The current era is characterised by increasing societal pressure for substantial change. This pressure is commonly attributed to the prevalence of so-called 'grand societal challenges', including climate change and sustainable development, political instability and conflict, resurgent nationalism and authoritarianism, and demographic change and its consequences for health care, pensions, and labour markets. The pressure for societal change does not leave the social sciences untouched. Fundamental themes of their academic domains - polarisation, social integration, and inequality - now play a prominent role in societal diagnoses of crisis (Fraune and Knodt 2018; Kohler et al. 2019).

This special issue asks whether the crises increasingly diagnosed in contemporary societies simultaneously constitute a crisis for the social sciences themselves. These crises confront the social sciences once more with the task of debating whether and how they can contribute to societal problem-solving and thereby meet demands to become 'more relevant'. Yet knowledge production takes place under difficult conditions: the problems to be addressed are highly complex, while science itself is met with distrust, selective appropriation, and misplaced idealisation – as when climate movements mobilise 'behind the science' and demand science-driven decision-making (Rodder & Pavenstadt, 2022). This requires a delicate balance between society's demand for clarity and complexity reduction and the character of scientific knowledge, which is marked by complexity, uncertainty, and an awareness of contingency. The social sciences thus face a dilemma: they may emphasise the fundamental openness of scientific knowledge at the cost of its persuasive power and practical usability, or stage their knowledge as definitive against their better judgement (Strohschneider 2014).

The special issue seeks a systematic examination of the changing epistemic, institutional, and societal conditions under which social-scientific knowledge is produced, legitimised, contested, and used. It examines how the social sciences themselves become objects of contestation, expectation, and critique, and how they navigate their dual role as analytical observers and public interlocutors. In doing so, the special issue aims to strengthen the interface between general sociology, sociology of science, STS, and political theory - an interface that has gained renewed relevance in debates about epistemic authority, public trust, research impact, and the politicisation of knowledge.

The Academy for European Human Rights Protection at the University of Cologne and the University of Zurich are pleased to announce an open call for participants for their upcoming joint workshop, “Writing and Publishing in the Law of the ECHR and Other International Human Rights Systems: A Workshop for Early Career Researchers”.

In recent years, human rights law and its institutions have operated in an increasingly complex environment, shaped by populist challenges to human rights, political responses to migration, ongoing armed conflicts, and the growing impacts of climate change.

Against this backdrop, the workshop brings together Early Career Researchers, senior academics, editors, and practitioners to discuss the challenges and opportunities involved in researching, writing, and publishing academic work in the field of international human rights protection.

Early Career Researchers attending the workshop in person will also have the opportunity to present their ongoing research in small-group sessions and discuss their work with experienced academics. These sessions will provide a space for individualised feedback and in-depth academic exchange.

Date: 11–12 February 2027
Location: Academy for European Human Rights Protection, University of Cologne
Format: Hybrid (in person and online)

The Centre of Law and Society at Cardiff University invites proposals for a two-day, in-person workshop to be held at Cardiff School of Law and Politics between May and July 2027. Successful workshops will be designed to showcase outstanding socio-legal research while engaging with a theme of contemporary significance to the socio-legal community, with the potential to lead to a Special Research Issue of the Journal of Law and Society.

We particularly welcome proposals that:

• Advance innovative socio-legal scholarship
• Foster career development opportunities for PGRs and ECRs
• Demonstrate a strong commitment to equality, diversity and inclusion
• Create opportunities for collaboration and intellectual exchange across the socio-legal community

Successful workshops will receive funding of up to £3,000 to support travel, accommodation, and catering.

The workshop series on New Frontiers in EU Competition & Internal Market Law offers a forum for the exchange of cutting-edge research on the two interrelated domains of EU competition law and EU internal market law. Submissions may address developments at the intersection of law and regulation, economics, behavioural science, and ethics.

TANULMÁNY

Korinek László: Titkos rendőrség?

