The European Centre for the Study of Hate at the University of Limerick will host, in association with the Council of Europe Steering Committee on Anti-discrimination, Diversity and Inclusion, a two day conference on the Limerick campus for academics, policy-makers, practitioners, members of civil society organisations, and activists.

The adoption by the Committee of Ministers of the Council of Europe of its two sibling Recommendations on combating hate speech (CM/Rec(2022)16) and combating hate crime (CM/Rec(2024)4) created a comprehensive human rights framework for challenging hate across Europe. The aim of the conference is to discuss the scope and potential impact of the Recommendations, as well as means by which they can be operationalised locally, nationally and internationally.

The Young Property Lawyers’ Forum (YPLF) invites junior researchers to submit proposals for presentations given at its 15th annual meeting, to take place at the University of Groningen, the Netherlands, on the 25th and 26th of June 2026.

The theme of this year’s conference is: “Property and Protection”. Property rights understood as exclusionary rights operate in a distinct way. They allocate resources to individuals who enjoy extensive protection of their use interests. Is this mode of protection justified by the interests it is supposed to serve (e.g., autonomy, efficient resource allocation, fostering innovation)? Or do the effects of property rights (e.g., limited access to resources, environmental harm, unequal distribution of resources) undermine their legitimacy? To answer such normative questions, more detailed analyses of property law’s rules and roles are necessary.

How is property protected – and how should it be? We are interested to hear your ideas about how property protection works, in general as well as in particular fields, and whether its current state can be defended or should be challenged and changed. We welcome proposals from a wide range of perspectives and jurisdictions, including but not limited to, doctrinal, theoretical, historical, and comparative. Topics may cover core areas of property law doctrine, and property law’s intersections with environmental law, administrative law, secured transactions and bankruptcy law, intellectual property, family law, criminal law, etc. 

Theme: “Textiles of Truth: Law, Language, and the Semiotics of Environmental Style”

In an age where environmental degradation, climate change, and hyper-consumerism converge with fast-paced global trade and digital communication, the language of law must evolve to meet new ethical, ecological, and cultural challenges. From courtroom rulings to eco-labels, from fast fashion to forest protection, how we speak, legislate, and translate ideas of sustainability and responsibility is not neutral—it is deeply semiotic, symbolic, and political.

This roundtable invites critical and creative engagements with the legal, linguistic, and visual forms of communication that shape contemporary discourses around environmental justice and consumer responsibility. We are particularly interested in how climate change reshapes the legal imagination, calling for the protection of animals, the preservation of biodiversity, and a rethinking of legal obligations in the face of ecological collapse.

The fashion and textile industries serve as prime sites for exploring these dynamics. Whether critiquing the impact of fast fashion, tracing the rise of “upfashion,” or investigating upcycling as a semiotic and legal gesture of resistance, contributors are encouraged to unpack how style, law, and communication are entangled in the ethics of our material world.

We welcome proposals from scholars, practitioners, and creators working in: Legal semiotics, law and language, and legal translation; Environmental law, fashion law, and consumer protection;  Semiotics, discourse analysis, and communication studies;Comparative law, legal anthropology, and global legal theory; Design, material culture, visual studies, and sustainability studies;Political ecology, animal law, and post humanist theory.

A Jogtudományi Intézet folyóirata, az Állam- és Jogtudomány várja a könyvrecenziókat, akár a művet röviden bemutató áttekintés, akár hosszabb, kritikai és érvelő esszéjellegű írás formájában, 10 és 40 ezer leütés közötti terjedelemben. Recenzensi példányt biztosítunk vagy segítünk a beszerzésben.

Elérhetőségért kattintson ide: https://jog.tk.elte.hu/allam-es-jogtudomany-impresszum

Ízelítőül néhány közelmúltban megjelent kötet a kisebbségi jogok köréből:

Dobos Balázs - Halász Iván: Úton az elismerés felé. Régi és új kisebbségek Kelet-Közép-Európában, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

Lehotay Veronika: A faji diszkrimináción túl? Büntetőjogi tendenciák a Horthy korszakban, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

Pap András László (szerk.): A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése, Gyakorlati kézikönyv, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

Pap András László - Chronowski Nóra - Dobos Balázs: Faj, etnicitás, nemzeti hovatartozás, régi és új kisebbségek. A kategorizáció jogi és gyakorlati dilemmái, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

Szontagh Veronika: Roma is? Áldozat is? Áldozathibáztatás az előítélet motiválta bűncselekmények kisebbségi sértettjeivel szemben, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

Vadász Vanda:  Értékek, érdekek és jogok viadala, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

*

Balázs Dobos, Cultural Autonomy and Political Participation: Minority Elections in Central and Eastern Europe, Routledge, 2025.

