A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ saját időszaki kiadványa, a Forenzikus Füzetek (ISSN 3057-983X) hatodik kötetét 2026-ban a hazai kriminalisztika kiemelkedő alakja, Dr. Kertész Imre rendőr ezredes, a jogelőd Bűnügyi Technikai Intézet egykori vezetője születésének századik évfordulójának szenteli.

A Forenzikus Füzetek 2026. évi kötetébe Dr. Kertész Imre jogász és kriminalista emlékének szentelt közleményeket várunk elsősorban 

• kriminalisztikai (technika, taktika, metodika),
• kriminológiai,
• büntető anyagi, illetve eljárásjogi,
• rendészettörténeti,
• illetve ezekhez kapcsolódó kultúrtörténeti témákban.

Kiemelt érdeklődésünkre tart számot továbbá bármilyen személyes visszaemlékezés is!

Kérjük a tanulmányokat a lehető legkevesebb formázással, APA-formátumú hivatkozásokkal, a lábjegyzetek mellőzésével, legfeljebb bruttó 20.000 leütés terjedelemben elkészíteni. Kérjük a tanulmányokat legkésőbb 2026. január 15-ig a kutatas@nszkk.gov.hu címre megküldeni. Kérdés esetén ugyanezen az email-címen állunk rendelkezésre!

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete elektronikus monográfiasorozatának szerkesztőbizottsága pályázatot indít a jogtudomány művelői részére alapkutatások eredeti eredményeit tartalmazó, magyar nyelvű tudományos monográfia kéziratának (vagy első körben három mintafejezetének) publikálására.

A mű elektronikus formában való megjelentetését a Jogtudományi Intézet vállalja. Az elkészült e-könyv az Intézet honlapjáról szabadon letölthető lesz, továbbá az Intézet korlátozott példányszámban a könyv nyomtatott formában való kiadását is finanszírozza. A művet az Intézet partneradatbázisaiban, a könyvről készült recenziót az Állam- és Jogtudomány folyóiratban helyezzük el, emellett a kötetről könyvbemutatót is rendezünk.

A benyújtott kéziratok lektorálási folyamaton mennek keresztül, amely két körből áll. A szerkesztőbizottság első körben dönt a kéziratok anonim lektorálásra való befogadásáról vagy elutasításáról. Befogadás esetén a művet két anonim bírálónak továbbítja. Az anonim bírálatok alapján a szerkesztőbizottság dönt arról, hogy az adott évben melyik kézirat megjelentetését vállalja az Intézet.

Az elbíráláshoz benyújtandó dokumentumok:

1. A teljes kézirat (monográfia) vagy három mintafejezet és a teljes mű tartalomjegyzéke, valamint

2. könyvkiadási javaslat (proposal), amely tartalmazza

(a) a kötet egyoldalas absztraktját,

(b) az eddigi kutatási eredményekhez, hasonló publikációkhoz viszonyított legfontosabb eredményét (újdonságát),

(c) a potenciális olvasóközönség, célcsoport meghatározását,

(d) a szerző rövid szakmai életrajzát,

(e) a szerző legfontosabb tíz publikációjának listáját.

A benyújtott művek terjedelme: min. 10, max. 30 szerzői ív.

Pályázati határidő (a már elkészült teljes kézirat vagy a három mintafejezet, továbbá a 2. pont szerinti mellékletek) benyújtásának határideje: 2025. november 30.

A véglegesnek szánt kézirat leadási határideje: 2026. február 15.

A dokumentumokat a jti-monografiak@tk.hu címre kérjük elküldeni.

Tanulmány

Blutman László: Jogforrások: elméleti zavarok és nyitva maradó kérdések

Nádas György – Molnár Dániel: Szabályozási hiátusok a munkajogi érvénytelenség rendszerében magánjogi szempontból

Villám Krisztián: A tulajdonvédelem peremvidéke. A bizalomvédelem az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában

Sipka Péter: Az egész életen át tartó tanulás érvényesülése a munkaszerződés keretei között

Jogirodalom

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Hogyan tovább magyar alkotmánybíráskodás? Gárdos-Orosz Fruzsina könyvéről

Lovas Dóra – Pella Sebestyén Márk: Gazdaságpolitika pórázon? Az Ecomonic Governance című kötetről

Szente Zoltán: Az alkotmány két fogalma: a történeti-analitikus és a modern jogi-politikai alkotmányfogalom

Kiss György: A jogforrások komplexitása és hiányának következményei a munkajogban. A munkajogviszony megszüntetése a munkáltató érdekkörében fennálló okok miatt

