European society, politics, law, and culture are imbued with shared ideas of integrity, solidarity, and unity. The end of the Cold War redrew the map of Europe as once oppressed societies gained independence and territorial integrity after decades, or even centuries of domination. But integrity was not simply related to borders, it was inextricably linked to solidarity– the idea that European countries would join together to promote social progress and democracy through shared ideas and institutions advancing European unity, however defined. Solidarity also captures Europe’s efforts to build social and political institutions — the welfare state broadly defined — to provide collectively financed and organized social protections. Indeed, the “European Social Model” no matter how flawed, is for many the standard against which all advanced democratic societies should be judged. Similarly, solidarity implies individual autonomy embodied in shared values such as fundamental rights and the right to social protection.

European hopes around integrity, solidarity, and unity rest on loosely shared understandings of what the future should hold. Dashed hopes of the past show the importance of embedding individual and collective hopes in values of integrity and solidarity and in social and political realities. Seeking to realize hope through agency and an articulation of shared goals creates space for the exploration and realization of potential futures for Europe. The integrity of collective hopes grounded in shared values also means reimagining European futures in response to realities. Indeed, Russia’s war against Ukraine, the radical reorientation of US policies toward Europe since January 2025, and the increasing flow of migrants and refugees from outside of Europe are daunting realities.

We invite papers, panels, roundtables, and other kinds of presentations that explore these themes from a multidisciplinary and multilevel perspective. We welcome submissions related to other topics related to European Studies, as well as the inclusion of underrepresented groups and early-career scholars.

Korinek László

A mesterséges intelligencia (MI) a kriminológia nézőpontjából

Solt Ágnes – Virág György

„Azt hittem, barátok vagyunk”. Kódolt megtévesztés, avagy a mesterséges intelligencia felhasználása a bűnelkövetésben

Irk Ferenc

A klímabűnök következményeiről. A károkozások ismeretlen (rejtett) dimenziói

Kó József

Életkor és bűnözés

Nagy László Tibor 

A vagyon elleni erőszakos bűnözés jellemzői

Bolyky Orsolya – Sárik Eszter – Solt Ágnes

A gyermekotthonokban és az iskolákban elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak okainak és szociológiai hátterének vizsgálata

Nagy Blanka

Megértés és megértetés a büntetőeljárásban

Garai Renáta

Országos látkép: a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárásokban elfogadott jóvátételek jellege

Kármán Gabriella – Kiss Anna

Az egyezségkötés meghiúsulásához vezető okok és megfontolások a terhelt és a vádhatóság oldalán

Windt Szandra – Kiss Anna

Az embercsempészek által szállított migránsok eljárásjogi státusza az európai joggyakorlatban 

Biró-Markovics Dániel et al.: Az ESG és az adójog találkozása az európai adópolitikában. Beszámoló a 15. nemzetközi adójogi csereszemináriumról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2025. szeptember 4-én nemzetközi, szeptember 5-én hagyományos tanévnyitó ünnepséggel kezdte meg 391. tanévét. A két eseményen az Állam- és Jogtudományi Kar 13 kollégája kapott kitüntetést.

10.00 Köszöntő

Gárdos-Orosz Fruzsina
kutatóprofesszor, intézetigazgató ELTE TK JTI

Papp Tekla
egyetemi tanár, NKE ÁNTK

10:15 – 10:45
„A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai” című kutatás téziseinek bemutatása

Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

11:00 – 12:40 Plenáris előadások

A magyar munkajog a jelenlegi gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai környezetben
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

A magyar gazdaságpolitikát befolyásoló tényezők – hatások a piaci, ezen belül a munkaerőpiaci viszonyok szabályozására
Halmai Péter egyetemi tanár BME GTK, NKE ÁNTK

A magyar munkajog szociális funkciójának átalakulása – prioritások, eszközök
Petrovics Zoltán egyetemi adjunktus ELTE ÁJK, egyetemi docens NKE ÁNTK

Az Európai Unió munkajogának hatása a magyar munkajogra
Kun Attila egyetemi tanár KRE ÁJK, NKE ÁNTK

Egy új kutatásmódszertani megközelítés: az Alkotmánybíróság foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatának hálózatkutatási elemzése
Auer Ádám egyetemi docens NKE ÁNTK

Hozzászólások, vita

EBÉDSZÜNET
12:40 – 13:30

13:30 – 15:00 Szekcióülések

I. Panel: A munkajog jogpolitikai megközelítése, a jogalkotás jellege, eszközei, a szociális partnerek szerepe
Moderátor: Horváthy Balázs osztályvezető ELTE TK JTI

A magyar munkajog közjogi és/vagy magánjogi szemlélete – hangsúlyeltolódások az egyes jogintézmények tükrében
Horváth István egyetemi docens ELTE ÁJK

A munkajogi normaalkotás folyamata, az állami beavatkozás mechanizmusa, a szociális partnerek legitimációja, érdekérvényesítő lehetőségei
Szabó Imre Szilárd egyetemi docens KRE ÁJK

A hatályos munkajogi szabályozás és a jelenlegi foglalkoztatáspolitika kapcsolata
László Gyula professzor emeritus PTE KTK

Hozzászólások, vita

II. Panel: A munkajog jogdogmatikai megközelítése; az egyéni és a kollektív autonómia kollíziója és kohéziója
Moderátor: Chronowski Nóra kutatóprofesszor ELTE TK JTI

A munkaszerződés helye a magánjogi szerződések rendszerében – elemzés az általános szerződési feltételek munkajogi alkalmazhatósága ürügyén
Nádas György egyetemi docens DE ÁJK

A magyar munkajog jogforrási rendszere – a kollektív szerződés helye a munkajogviszony szabályozásában
Berke Gyula egyetemi docens PTE ÁJK

A magyar munkajog befogadóképessége az új foglalkoztatási, munkavégzési módszerek kezelésére
Bankó Zoltán egyetemi docens PTE ÁJK

Összegzés

A magyar munkajog jelenlegi állapota, helye a jogrendszerben
Kiss György professzor emeritus PTE ÁJK, NKE ÁNTK
Moderátor: Hungler Sára tudományos főmunkatárs ELTE TK JTI

1. Mennyire fontos napjainkban a munkajog a gazdaságpolitika és a szociálpolitika kialakításában?

2. Hogyan alakítja az Európai Unió munkajoga a magyar munkajogot (szabályozás, jogalkalmazás, tudomány)?

3. Milyen prioritásokat tart fontosnak a munkajoggal foglalkozó tudományos közösség?

4. Milyen kitörési pontok lehetnek a jövőben?

5. Elképzelhető-e egy integrált sui generis „személyes munkavégzési jogviszony”? 

A konferencián való részvétel díjtalan, regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát a jti.titkarsag@tk.hu e-mail címen szíveskedjék jelezni 2025. október 24-ig. A konferencián legfeljebb száz fő részvétele biztosított. A konferencia az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti továbbképzésnek minősül, a részvételről az ELTE TK JTI – az ezt igénylők számára ‒ igazolást állít ki. A résztvevők számára szendvicsebédet biztosítunk. 

Az Európai Unió által finanszírozott FOSTER projekt fő témája a gyermekáldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. Fontos felismerni, hogy a gyermekkorú áldozatok különleges figyelmet és védelmet igényelnek sebezhetőségük miatt. Kutatások kimutatták, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek gyakran további károkat okoznak számukra, mivel nem igazodnak megfelelően a gyermeki jogokhoz és szükségletekhez. A szakemberek – beleértve az ügyvédeket is – gyakran nem rendelkeznek megfelelő, gyermekáldozatokkal kapcsolatos szakterületi képzéssel. Az ELTE TK JTI mellett résztvevő projektpartnereink a Centre for European Constitutional Law (Görögország); Society of Social Psychiatry P. Sakellaropoulos (Görörgország); Center for the Study of Democracy (Bulgária); Institute of Criminology at the Faculty of Law Ljubjana (Szlovénia). A kerekasztalon áttekintjük a projekt első évében készült országjelentés eredményeit.

A Jogtudományi Intézetben megrendezésre kerülő kerekasztal beszélgetés a dezinformáció elleni küzdelem magyarországi jogi kereteit fogjuk áttekinteni.

Az esemény az idén indult "Visegrad Alliance for Digital Rights and Disinformation Defense" c. projektbe illeszkedik amit a prágai Károly Egyetem vezet.

A kerekasztal tervezett résztvevői:

Polyák Gábor - tudományos főmunkatárs, TK-JTI

Falyuna Nóra - egyetemi adjunktus, NKE-ÁNTK

Krekó Péter - egyetemi docens, ELTE-PPK, igazgató, Political Capital

Az utóbbi bő évtizedben központi témává vált az Európai Unióban – nem véletlenül – a jogállamiság fontossága, illetve a jogállamiság eróziója egyes tagállamokban, különösen Magyarországon. A jogállamisági (jog)viták – jogi – viták, amelyeknek uniós jogi vetülete nagyívű fejlődésen ment, illetve megy keresztül, formálva az Európai Unió alkotmányos rendszerét is. Ugyanakkor nem segít a helyzeten, hogy politikai aktorok a jogállamisági – jogi – problémákra politikai állásfoglalásként tekintenek. Az interaktív beszélgetés célja, hogy a hallgatóság bepillantást nyerjen a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági – jog – viták egyes dimenzióba: Ki? Mit? Miért?

Előadó: Detre László tudományos segédmunkatárs

Az esemény Facebook linkje ide kattintva érhető el.

Lakatos István: A Kádár-korszak első felének emberi jogi diplomáciája (1956−1975)

Köbel Szilvia: Az ENSZ-tagság és a vallásszabadság helyzete Magyarországon 1956−1975 között

A Magyar Kriminológiai Társaság "Rizikópönológia - a bünetési rendszerek átalakulása Európában" címmel tudományos előadást rendez, amelyre tisztelettel meghívjuk.

Az esemény előadói: Kerezsi Klára Emerita Professor, az MTA doktora és Nagy Veronika adjunktus (VU Amsterdam).

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar részt vesz a Kutatók Éjszakája programsorozatban. Az őszi tudományfesztiválon számos előadással, workshoppal és filmvetítéssel várjuk az érdeklődőket, és azokat is, akik eddig azt hitték, hogy a jogtudomány, a politológia és a kriminológia uncsi.

We are pleased to announce that the CSLS Visiting Scholar application period for the 2026-27 Academic year is now open! Applications are due by March 2, 2026, and should be submitted via e-mail at csls@law.berkeley.edu. For more information about the program, eligibility, and application requirements, visit our website here. Inquiries may be sent to CSLS at csls@law.berkeley.edu.

The Center fosters empirical research and theoretical analysis concerning legal institutions, legal processes, legal change, and the social consequences of law. Closely linked to the School of Law, CSLS creates a multidisciplinary milieu with a faculty of distinguished socio-legal scholars in sociology of law, political science, criminal justice studies, law and economics, legal history, law and psychology, and legal and social philosophy, along with visiting socio-legal scholars from the United States and around the world. 

Módszertani újításokról és digitális fejlesztésekről tanácskoztak oktatók, kutatók, hallgatók és oktatásfejlesztési szakértők az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2025 szeptemberében először rendezte meg a Kari Oktatásmódszertani Napot (KOMON), ahol oktatók, kutatók, hallgatók, oktatásfejlesztési szakemberek, valamint a munkaerőiac képviselői előadásokon, workshopokon és kerekasztal-beszélgetéseken foglalkoztak a jogászképzés vonzóbbá tételével, minőségi fejlesztésével és az oktatási módszerek megújításával. Az interaktív esemény résztvevői a Wooclap platformon szólhattak hozzá és kérdezhettek az egyes témakörökben.

Gárdos-Orosz Fruzsina és Szente Zoltán, a Jogtudományi Intézet kutatóprofesszorainak vendégszerkesztésében megjelent a European Journal of Risk Regulation című, Q1-es besorolású Cambridge-i szakfolyóirat legújabb száma (https://www.cambridge.org/core/journals/european-journal-of-risk-regulation/latest-issue), amely a 2021-2024 között az Intézetben Szente Zoltán vezetésével folyó, Constitutional Risk Management in the V4 Countries című nemzetközi kutatási projekt eredményeit közli. A cseh, lengyel, magyar és szlovák kutatók közreműködésével készült folyóiratszámban a kutatási program kereteit meghatározó tanulmány Szente Zoltán, a magyarországi helyzetet bemutató írás Gárdos-Orosz Fruzsina és Burján Evelin munkája, míg az összehasonlító zárófejezetet a két szerkesztő közösen jegyzi.