András L. Pap, Race, ethnicity, nationality and the law: Legal paradoxes in conceptualization and operationalization, Routledge, 2025.

András László Pap et al. (eds.), Identity, belonging and the law: agency, proxies, contestation, legal and practical challenges to conceptualizing and operationalizing groupness and membership for national minorities, indigenous peoples, race, ethnicity, and religion, TK JTI - L'Harmattan, 2025.

A 2025/4-es szám, a Kriminálszociológiai kutatások a kétezres években című különszám Solt Ágnes és Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársainak vendégszerkesztésében készült.

Tartalomjegyzék:

• Solt Ágnes – Windt Szandra: A bűn árnyékában: kriminálszociológiai tanulmányok. Előszó a különszámhoz
• Lévay Miklós – Kerezsi Klára – Ivanics Zsófia: A jogállami büntetőpolitikától a büntető populizmusig: büntetőpolitika Magyarországon
• Huszár László – Fiáth Titanilla: „A büntetés-végrehajtást tűrje el”: „Pszichopataként” osztályozott elítéltek a 70-es és 80-as évek börtöneiben
• Somogyvári Mihály: A hazai börtönpopuláció szexuális bűnelkövetőinek karakterisztikája
• Mitrovics Zoltán: Út a szabadulás felé: A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tevékenységei a szabadulásra felkészítésben
• Solt Ágnes: A feltételes szabadságra bocsátás gyakorlatának változása 2016–2025
• Héra Gábor – Mészáros Zoltán – Nagy Beáta Magda: Az áldozattá válás hajlamosító tényezői kapcsolati erőszakban
• Rózsás Zsuzsanna: Az intim partner elleni erőszak áldozatainak megküzdési stratégiái: Egy narratív életútinterjú hermeneutikai esetrekonstrukciója
• Windt Szandra: „Covid alatt is kellett dolgozni… Jöttek, csak kevesebb volt már a bevétel is.” Az emberkereskedelem áldozatai a pandémia időszakában

Chronowski Nóra: Elmélet és gyakorlat találkozása a gyűlölet-bűncselekmények kezelésében: szakmai kézikönyv rendőröknek és jogászoknak

MEGHÍVÓ

A Magyar Kriminológiai Társaság „A kábítószerpolitika aktuális kérdései” címmel tudományos ülést rendez, amelyre tisztelettel meghívjuk.

Az esemény programja:
„Szakpolitika vagy nagypolitika: a magyar drogpolitika útkeresései”
Előadó: Dr. Lévay Miklós (ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék, Széchenyi István Egyetem DFK Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék)

"A drogellenes háború alternatívája, mit javasol a szakma?"
Előadó: Sárosi Péter (Jogriporter Alapítvány)

"Az O.Z.O.R.A. fesztiválon alkalmazott és kívánatos intézkedések"
Előadó: Dr. Budavári Árpád (Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság)

Az ülést Dr. Dési Ádám kriminológus vezeti.

Időpont: 2026. január 28. szerda 17:00
Helyszín: ELTE ÁJK „A” épület Kari Tanácsterem

Az eseményt hibrid módon, online csatlakozási lehetőséggel tartjuk meg, amelyhez a linket az esemény előtt küldjük ki.

The Independent Social Research Foundation wishes to support independent-minded researchers to explore and present original research ideas which take new approaches, and suggest new solutions, to real world social problems.

Applicants will normally hold a full-time or part-time salaried position – which may be permanent or fixed-term – at an Institution of Higher Education and Research. Candidates should be more than 10 years post-PhD award at the time of application. The awards are intended to provide full relief from all teaching duties and all associated academic administration for a period of (up to) one year.

Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kiadásában, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont támogatásával megjelent a Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai című kötet elektronikus változata.

A kötet szerkesztői: Balogh Lídia, az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Germuska Pál, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos tanácsadója, valamint Kecskés D. Gusztáv a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója.