltányosságról. A hazai jogi háttér és joggyakorlat mellett az előadások bemutatják a kontinentális és az angolszász jogban megjelenő bírói méltányosság elméleti alapjait, jogelméleti hátterét és a sportügyekben eljáró választottbíróságok gyakorlatát. A rendezvényen elismert jogtudósok és gyakorló szakemberek adnak elő, akik különböző nézőpontokból vizsgálják a bírói döntéshozatal aktuális kérdéseit. 

Helyszín: KRE ÁJK, Kari Tanácsterem (1042 Budapest, Viola utca 2-4.)

Regisztráció: 8:30-tól Konferencia: 9:00-13:20

A tanulmány címe: EU Industrial Policy Through State Aid? The National- European Nexus

Szerző: Papp Mónika tudományos munkatárs (ELTE TK Jogtudományi Intézet)

Opponensek: 

• Éltető Andrea tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető, ELTE KRTK, Világgazdasági Kutatóintézet
• Varju Márton kutatóprofesszor, ELTE TK JTI

Helyszín: Humán Tudományok Háza, Jogtudományi Intézet Tanácsterem (1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4.)

Időpont: 2026. április 30. 10:00.

A beszélgetés nyelve: magyar

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

Az eseménysorozat negyedik rendezvényének témája a mesterséges intelligencia bírósági felhasználása, különös tekintettel a generatív mesterséges intelligenciára. Áttekintjük a legfontosabb felhasználási területeket, valamint az eddigi szabályozási kísérleteket, illetve a világ legkülönbözőbb részeiből rendelkezésre álló bírósági esetjogot és ezek alapján keressük a továbblépés lehetséges irányait.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Nagy Adrienn, docens, intézetvezető, Miskolci Egyetem
• Pálfi Dóra, doktorandusz hallgató, KRE ÁJK
• Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, az Algoritmikus Alkotmányosság Kutatócsoport vezetője (TK Jogtudományi Intézet)

Murányi Fanni gyermekjogi szakértőként több mint tíz éve foglalkozik a gyermekjogok érvényesülésének kérdéseivel. A József Attila költészetéhez fűződő személyes, régi olvasói kapcsolata és szakmai érdeklődése tavaly különleges módon találkozott: kísérletet tett arra, hogy a „csodagyereknek tartott árva” életművét gyermekjogi szempontból olvassa újra. József Attila gyermekkoráról sokat tudunk, mégis ritkán tekintünk rá úgy, mint a századeleji gyermekvédelmi rendszer alanyára. Holott menhelyi gyermekként tartották nyilván, több alkalommal is nevelőszülőkhöz helyezték, majd gyámság alá került, és ezek a tapasztalatok költészetét is végigkísérték. Ezen az alkalmon az Emlékhely egy olyan szegletét mutatja be nektek, amely József Attila első tizennyolc évét öleli fel.

Időpont: 2026. április 11. 11:00

Helyszín: József Attila Emlékhely (1095 Budapest, Gát utca 3)