Hollán Miklós: Negyed évszázad a jogértelmezés határán vagy inkább azon túl: az 1/1999. számú Büntető Jogegységi Határozat kritikai elemzése. A keretkitöltő jogszabályok változása és a büntető törvény visszaható hatályú alkalmazása

Bán-Forgács Nóra: Az információszabadság alapjogának meghatározása az információszabadság eszmetörténetének tükrében

2025. október negyedikén, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Jogi Könyvszalon. A rendezvényen életműdíj átadásra is sor került a Károlyi-Csekonics Palotában. A Magyar Jogász Egylet Prof.  Vékás Lajos akadémikus részére több évtizeden keresztül kifejtett kimagasló jogtudósi és egyetemi oktatói munkássága elismeréseként, a Magyar Jogász Egylet rendezvényeinek rendszeres előadójaként, valamint a Magyar Jogi Könyvszalon állandó aktív résztvevőjeként és előadójaként kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Jogi Könyvszalon Emlékérmet adományozta. A díjat Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke adták át.

Beszélgetés David Nelkennel, a King's College professzorával

Professor David Nelken is Professor of Comparative and Transnational Law at the King’s College in London. He taught law at Cambridge, Edinburgh and University College, London, from 1976-1989 before moving to Italy in 1990 as Distinguished Professor of Legal Institutions and Social Change at the University of Macerata. From 1995 to 2013 he was also Distinguished Research Professor of Law at Cardiff University, and from 2010 to 2014 Visiting Professor of Criminology at Oxford University. He is a Fellow of the British Academy (Law section) and a Fellow of the Academy of Social Sciences. On the editorial board of numerous journals, he is also a member of the Independent Board of the SCOPUS (Elsevier) Database of peer-reviewed literature, where he is responsible for evaluating all law journals worldwide.

Program:

11.00–12.00: Platform governance, Wikipedia, misinformation. Comments by Gergely Gosztonyi, Head of Digital Authoritarianism Research Lab (DARL).

13.00–14.00: The world of international law journals. A discussion with Balázs Fekete, professor and department chair.

Meghívó

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Köz- és Magánjogi Tanszéke tisztelettel meghívja Önt az Európai Unió Bíróságának múltja, jelene és jövője c. nemzetközi rendezvényére.

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/e/eub_mult_2025

Program

A konferencia délelőtti plenáris ülésén angol nyelvű vezér-előadásokra (I-II.) kerül sor – Sajtónyilvános.  A konferencia délutáni plenáris ülésén magyar nyelvű vezér-előadásokra (III.) és könyvbemutató panelbeszélgetésre kerül sor.

9.00 – 9.30 Regisztráció

1. Angol nyelvű rész

9.30 – 10.00 Megnyitó, köszöntők

Deli Gergely Rektor | Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Varga Réka Dékán | Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

10.00 – 11.15 Előadások I.

Panelvezető: Orbán Endre, egyetemi adjunktus (NKE)

10.00 – 10.20 Kecsmár Krisztián, bíró (Európai Törvényszék): Recent competition law practice of the General Court (A Törvényszék legújabb versenyjogi gyakorlata)

10.20 – 10.40 Tóth Tihamér, bíró (Európai Törvényszék), egyetemi tanár (PPKE JÁK): Judicial review of restrictive measures in the EU (Az EU korlátozó intézkedéseinek bírói kontrollja)

10.40 – 11.00 Varju Márton, osztályvezető, kutatóprofesszor (HUN-REN TK JTI, Európai Uniós Jogi és Nemzetközi Jogi Osztály): Why Member States Go to Court? The Strategic Goals of Direct Actions before the CJEU (Miért fordulnak a tagállamok bírósághoz? Az EUB előtti közvetlen keresetek stratégiai céljai)

11.00 – 11.15 Vita, Q&A

11.15 – 11.30 Kávészünet

11.30 – 12.45 Előadások II.

Panelvezető: Szegedi László, egyetemi docens (NKE)

11.30 – 11.50 Fehér Miklós Zoltán, főosztályvezető (Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, Európai Bírósági Főosztály): Hungarian cases before the European Court of Justice (Magyar ügyek az Európai Bíróságon)

11.50 – 12.10 Lehóczki Balázs, tanácsos (Európai Unió Bírósága, Kommunikációs Igazgatóság): Judicial Communication at the Court of Justice of the European Union: Clarity, Transparency and Technology in Focus (Igazságügyi kommunikáció az Európai Unió Bíróságán: a középpontban az érthetőség, az átláthatóság és a technológia)

12.10 – 12.30 Villányi József, osztályvezető (Európai Parlament Horvát Fordító Osztály): The relation between the European Court of Justice and the European Parliament (Az Európai Bíróság és az Európai Parlament kapcsolata)

12.30 – 12.45 Vita, Q&A

12.45 – 14.00 Ebéd

2. Magyar nyelvű rész

14.00 – 15.15 Előadások III.

Panelvezető: Szirbik Miklós, egyetemi adjunktus (NKE)

14.00 – 14.20 Csehi Zoltán, bíró (Európai Unió Bírósága): A Kubera ügy, valamint annak következményei

14.20 – 14.40 Somssich Réka, egyetemi tanár (ELTE ÁJK): Az acte clair tan akkor és most

14.40 – 15.00 Gombos Katalin, egyetemi tanár (NKE): Az előzetes döntéshozatali eljárás régi-új kérdései

15.00 – 15.15 Vita, Q&A

15.15 – 15.30 Szünet

15.30 – 17.00 Könyvbemutató panelbeszélgetés

Orbán Endre: Az uniós jog jogesetalapú áttekintése – Az Európai Unió Bírósága és 120 jelentős döntése

Moderátor: Strihó Krisztina, tudományos munkatárs (NKE)

A panelbeszélgetés résztvevői: Orbán Endre, szerző, Villányi József, nyelvi lektor, Gombos Katalin, szakmai lektor, Kozák Kornélia, egyetemi tanársegéd (NKE), Szűcs Anikó Edit, egyetemi tanársegéd (NKE), Selnicean László egyetemi tanársegéd (NKE)

17.00 Zárszó: Váradi Ágnes (NKE)

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Bűnügyi Tudományok Intézete, valamint Prof. Domokos Andrea, Fodor Balázs Gábor és Újhelyi Bence közös szervezésében idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a „Gazdasági bűnözés” című tudományos konferenciasorozat jubileumi eseménye.

A 2016 óta tartó rendezvénysorozat mára a jogtudomány, a jogalkalmazás és a jogalkotás egyik meghatározó fóruma lett, amely évről évre a gazdasági bűnözés felderítésének, bizonyításának és büntetőjogi értékelésének aktuális kérdéseit vizsgálja. Az elmúlt évtized során a konferencián 29 előadó 77 előadást tartott, több mint 1000 érdeklődő részvételével. A 10. jubileumi konferenciát Prof. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, Magyarország korábbi igazságügyi minisztere nyitja meg. A rendezvényen előadást tart többek között Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, Csák Zsolt, a Kúria elnökhelyettese, Tóth Mihály professzor emeritus, valamint a konferenciasorozat szervezői, Prof. Domokos Andrea, Újhelyi Bence és Fodor Balázs Gábor.

A jubileumi alkalom különlegessége, hogy a konferencia előadásainak írásos változata a Belügyi Szemle jubileumi különszámában jelenik meg, amely a helyszínen ingyenesen elérhető lesz az érdeklődők számára.

Időpont: 2025. november 14. (péntek)

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota (1088 Budapest, Múzeum u. 17.)

Részvétel: ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött

Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2025. november 07. (péntek) napjáig https://ajk.kre.hu/gazdasagi-bunozes-2025 címen, szíveskedjen jelezni. A konferenciával kapcsolatos esetleges kérdéseit, illetve észrevételeit a konferencia.ajk@kre.hu címre szíveskedjen küldeni.

Regisztráció: 8:30 – 9:00

Konferencia kezdete: 9:00

Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara és a Karon működő Jog és Jogállam Kutatócsoport a fenti témában nemezetközi konferenciát rendez Győrben 2025. november 7-8-án.

A konferencia angol nyelvű, a részletes program és a regisztrációs lehetőség itt érhető el: https://dfk.sze.hu/the-transformative-effect-of-digitalisation-conference-2025

The digitalisation of our lives and work over the last two decades has not left the work of lawyers unchanged. Solving simple legal problems no longer requires the assistance of a legal expert, and electronic forms and platforms make administrative procedures easier for every citizen. Self-executing algorithms and codes can replace written laws and thus law enforcement in several areas of social life, making the interpretive efforts of lawyers superfluous. Since 2023, we have witnessed the lightning-fast penetration of the application of large language models into all areas of intellectual work, including legal reasoning, which was previously considered a ‘deeply human performance’.

Although the future of the traditional legal professions in the light of these developments is rather unclear, it is not premature to conclude that members of the traditional legal professions must prepare themselves for fundamental changes in their activities.

The main contribution of the conference to this discourse is to present and discuss the results of empirical research in this area in order to shed light on the degree of digitalisation and AI penetration in the work of traditional legal practitioners. Instead of futuristic speculation, we want to focus on the real opportunities and risks that the digital challenge may bring to the work of lawyers.

However, our approach does not exclude, and indeed requires, contributions to the theoretical underpinnings of the digitalisation of traditional legal activities.

Participation in the conference is free of charge, but registration is required. Please indicate your intention to participate at the following email address: nagyrekaa@gmail.com

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

A nyitó alkalommal Szolnoki Szabolcs helyettesállamtitkár és Ződi Zsolt kutatóprofesszor tekintették át az EU mesterséges intelligencia rendeletének hazai implementációjával kapcsolatos fejleményeket.

A második eseményen a mesterséges intelligencia jogalanyiságával, jogi státuszával kapcsolatos kérdésekről fogunk beszélgetni. A mesterséges intelligencia jogi státuszával kapcsolatban sok a bizonytalanság. Felmerült már az emberével azonos jogalanyiság gondolata is, ugyanakkor számos aggodalom merül fel azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia bármilyen formában jogok és kötelezettségek alanya lehessen. A megoldást talán a korlátozott jogalanyiság valamilyen formája jelentheti. Erre nézve több analógia is felvethető: a jogi személyektől kezdve, a természeti erőforrásokon keresztül, az állatok sajátos jogi helyzetéig. A beszélgetés során ilyen és ehhez hasonló ötleteket tekintünk majd át, így próbálva közelebb jutni a legideálisabb megközelítéshez. 

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Korba Szabolcs, jogász, közgazdász
• Pusztahelyi Réka, egyetemi docens, Miskolci Egyetem

Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, TK JTI

A Budapesti Corvinus Egyetem, a BCE Számviteli és Jogi Intézete, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Sárközy Tamás 85. – Versenyképességi Konferencia címmel konferenciát rendez Időpont: 2025. november 14. 10:00 – 14:00

Helyszín: BCE Gellért Campus, Auditorium (1118 Budapest, Ménesi út 5.)

Szakmai együttműködő partner: Magyar Jogász Egylet

A konferencia programja

9:30 – 10:00

• Regisztráció

10:00 – 10:15

• Megnyitó: Lukács János tanszékvezető egyetemi tanár (BCE Számviteli és Jogi Intézet)
• Köszöntés: Mészáros Tamás rector emeritus, egyetemi tanár (BCE Vállalkozás és Innováció Intézet)

10:15 – 10:35

• Surányi György egyetemi magántanár (BCE Pénzügy Intézet), a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke
• Versenyképesség felülnézetben

10:35 – 11:10

• Chikán Attila az MTA rendes tagja, professor emeritus (BCE Operáció és Döntés Intézet)
• Czakó Erzsébet egyetemi tanár (BCE Versenyképesség Kutató Központ)
• Losonci Dávid intézetvezető egyetemi docens (BCE Operáció és Döntés Intézet)
• A magyar vállalatok versenyképessége – Önbizalom és alkalmazkodás ingatag talajon

11:10 – 11:30

• Lakatos László Péter okleveles könyvvizsgáló, jogász, intézetvezető egyetemi docens (BCE Számviteli és Jogi Intézet)
• A számvitel, mint a versenyképesség információs infrastruktúrája

11:30 – 11:50

• Verebics János egyetemi docens (ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék)
• Szakítás a jogági szemlélettel: a modern gazdasági jog tantárgyi megalapozása a magyar közgazdászképzésben – és ami utána következett

Kávészünet

12:10 – 12:25

• Megnyitó: Lakatos László Péter intézetvezető egyetemi docens (BCE Számviteli és Jogi Intézet)
• Köszöntés: Bánáti János c. egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet társelnöke, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke

12:25 – 12:45

• Bogdán Tibor a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos
• Digitalizáció, jog és versenyképesség

12:45 – 13:05

• Gadó Gábor az Igazságügyi Minisztérium volt helyettes államtitkára, ügyvéd
• Az eltűnt piac nyomában

13:05 – 13:25

• Gál Judit ny. tanácsvezető bíró (Fővárosi Ítélőtábla), ny. egyetemi docens (BCE Gazdasági Jogi Tanszék)
• Az átalakulási jog fejlődése a rendszerváltástól napjainkig

13:25 – 13:45

• Pázmándi Kinga egyetemi docens (ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék), a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagja, az MJE Kereskedelmi és Üzleti Jogi szakosztályának vezetője
• Vállalat, jog, versenyképesség

13:45

• Zárszó és záró gondolatok: Lukács János tanszékvezető egyetemi tanár (BCE Számviteli és Jogi Intézet)

A konferenciát kizárólag személyes részvétellel szervezzük. A konferencián a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az előadó korlátozott befogadóképességére tekintettel 2025. november 9. napjáig itt lehet: https://www.uni-corvinus.hu/ninja-forms/1989g8g8 A konferenciával kapcsolatban a monika.csondes@uni-corvinus.hu e-mail címen érdeklődhet. A konferencia egyetemi szakmai- és emlékülés, nem sajtónyilvános.

Pap András László (szerk.) A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése - Gyakorlati kézikönyv (Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2025)

A kötetről: A Kézikönyv szerzői a 2012 óta működő, magyarországi civil szervezetek által létrehozott Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai. A nemzeti és etnikai hovatartozás jogi meghatározásának megoldásait vizsgáló, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott tudományos kutatás keretében megjelenő kötet a gyakorlatban dolgozó rendőrök számára nyújt segítséget egy specifikus jogforrás, a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról szóló 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás (ORFK utasítás) alkalmazásához. Egyfelől a célja a tágabb alkotmányos és nemzetközi jogi környezet bemutatása, és hogy az esetjog értelmezése mellett praktikus kérdésekben is segítse a jogalkalmazó munkáját. Másrészt a tudományos közösség számára is rámutat a nemzeti vagy etnikai hovatartozás meghatározásának gyakorlati dilemmáira és az optimális megoldásokra a tekintetben, hogy például mikor kell az érintettek személyes identitásvállalására, mikor a külvilág percepciójára, mikor pedig „objektív” jellemzőkre, vagy helyettesítő információkra, proxikra, indikátorokra, netán a közösség képviselőinek nyilatkozataira támaszkodni.

A Kézikönyv fontosságát az is bizonyítja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló ítéleteiben több esetben is felhívta a magyar jogalkalmazó figyelmét a rasszista indíték megfelelő vizsgálatára.

A kötet elsőként a jogi környezet általános bemutatását nyújtja, bemutatja a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát és az abba tartozó büntetőjogi tényállásokat, valamint a bűnmegelőzés, áldozatsegítés és jelentéstételi kötelezettség vonatkozásában releváns rendőrségi normákat. Ezt követően a gyűlölet-motivált incidensek megelőzése, felderítése és kezelése területén aktív rendőri szervezetrendszert tekinti át, majd az előítéletes indíték esetleges jelenlétének feltárásában használandó előítélet-indikátorokat. Külön-külön fejezet foglalkozik a szervezett gyűlöletcsoportokkal; az érzékeny adatkezelés kérdésével (azaz hogy például rákérdezhet-e a rendőr a sértett etnikai hovatartozására); az áldozatokkal történő tiszteletteljes bánásmód és a támogató kommunikáció, valamint a másodlagos viktimizáció  megelőzésének témájával; a civil és közösségi együttműködés jelentőségével; továbbá az adatgyűjtés- és elemzés; valamint a rendőri tevékenység nyomon követésének és értékelésének kérdésével. A kézikönyv több mellékletet is tartalmaz: konkrét példákkal ellátott indikátorlistát, helyszíni jelentésmintát példákkal; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által jóváhagyott útmutatót a gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek és tanúinak kihallgatásához; segédletet a sértett és a tanú meghallgatásához; feljelentési jegyzőkönyvmintát; az áldozatsegítésről szóló közérthető tájékoztatás-mintát; tanú-, és gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv-mintát; vádemelési indítványmintát; civil kapcsolati összefoglaló táblázatmintát; incidens összefoglaló táblázatmintát; és éves jelentésmintát.

10.00 Köszöntő

Gárdos-Orosz Fruzsina
kutatóprofesszor, intézetigazgató ELTE TK JTI

Papp Tekla
egyetemi tanár, NKE ÁNTK

10:15 – 10:45
„A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai” című kutatás téziseinek bemutatása

Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

11:00 – 12:40 Plenáris előadások

A magyar munkajog a jelenlegi gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai környezetben
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

A magyar gazdaságpolitikát befolyásoló tényezők – hatások a piaci, ezen belül a munkaerőpiaci viszonyok szabályozására
Halmai Péter egyetemi tanár BME GTK, NKE ÁNTK

A magyar munkajog szociális funkciójának átalakulása – prioritások, eszközök
Petrovics Zoltán egyetemi adjunktus ELTE ÁJK, egyetemi docens NKE ÁNTK

Az Európai Unió munkajogának hatása a magyar munkajogra
Kun Attila egyetemi tanár KRE ÁJK, NKE ÁNTK