Kiss György: Munkajog vákuumban. A dinamikus egyensúly elvének értelmezhetősége a munkajogban

Pribula László: A fedezetelvonó szerződések jogfejlesztő bírósági értelmezése. Vitákkal és viták nélkül

SZEMLE

Ferdics Andrea: A szuverenitás fogalom és a tömeges állampolgárság viszonya

JOGIRODALOM

Kovács György: Biotechnológia és alapjogok a digitális forradalom korában. Sándor Judit kötetéről

Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az arányossági teszt mint kulcs. Lápossy Attila gyermeki joggyakorlásról szóló munkája

Kisfaludi András: Hibás teljesítés. Kutatás – oktatás – gyakorlat. Czirfusz György könyvéről

Somlyó Milán - A mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásának alkotmányjogi kereteiről - Kerekasztal beszámoló

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munkában

A modern technológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI) egyre gyorsabban alakítja át a jogászok munkáját, az ezzel kapcsolatos dilemmák megoldásához pedig érdemi válaszokra van szükség. Ezek kimunkálására az érintett szakemberek folyamatos párbeszédével nyílhat lehetőség, erre azonban eddig kevés alkalom adódott. A jogi munka során felmerülő problémákra akkor tudunk hosszú távon is működő válaszokat adni, ha nem eseti megoldásokban, illetve tüneti kezelésben gondolkodunk, hanem megismerjük a probléma lényegét és mélyebb rétegeit.

Rendezvényünk célja, hogy az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézetében, az MTA/ELTE Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével szervezett eseménysorozat keretében teret adjunk a legfiatalabb kutatói generációnak arra, hogy hallassa hangját ebben a diskurzusban.

A konferencia időpontja: 2026. november 12. 10:00-12:30

A konferencia helyszíne: 1097. Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (Humán Tudományok Háza, ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet)

Előadások

10:00   Megnyitó - Szentgáli-Tóth Boldizsár, ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet, MTA/ELTE Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport

10:10   Simon Lavinia Regina: Fenntartható mesterséges intelligencia a jogi munkában: jogbiztonság, innováció és felelősség új egyensúlya

10:30   Morvay Mónika: Technológiai kompetencia, mint etikai minimum: Az amerikai modell válasza a mesterséges intelligencia kihívásaira a jogi munkában

10:50   Tóthné Lakatos Mária: Mégis, kinek a gondolatai? A promtolás művészete, mint a gondolat szabadságának újraértelmezését sürgető jelenség az elméleti és a gyakorlati jogászi kutatásban

11:10   Podonyi Katalin:  A mesterséges intelligencia alkalmazása a hatósági tájékoztatásban – különös tekintettel a chatbotokra

11:30   Papp Renáta: A mesterséges intelligencia szerepe a bűnmegelőzésben – technológiák, jogi keretek és nemzetközi gyakorlatok

11:50   Szabadkai János: Gazdálkodó szervezetek fenntarthatósági törekvései: környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer a környezettudatos vállalatok működésének szolgálatában, mesterséges intelligencia (AI), mint a környezetvédelmi irányítás átalakító eszköze

12:10   Kérdések

12:30   Zárszó 

2026. október 15–16-án nemzetközi emberi jogi konferenciának ad otthont Budapest. A Legacies, Limits, Futures – Örökségek, korlátok, jövőképek című kétnapos tanácskozás az Egyesült Nemzetek Szervezete két meghatározó emberi jogi egyezségokmánya, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICESCR) elfogadásának közelgő 60. évfordulója előtt tiszteleg.

A konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közjogi Intézete szervezi az ICLARS és a Theologische Universiteit Utrecht együttműködésével.

A rangos nemzetközi eseménynek a Károlyi–Csekonics-palota Bálterme ad otthont.

A konferencia nyitó gondolatait Prof. Dr. Köbel Szilvia, a KRE ÁJK Közjogi Intézetének intézetvezetője, a konferencia főszervezője fogalmazza meg. A rendezvény záró előadását Wojciech Brzozowski professzor, a Varsói Egyetem professzora és Lengyelország korábbi helyettes ombudsmanja tartja Legacies Honoured, Limits Confronted, Futures Kept Open: The Covenants at Sixty címmel.

A kétnapos tanácskozás során a nemzetközi és hazai jogtudomány, az emberi jogok, a vallásszabadság, a közjog és a kapcsolódó tudományterületek aktuális kérdéseiről, kihívásairól és jövőbeli lehetőségeiről folytatnak eszmecserét a meghívott előadók és résztvevők.

A konferenciára kutatókat, oktatókat, hallgatókat és minden, az emberi jogok iránt érdeklődőt szeretettel várunk.

Date: 15-16 October 2026, Budapest Place: Károlyi–Csekonics Palace, Cigar and Ball Room (H-1088 Budapest, Múzeum Street 17.)

Registration: 8.30-9.00 Participation at the symposium is free of charge, but registration is compulsory.

Registration form: https://forms.cloud.microsoft/e/cL45zQ2pL2?origin=lprLink

The Department of Criminology at ELTE Faculty of Law is organising an English-language methodology workshop for PhD students and researchers, led by Dr Tine Munk, criminologist and Senior Lecturer at Nottingham Trent University.

