Büntetőeljárás gyanú nélkül - Az előkészítő eljárás alkotmányos aggályai című PhD-értekezésének nyilvános vitája

A védés ideje: 2026. március 18. (szerda) 10:00 óra

Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint)

A jelölt témavezetője: Dr. Holé Katalin Valéria PhD egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Lévay Miklós CSc. professor emeritus (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság tagjai: Prof. Dr. Tóth Mihály DSc. professor emeritus (KRE ÁJK) Dr. Morvai Krisztina PhD egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Prof. Dr. Finszter Géza DSc. professor emeritus (NKE RTK) Prof. Dr. Szomora Zsolt egyetemi tanár (SZTE ÁJK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ügyintézőjénél: 1053 Bp., Egyetem tér 1-3., I. em. 116. szoba.

Döntési képesség és alapjogi jogalanyiság: A kognitív fogyatékossággal élő emberek joggyakorlási képességének kérdései az európai alapjogvédő fórumok gyakorlatában című PhD-értekezésének nyilvános vitája

A védés ideje: 2026. március 17. (kedd) 10:00 óra

Helye: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Kari Tanácsterem (földszint)

A jelölt témavezetői: Dr. Somody Bernadette habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK) Dr. Gurbai Sándor PhD, igazgató (Validity Alapítvány)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Hoffman István DSc. egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bírálóbizottság tagjai: Dr. Körtvélyesi Zsolt PhD egyetemi docens (ELTE TÁTK) Dr. Fazekas Flóra PhD egyetemi adjunktus (DE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói: Dr. Maléth Anett egyetemi adjunktus (ELTE BGGYK) Dr. Zeller Judit habilitált egyetemi docens (PTE ÁJK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ügyintézőjénél: 1053 Bp., Egyetem tér 1-3., I. em. 116. szoba.

A modern technológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI) egyre gyorsabban alakítja át a jogászok munkáját, az ezzel kapcsolatos dilemmák megoldásához pedig érdemi válaszokra van szükség. Ezek kimunkálására az érintett szakemberek folyamatos párbeszédével nyílhat lehetőség, erre azonban eddig kevés alkalom adódott. A jogi munka során felmerülő problémákra akkor tudunk hosszú távon is működő válaszokat adni, ha nem eseti megoldásokban, illetve tüneti kezelésben gondolkodunk, hanem megismerjük a probléma lényegét és mélyebb rétegeit.

Rendezvényünk célja, hogy az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézetében, az MTA/ELTE Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével szervezett eseménysorozat keretében teret adjunk a legfiatalabb kutatói generációnak arra, hogy hallassa hangját ebben a diskurzusban.

Várjuk mindazon jogász, illetve más tudományterületen a jogi munka szempontjából releváns kutatást folytató doktorandusz hallgatók jelentkezését, akik szóban és írásban is szívesen prezentálnák kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség körében.

A jelentkezéseket a szentgali-toth.boldizsar@tk.hu email-címre várjuk 2026. április 30-ig egy 500 szavas absztrakt, valamint egy a jelölt szakmai hátterét röviden bemutató bekezdés megküldésével.
A jelentkezések elbírálásáról 2026. május 31-ig küldünk értesítést az érintetteknek.

A konferencia részvétel ingyenes.

A konferencia időpontja: 2026. november 12.

A konferencia helyszíne: 1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4. (Humán Tudományok Háza, ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet)

A konferenciához kapcsolódóan magyar nyelvű tanulmánykötet megjelentetését is tervezzük, ehhez a kéziratokat a befogadott jelentkezőktől 2026. október 15-ig várjuk.
A legfeljebb egy szerzői ív terjedelmű tanulmányok formai követelményeire az Állam- és Jogtudomány folyóirat instrukciói irányadók.

The Queen Mary Annual PhD Law Conference 2026, organised in collaboration with the Queen Mary Law Journal, invites submissions for papers engaging with critical legal thinking in a rapidly evolving world.

Legal thinking involves reflection both on and within the field of law. Yet the contours of law have long been contested. These questions arise from the blurring of disciplinary boundaries and from the challenges of relating legal practice and empirical realities to legal norms. Legal thinking may therefore seek to construct coherent legal narratives, or, alternatively, to reveal the inconsistencies and tensions within legal norms and legal systems. 