Egy új kutatásmódszertani megközelítés: az Alkotmánybíróság foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatának hálózatkutatási elemzése
Auer Ádám egyetemi docens NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

EBÉDSZÜNET
12:40 – 13:30

13:30 – 15:00 Szekcióülések

I. Panel: A munkajog jogpolitikai megközelítése, a jogalkotás jellege, eszközei, a szociális partnerek szerepe
Moderátor: Horváthy Balázs osztályvezető ELTE TK JTI

A magyar munkajog közjogi és/vagy magánjogi szemlélete – hangsúlyeltolódások az egyes jogintézmények tükrében
Horváth István egyetemi docens ELTE ÁJK

A munkajogi normaalkotás folyamata, az állami beavatkozás mechanizmusa, a szociális partnerek legitimációja, érdekérvényesítő lehetőségei
Szabó Imre Szilárd egyetemi docens KRE ÁJK

A hatályos munkajogi szabályozás és a jelenlegi foglalkoztatáspolitika kapcsolata
László Gyula professzor emeritus PTE KTK

Hozzászólások, vita

II. Panel: A munkajog jogdogmatikai megközelítése; az egyéni és a kollektív autonómia kollíziója és kohéziója
Moderátor: Chronowski Nóra kutatóprofesszor ELTE TK JTI

A munkaszerződés helye a magánjogi szerződések rendszerében – elemzés az általános szerződési feltételek munkajogi alkalmazhatósága ürügyén
Nádas György egyetemi docens DE ÁJK

A magyar munkajog jogforrási rendszere – a kollektív szerződés helye a munkajogviszony szabályozásában
Berke Gyula egyetemi docens PTE ÁJK

A magyar munkajog befogadóképessége az új foglalkoztatási, munkavégzési módszerek kezelésére
Bankó Zoltán egyetemi docens PTE ÁJK

Összegzés

A magyar munkajog jelenlegi állapota, helye a jogrendszerben
Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

1. Mennyire fontos napjainkban a munkajog a gazdaságpolitika és a szociálpolitika kialakításában?

2. Hogyan alakítja az Európai Unió munkajoga a magyar munkajogot (szabályozás, jogalkalmazás, tudomány)?

3. Milyen prioritásokat tart fontosnak a munkajoggal foglalkozó tudományos közösség?

4. Milyen kitörési pontok lehetnek a jövőben?

5. Elképzelhető-e egy integrált sui generis „személyes munkavégzési jogviszony”? 

A konferencián való részvétel díjtalan, regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mail címen szíveskedjék jelezni 2025. október 24-ig. A konferencián legfeljebb száz fő részvétele biztosított. A konferencia az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti továbbképzésnek minősül, a részvételről az ELTE TK JTI – az ezt igénylők számára ‒ igazolást állít ki. A résztvevők számára szendvicsebédet biztosítunk.

2025. május 29-én volt a nemzetközi hírű egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, másodelnöke Plósz Sándor halálának 100. évfordulója. A rendkívül gazdag életműből kiemelkedik az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról, amelyet közel 30 évi kutatómunka, tervezet és részletreform után dolgozott ki végleges formában. Ez a törvény saját korában Európa legmodernebb eljárásjogi kódexeihez tartozott, és viszonyulási pont lett a későbbi magyar eljárásjogi kodifikációk során. Maradandót alkotott a büntető-eljárásjog területén is, minisztersége alatt lépett hatályba a büntető eljárásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk. Kiemelendő, hogy a törvénykezési, váltó- és kereskedelmi jog professzoraként mindhárom jogágban jelentős műveket hagyott maga után.

Az MTA IX. Osztály és az ELTE TK Jogtudományi Intézet egynapos konferencián emlékezik meg erről a páratlan életműről, feltárva és bemutatva annak legfontosabb állomásait és eredményeit. Az előadók felkért jogtörténészek és eljárásjogászok, akik felidézik Plósz korát és munkásságát. A délelőtti plenáris előadások levezető elnöke és a délutáni szekció-előadások szekcióvezetői jogász akadémikusok, így emlékezve a néhai akadémia tag, másodelnök szellemi hagyatékára.

PROGRAM

Megnyitó

09:00 ‒ 09:20

(HTK Nagyterem, földszint)

Prof. Lamm Vanda, az MTA alelnöke, az ELTE TK Jogtudományi Intézet professzor emeritusa

Plósz Sándor a Plósz család képviseletében

Plósz Sándor életműve

09:20 ‒ 10:50

Levezető elnök: Gárdos-Orosz Fruzsina, az ELTE TK JTI intézetigazgatója

• Bevezető előadás: Plósz Sándor életműve

Prof. Hamza Gábor, az MTA rendes tagja

• Plósz Sándor perjogi gondolkodásmódjának forrásvidéke

Prof. Varga István, ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető

• A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk recepciója a jogtudományban és a joggyakorlatban

Prof. Osztovits András, KRE ÁJK EU Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék tanszékvezető

• Plósz Sándor kereskedelmi jogi és váltójogi munkássága

Veress Emőd, ME ÁJK egyetemi tanár

• Hozzászólások

Kávészünet

10:50 ‒ 11:00

I. Bíróságtörténeti előadások

11:00 ‒ 11:50

Szekcióvezető: Prof. Kiss György, az MTA rendes tagja

Előadók: 

• Plósz Sándor szerepe a bírósági szervezet átalakításában

Stipta István, KRE ÁJK egyetemi tanár

• A magyar magánjog fejlődése a Szegedi Királyi Törvényszék ítélkező gyakorlatának tükrében

Prof. Homoki Nagy Mária, SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető

• Hozzászólások

II. Büntető eljárásjogi előadások

11:50 ‒ 12:40

Szekcióvezető: Tóth Mihály, az MTA doktora, az ELTE TK Jogtudományi Intézet professzor emeritusa

Előadók:

• Plósz Sándor minisztersége és a büntető kodifikáció ügye

Mezey Barna, ELTE ÁJK egyetemi tanár

• A Bűnvádi Perrendtartás jelentősége a magyar büntetőeljárási jogban

Koósné Mohácsi Barbara, ELTE ÁJK egyetemi adjunktus

• Hozzászólások

Ebédszünet 12:40 ‒ 13:30

III. Polgári eljárásjogi előadások

13:30 ‒ 15:00

Szekcióvezető: Prof. Vörös Imre, az MTA rendes tagja

Előadók:

• Gondolatok Plósz Sándor jogi oktatási reformjához

Suri Noémi, PPKE JÁK egyetemi docens

• Plósz Sándor jogvédelmi elmélete ‒ és ami maradt belőle

Pomeisl András, PPKE JÁK egyetemi adjunktus

• A „Plósz-féle Pp.” különös erdélyi utóélete

Székely János, Sapientia Egyetem egyetemi adjunktus

• A megállapításra irányuló kereseti kérelmekkel összefüggő egyes eljárásjogi problémák

Völcsey Balázs, ELTE ÁJK egyetemi adjunktus

• Hozzászólások

IV. Kereskedelmi jogi előadások

15:00 ‒ 16:30

Szekcióvezető: Prof Vékás Lajos, az MTA rendes tagja

Előadók: 

• Plósz Sándor gondolatai a Kereskedelmi törvény kodifikációja során

Fazakas Zoltán, KRE ÁJK egyetemi docens

• A váltó szerepe a nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban

Fézer Tamás, DE ÁJK egyetemi tanár

• Váltókövetelés érvényesítése hatályos jogunkban: anyagi jogi alapok és eljárásjogi kérdések, Plósz Sándor munkásságára tekintettel

Leszkoven László, ME ÁJK egyetemi docens 

• A duty of care & loyalty a legújabb társasági jogi trendek tükrében

Papp Tekla, NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék egyetemi tanár

Hozzászólások

Záró gondolatok

Prof. Osztovits András, a Jogtudományi Intézet külső munkatársa

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni 2025. október 15-ig.

Az EU Alapjogi Charta 47. cikkének közelmúltbeli joggyakorlata az Európai Bíróságon

• Szerzők: Fazekas Flóra (Debreceni Egyetem), Papp Mónika (ELTE TK, ÁJK)
• Opponensek: Chronowski Nóra egyetemi tanár, kutatóprofesszor és Varga Zsófia, Európai Parlament

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

Időpont: 2025. november 5-6. (szerda-csütörtök) 

Helyszín: ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalója (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

Trénerek: Rácz Dominika, Merényi Dóra

Program

Első nap – 2025. november 5. (szerda)

09:30 – 09:40       Köszöntő

09:40 – 11:00       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok 

11:00 – 11:10       Kávészünet 

11:10 – 12:40       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok folytatás

12:40 – 13:30       Szendvicsebéd

13:30 – 15:00       A gyermek részvétele a magyar gyermekvédelmi és bírósági eljárásokban 

15:00 – 15:10       Kávészünet

15:10 – 16:10       Esettanulmány + Házi feladat kiadása (kb. 2 órát vesz igénybe)

Második nap - 2025. november 6. (csütörtök)

10:00 – 10:30       Házi feladat megbeszélése

10:30 – 11:30       Gyermeklélektan- a gyermek szükségletei az eljárásokban 

11:30 – 11:45       Kávészünet

11:45 – 12:45       Gyermekbarát kommunikáció

12:45 – 13:30       Szendvicsebéd

13:30 – 15:00       Esettanulmány

15:00 – 15:15       Értékelés

A kétnapos tréning a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzés (NY004179/2025), a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni 2025. november 3-ig. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

A projekt keretében 4 darab kétnapos képzés kerül megszervezésre:

- 2025. november 5-6. személyes formában az ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalójáben (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

- 2025. december 3-4. személyes formában ELTE TK Jogtudományi Intézet tárgyalójában (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint)

- 2025. december 8-9. Zoom platform

- 2025. december 11-12. Zoom platform

A kétnapos tréningek a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzések, a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen szíveskedjék jelezni. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

2025. október 15-én a Chinese Academy of Social Sciences delegációja látogatást tett a Jogtudományi Intézetben. A kiváló légkörben lezajlott találkozó megalapozta a két intézmény közötti jövőbeni együttműködést.

A delegáció tagjai:

Prof. Xie Zengyi, Deputy Director of Institute of Law, Chinese Academy of Social Sciences (CASS)

Prof. Zhang Sheng, Director of Legal History Department, Institute of Law, CASS

Prof. Xie Hongfei, Director of Civil Law Department, Institute of Law, CASS

Associate Prof. Deng Li, Institute of Law, CASS

Associate Prof. Yu Jianan, Institute of Law, CASS

Assistant Prof. Xiao Xin, Institute of Law, CASS

A Jogtudományi Intézet részéről jelen voltak:

Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetigazgató, ELTE TK JTI

Horváthy Balázs, osztályvezető, Magánjogi Osztály, ELTE TK JTI 

Vadász Vanda, tudományos titkár, ELTE TK JTI 

Koi Gyula, tudományos munkatárs, ELTE TK JTI 

Lőrincz Viktor, tudományos segédmunkatárs, ELTE TK JTI 

2025. szeptember 25-én 10 órától az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet Tanácstermében, a JTI, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézete, valamint a Magyarország és az ENSZ Kutatócsoport szervezésében került sor a Jogok vitrinben című programra.

A rendezvény keretében két előadás hangzott el:

Lakatos István nagykövet, emberi jogi tanácsadó (a montenegrói Igazságügyi, Emberi és Kisebbségjogi Minisztérium) A Kádár-korszak első felének emberi jogi diplomáciája (1956−1975) címmel tartott előadást, amely a kérdéskört három szakaszban mutatta be. 

1956–1962 között Magyarország az ENSZ-ben a „magyar kérdés” miatt elszigetelt, védekező álláspontot képviselt. 1963–1968-ban fokozatos nyitás történt a Nyugat felé, aktív részvétellel az ENSZ emberi jogi fórumain (Apartheid Bizottság, Nők helyzete, ICERD). 1968–1975 között a magyar multilaterális diplomácia kiteljesedett, különösen a BT- és az ECOSOC-tagság, valamint a teheráni világkonferencia révén. Összességében Magyarország a szovjet érdekekhez igazodva, de mozgásterét bővítve erősítette nemzetközi legitimációját. A prezentáció letölthető.   

Köbel Szilvia habilitált egyetemi docens, rektori főtanácsadó, intézetvezető (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Közjogi Intézet) Az ENSZ-tagság és a vallásszabadság helyzete Magyarországon 1956−1975 között című előadásának keretet adott az, hogy a pártállam 1956−1975 közötti időszakában egyszerre volt jelen az egyházpolitikában az 1956-os forradalom utáni megtorlás, majd pedig a konszolidálódás és az enyhülés. 

Az előadás egyfelől bemutatta, hogy Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez történő csatlakozása idején mi jellemezte hazánkban az állam és az egyházak kapcsolatát, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogát. Az előadás másfelől arra fókuszált, hogy az ENSZ-tagság mennyiben befolyásolta az állam és az egyházak viszonyát érintő pártállami stratégiát, amely megmutatkozott az egyházpolitikai párthatározatokban, majd az államigazgatási döntésekben. Az előadás végül kitért arra is, hogy mindebből következően a vallásszabadság és az egyházak helyzetében változás következett be, ami tetten érhető volt például új vallásfelekezet törvényes elismerésében, az egyházak nemzetközi kapcsolatainak bővítésében, valamint a Szentszékkel történő részleges megállapodás megkötésében. A prezentáció letölthető. 

A beszámoló eredetileg az ELTE TK Történettudományi Kutatóintézet honlapján jelent meg.