Researching online phenomena, including memetic warfare, presents distinctive methodological and ethical challenges. Platforms change, accounts and content disappear, while memes move across communities and political contexts, acquiring new meanings and purposes. The session will explore how researchers can build transparent and manageable datasets, assess sources, and distinguish evidence from assumption in rapidly changing online environments. The workshop will also address the use of artificial intelligence in research. Generative AI is reshaping the production and circulation of political and visual content, while also offering researchers new tools for organising and analysing large digital datasets. At the same time, AI-assisted research raises questions around bias, confidentiality, reproducibility, and the interpretation of humour, irony and cultural context. Particular attention will be given to the ethical and personal risks of researching conflict-related and violent online material, including exposure to graphic content, vicarious trauma, researcher cybersecurity and responsible data management. Participants will consider how to conduct rigorous and ethically responsible research in digital environments where content and meaning are continuously changing.

The session is intended primarily for PhD students and researchers, especially those working on online communities, digital culture, disinformation, political communication, cybercrime or related areas of online research. Registration: Attendance is free of charge, but registration is required. Please register by emailing krimtitkarsag@ajk.elte.hu with the subject line “PhD methodology session”.

Angol nyelvű módszertani workshopot szervez az ÁJK Kriminológia Tanszéke doktoranduszok és kutatók számára Dr. Tine Munk, a Nottingham Trent University kriminológus oktatója és kutatója vezetésével.

Az online jelenségek, köztük a memetikus hadviselés kutatása sajátos módszertani és etikai kihívásokat vet fel. A platformok változnak, felhasználói fiókok és tartalmak tűnnek el, a mémek pedig különböző közösségek és politikai kontextusok között mozogva új jelentéseket kaphatnak. A workshop azt vizsgálja, hogyan lehet ilyen gyorsan változó online környezetben átlátható és kezelhető kutatási adatbázisokat kialakítani, forrásokat értékelni, valamint különbséget tenni bizonyíték és feltételezés között. A résztvevők megvitatják a MI kutatási célú alkalmazását is. A generatív mesterséges intelligencia egyszerre alakítja át a politikai és vizuális tartalmak előállítását, valamint kínál új eszközöket nagy digitális adatbázisok rendszerezésére és elemzésére. Ugyanakkor az MI-alapú módszerek korlátai – például a humor, az irónia és a kulturális kontextus értelmezése – különös figyelmet igényelnek. A workshop külön foglalkozik a konfliktusokhoz és az erőszakos online tartalmakhoz kapcsolódó kutatás etikai és személyes kockázataival, így a grafikus tartalmaknak való kitettséggel, a másodlagos traumatizáció lehetőségével, a kutatói kiberbiztonsággal és a felelős adatkezeléssel. A cél annak áttekintése, hogyan lehet módszertanilag megbízható és etikailag felelős kutatást végezni olyan digitális környezetben, ahol a tartalmak és jelentéseik folyamatosan változnak.

Az alkalom elsősorban doktoranduszok és aktív kutatók számára ajánlott, különösen azoknak, akik online közösségeket, digitális kultúrát, dezinformációt, politikai kommunikációt, kiberbűnözést vagy más, online térhez kapcsolódó témát kutatnak. Jelentkezés: A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, jelezze a krimtitkarsag@ajk.elte.hu címen, „PhD methodology session” tárgyú e-mailben.

A konferencia az autoriter rendszerek jog- és politikafelfogásának tapasztalatait, valamint az általuk hátrahagyott jogi és intézményi örökség problémáit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az autoriter berendezkedésekben a jog nem a politikai hatalom korlátozásának eszköze, hanem a rendszer megszervezésében, legitimálásában és fenntartásában játszik meghatározó szerepet.

A rendezvény arra keresi a választ, hogy egy politikai átmenet során miként lehet viszonyulni az előző rendszer jogához, az abban tükröződő politikai filozófiai megközelítésekhez, a rendszer intézményeihez és döntéseihez, milyen formái lehetnek a politikai és jogi felelősségnek, illetve mit jelenthet az autoriter múlttal való demokratikus szembenézés. A konferencia keretében figyelmet kapnak az átmeneti igazságosság, a jogfolytonosság, az intézményi újjáépítés és a demokratikus jogállam helyreállításának dilemmái.

Program

14.00–14.10 Megnyitó – Antal Attila: Az autoriter jog

14.10–14.25 Fleck Zoltán: A legalizmus csapdája

14.25–14.40 Somody Bernadette: Szakértői tudás, politikai felelősség – a szakértők helye a demokratikus átmenetben

14.40–14.55 Halmai Gábor: A választási forradalomtól a liberális demokráciáig: populista és illiberális átmeneti alkotmányosság

14.55–15.10 Győry Csaba: Alkotmányos átmenet és utcaszintű alkotmányosság

15.10–15.25 Tóth Fruzsina – Matyasovszky-Németh Márton: A demokratizálódástól a demokrácia leépüléséig: a magyar rendszerváltás megalapozása a mindennapi tapasztalatban

15.25–15.40 Majtényi Balázs: A demokratikus átmenet esélyei Magyarországon

15.40–16.25 Közös vita és hozzászólások

16.25–16.30 Lezárás – Antal Attila

A rendezvény a Magyar Tudomány Ünnepe keretében kerül megrendezésre.

Luxembourg Centre for European Law (LCEL) Early Career Scholars Visiting Programme

The promotion of research and academic exchange of early career scholars, and support in the advancement of their research activity, is an important part of the scholarly community that the LCEL is building. The Centre is particularly keen on supporting early career scholars who may benefit from the LCEL’s research environment, be it to conclude a manuscript, a PhD thesis, or an article, or refine the first ideas of a research project. The LCEL will provide access to exchanges with international colleagues working in areas related to the visitors’ fields of research, to library resources, and proximity to the EU institutions located in Luxembourg.

Részvétel Hónapja 2026  — Vegyél részt a demokrácia újjáépítésében! 

A Civil Kollégium Alapítvány szervezésében októberben ismét Részvétel Hónapja, amely során egy teljes hónapon át az állampolgári kezdeményezések, a helyi közösségek és a civil szervezetek kerülnek a figyelem középpontjába  országszerte.

A programsorozat célja, hogy teret adjon a helyi ügyeknek, erősítse az állampolgári részvételt, és valódi párbeszédet indítson a döntéshozókkal.

Műhelynap a részvételi demokráciáról

A hónap méltó lezárásaként A CEU Demokrácia Intézettel, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás és Kulturális Programok Irodájával és Közösségfejlesztők Egyesületével partnerségben egy gyakorlatias, inspiráló műhelynapra hívunk minden aktív, érdeklődő állampolgárt, közösségszervezőt és a témával foglalkozó szakembert. A nap folyamán sikeres állampolgári részvételi programok jó példáit mutatjuk be, és kötetlen formában dolgozzuk fel a tapasztalatokat a téma hazai alakítóival. Arról is beszélgetünk, merre tart a magyar közpolitika, és mit jelenthet egy új részvételi fordulat.

Dátum: 2026. október 30. 13:00-20:00, CEU (Budapest)

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete immár hetedik alkalommal hirdeti meg a kétévente odaítélt Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat.

A díjra olyan jogtudományi témájú PhD- értekezéssel lehet pályázni, amely magyar, angol, német vagy francia nyelven készült, és amelyet Magyarországon működő egyetemen 2024. október 31. és 2026. szeptember 30. között védtek meg.

A díjazott a Jogtudományi Intézet által kiállított oklevélben részesül, és kutatási eredményeit, ünnepi előadás keretében bemutatja a Jogtudományi Intézet közönsége előtt. Az előadásról készült videófelvételt az Intézet YouTube-csatornáján közzétesszük.

Beadandó dokumentumok:

A pályázóktól az alábbi dokumentumok megküldését kérjük elektronikus formátumban:

• a disszertáció,
• a tézisfüzet,
• a bírálói vélemények és az azokra adott válasz,
• a PhD-fokozat megszerzését igazoló oklevél másolata (vagy a sikeres védésről szóló igazolás).

A dokumentumokat kérjük e-mailben a JTI.titkarsag@tk.hu címre eljuttatni. Az üzenet tárgyában kérjük, szerepeljen: Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díj.

Kizáró feltétel:

A pályázaton nem vehetnek részt azok, akik a pályázat kiírásának időpontjában a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai, vagy az azt megelőző három évben munkaviszonyban álltak az intézménnyel.

Elbírálás:

A győztes pályaművet a Jogtudományi Intézet igazgatója által felkért, az Intézet kutatóiból álló bizottság választja ki, az alábbi szempontok figyelembevételével:

• a téma vagy a módszer újszerűsége,
• a szakirodalom feldolgozottsága,
• a kutatási eredmények tudományos vagy társadalmi jelentősége,
• a tudományos elemzés magas szintje és alapossága.

A pályázat leadási határideje: 2026. október 31.