Critical legal thinking may be understood as questioning the nature of law as a self-contained discipline. It may involve shifting the perspectives through which law is approached, examining who creates law and who has the authority to define or interpret it, and opening space for diverse methodological approaches to legal inquiry. 

In this sense, critical legal thinking may be less about what law is and more about how it is examined. It may be understood as a method rather than an object. The conference therefore welcomes contributions that reflect on, apply, or challenge this methodological approach.

The Oxford International Law Library series features works on substantial topics in international law which provide authoritative statements of the chosen areas. Taken together they map out key areas of international law in a set of scholarly reference works and treatises intended to be of use to scholars, practitioners, and students. We aim to explore key concepts and areas of common interest across different fields that resonate with the world of practice. We will consider both single-authored and multi-authored books. In the latter case, the proposed book would need to present a coherent approach to the topic, resulting from a collaborative project (not an edited collection of unrelated conference papers). The current Series Editors are Sir Malcolm Evans KCMG OBE and Professor Freya Baetens.

We would like to invite established scholars and practitioners to submit book proposals which relate to the following general themes:

• General Theme 1: Structure of international legal obligations
• General Theme 2: Subjects of the international legal order
• Theme 3: Resolution of international disputes

Between Proximity and Distance: Methodological and epistemological challenges in studying communities in Central and Eastern Europe.

Central and Eastern Europe has long been framed in academic and public discourse as a ‘problematic region’: post-socialist, post-traumatic, politically fragile, and perpetually catching up with Western modernity. Its societies have often been analyzed through lenses of deficit, transition, or incompleteness. In recent decades, the region has frequently been described through narratives of emigration, demographic decline, post-socialist trauma, and social closure. Yet recent global crises—most notably Russia’s full-scale war against Ukraine, but also broader geopolitical shifts and insecurities—challenge this established framing. Countries long perceived as migrant-sending, cautious, or even xenophobic have rapidly become spaces of arrival, transit, and settlement, marked by the emergence of new forms of solidarity, hospitality, and civic engagement.

This thematic issue starts from the hypothesis that Central and Eastern Europe may no longer be understood solely as a region reacting to global crises, but rather as a space where such crises are translated into concrete social, cultural, and moral practices.

It proposes to explore newly emerging communities, grassroots initiatives, solidarity networks, migrant and refugee communities, volunteer groups, and informal collectives—not merely as responses to crisis, but as key indicators of regional specificity and transformation. These formations illuminate how transnationalism, moral obligation, and everyday geopolitics are lived, negotiated, and institutionalized in Central and Eastern Europe, often in ways that diverge from Western European models of integration and policy-driven responses.

We particularly welcome contributions that address, but are not limited to, the following questions:

• How do newly formed communities respond to war, displacement, and geopolitical uncertainty in Central and Eastern Europe and the Baltic Sea region?
• In what ways do communities act as indicators of regional historical experience, post-socialist legacies, or moral orientations?
• How are solidarity, hospitality, exclusion, or fatigue negotiated in everyday encounters with refugees and migrants?
• What methodological and epistemological differences emerge between research conducted in Central/Eastern and Western Europe, and what do these differences reveal?
• How do grassroots initiatives and informal networks interact with state institutions, NGOs, and international frameworks?
• How are global crises translated into local moral decisions, emotional practices, and social relations?

The Call for Abstracts for the 26th Annual Conference of the European Society of Criminology (Eurocrim 2026) in Warsaw is now open.

We invite submissions in the following formats:

• Individual papers
• Pre-arranged panels
• Poster presentations
• Roundtables
• Author meets critics sessions

The deadline for submissions is 31 March 2026.

TANULMÁNY

Schmidt Richárd: Emberi választottbírók a kispadon? A mesterséges intelligencia használata és korlátai a választottbíráskodásban

Csöndes Mónika: Kötőerő a polgári perben. Egyes más eljárásokban hozott határozatok a bírói ténymegállapításban

SZAKPOL

Józsa Zoltán: Hipotézisek a helyi közszolgáltatások hatékony és demokratikus megvalósításához

Tóth Gábor Attila – Lendvai András: A vagyoni igazságtétel alkotmányjogi és magánjogi alapjai

JOGIRODALOM

Király Miklós: A választottbíráskodás elmélete. Tímár Kinga monográfiájáról

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a tudományos és műszaki élet kiválóságainak járó, 1990-ben létrehozott kitüntetést vehette át Dr. Kukorelli István, az Alkotmányjogi Tanszék professor emeritusa, jogtudós, az MTA doktora.

Az indokolás szerint a díjat Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, az alkotmányos alapjogok, a választójog és a közjogtörténet területén végzett kiemelkedő kutatásai, példaértékű oktatói munkája, valamint jelentős publikációs és széles körű szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként. Kukorelli István a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzése után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett diplomát, kandidátusi disszertációját 1988-ban védte meg, 1998-ban habilitált, 2010 óta az MTA doktora. 1976 óta az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék tanára, amelynek hosszú időn át tanszékvezetője volt. 1994-99 között az OVB tagja, majd 1997-től elnöke. 1999-2008-ig alkotmánybíró. Közreműködött a Bibó Szakkollégium létrehozásában, részese volt az 1989-90-es rendszerváltozásnak és a későbbi alkotmányozási folyamatoknak. Számos tankönyv szerzője vagy társszerzője, nevéhez több mint 500 tudományos publikáció és publicisztika kötődik. Munkásságát többek között Deák Ferenc Díjjal, a Pro Universitate Emlékérem arany fokozatával és Károli Emlékéremmel ismerték el, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.

Az ELTE TK Jogtudományi Intézete és az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara 

tisztelettel meghívja Önt az

Emlékezés Schweitzer Gábor professzorra (1964–2026)

című emlékkonferenciára.

A visszaemlékező előadások elhunyt kollégánk tanári és tudományos munkásságának különböző aspektusait járják körül szakmai és személyes formában. 

14.00–14.15 Megnyitó

Prof. Lamm Vanda, társadalomtudományi alelnök (MTA)

Prof. Grósz Andor, elnök (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége)

14.15–15.45 Előadások I. 

Levezető elnök: Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetigazgató (ELTE TK JTI), egyetemi tanár (ELTE ÁJK), az MTA doktora

Magyarország történeti alkotmánya egykor és ma

Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK JTI), az MTA doktora

A magyar–zsidó történelem – a neológ zsidóság Magyarországon

Biró Tamás PhD, egyetemi docens (OR-ZSE), adjunktus (ELTE BTK)

„Együtt, külön vagy tisztes távolságban?” Egy harmonikusabb és következetesebb állam-egyház elválasztás igénye

Schanda Balázs, egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A pécsi zsidó hitközség története – zsidók és Pécs

Vörös István Károly, helytörténész, ny. tanár (Pécsi Leőwey Klára Gimnázium)

Holokauszt, jog(talanság) és magyarországi zsidóság

Köbel Szilvia, habilitált egyetemi docens (KRE ÁJTK)

A polgári kori egyetemi és tudományos kapcsolattörténetek összehasonlító perspektívából

Herger Eszter, egyetemi tanár (PTE ÁJTK), főszerkesztő (Diké), az MTA doktora

15.45–16.00 Kávészünet

16.00–17.30 Előadások II.

Levezető elnök: Varga Réka, dékán, egyetemi docens (NKE ÁNTK)

A régi jogtudós életutak és egyetemi karrierek

Takács Albert, professzor emeritus (NKE ÁNTK)

Zsidó emancipáció és identitás a memoárirodalom tükrében

Konrád Miklós, tudományos főmunkatárs (ELTE HTK TTI)

A városi igazgatástörténeti kutatások – Budapest és Pécs vonzásában

Niklai Dominika, egyetemi adjunktus (PTE ÁJTK)

„A kutatói lét elviselhetetlen könnyűsége (és nehézsége)” – egy jogtudós élete az otthoni és a nemzetközi térben

Halász Iván, egyetemi tanár (NKE ÁNTK), kutatóprofesszor (ELTE TK JTI), az MTA doktora

Schweitzer Gábor – tanár és doktori témavezető

Regőczy-Somogyi Renáta PhD, volt doktori hallgató

További búcsúzó intézmények és szervezetek:

A Diké szerkesztősége 

KRE ÁJK Közjogi Intézet

Mazsihisz 

MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság

PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék 

A Szombat szerkesztősége

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke tisztelettel meghívja Önt a Pályakezdő Civilisták VI. Szimpóziuma és Könyvbemutató című konferenciára 2026. április 9-én 9:00 órakor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szárnyépület John Lukacs Társalgójába.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken keresztül tudnak elérni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/6124/

Program

9:00 Megnyitó

9:10 Sándor Médea Lola (BME): Design, mint üzleti érték: szellemi tulajdonvédelem a digitális divatipar korában

09:30 Reines János (ELTE): A franchise szerződéssel kapcsolatos jogértelmezési kérdések, avagy bizonyos régi problémák új köntösben

9:50 Cseporán Zsolt (BME): Befektetési konstrukciók kötelmi jogi álcában – dilemmák a polgári jog és a piacfelügyelet határán

10:10 Kérdések, válaszok

10:20 Herke-Fábos Barbara Katalin (PTE): A magánjog kihívásai és válaszai a resztoratív városban: családjogi értékek integrációja a helyi konfliktuskezelésbe

10:40 Halász Csenge (ME): A képmáshoz való jog érvényesülése – kihívások és válaszok

11:00 Csirszki Martin (NKE): A magán- és közjogi jogérvényesítés összehasonlítása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén

11:20 Kérdések, válaszok

11:30 Árvai Gergő (SZTE): Generációváltás és üzemegység – Úton a mezőgazdasági üzemszabályozás felé?

11:50 Dúl János (NKE): A vagyonkezelési szerződés dinamikájának egyes kérdései

12:10 Kérdések, válaszok, a Szimpózium zárása

Könyvbemutató

14:00

Auer Ádám (szerk.): I. Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium

A kötetet bemutatják:

Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens, NKE ÁNTK

Dr. Bagdi Árpád Gyula elnök, Gyulai Törvényszék

14:40 Martin Csirszki: Agriculture, Sustainability and Competition Law – Policy Paradigms and Their Legal Implications

A kötetet bemutatják:

Dr. Szinek-Csütörtöki Hajnalka vezető kutató, Közép-Európai Akadémia

Dr. Pünkösty András Etele egyetemi docens, PPKE JÁK

Dr. Andréka Tamás közigazgatási államtitkár, Agrárminisztérium

15:40 Opuscula Civilia 2016-2026 – értékelés és visszapillantás

16:00 Zárszó

Szeretettel várunk minden kedves Kollégát!

Meghívó: Új védelmi és biztonsági dimenziók az orosz-ukrán konfliktus fényében konferencia orosz-ukrán konfliktus védelmi és biztonsági dimenziók 

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében 2026. március 26-án (csütörtökön) második alkalommal kerül megrendezésre az „Új védelmi és biztonsági dimenziók az orosz-ukrán konfliktus fényében” című tudományos konferencia. A konferencia főszervezője Dr. habil. Móré Sándor egyetemi docens, a Közjogi Intézet tanszékvezető-helyettese.

A konferencia célja, hogy átfogó szakmai és tudományos párbeszédet kezdeményezzen az orosz–ukrán konfliktus következtében kialakult új védelmi és biztonsági kihívásokról. A tanácskozás kiemelt figyelmet fordít a különleges és kvázi különleges jogrendi szabályozás kérdéseire, a nemzeti ellenállóképesség fejlesztésének dilemmáira, a válságkormányzás alkotmányos és jogelméleti összefüggéseire, valamint a modern hadviselés technológiai és mesterséges intelligenciával kapcsolatos aspektusaira. Az esemény lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a jogtudomány, a közigazgatás, a honvédelem és a biztonságpolitika elismert képviselői megosszák álláspontjukat, ezzel hozzájárulva a jogalkalmazási és jogértelmezési kérdések árnyaltabb megközelítéséhez.

Helyszín: Károlyi–Csekonics-palota, Bálterem (1088 Budapest, Múzeum u. 17.)

Regisztráció: 9:15 órától

Konferencia: 9:30–15:00 A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken tudnak megtenni.

Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2026.03.20-ig (péntek) szíveskedjen jelezni. Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen kép- és videófelvételek készülhetnek. A felvételek kezeléséről és felhasználásáról az adatkezelési tájékoztatóban olvashatnak bővebben. 

Az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Technológiajog Tanszék és a Politikatudományi Intézet szeretettel vár minden érdeklődőt tudományos műhelyvitájára, amelyen ezúttal Szabó Márton (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) PROBING INTO WAR: HOW LIMITED MILITARY OPERATIONS INCREASE THE RISK OF WAR című kéziratát vitatjuk meg.

Felkért hozzászólók: Csató László HUN-REN SZTAKI, Budapesti Corvinus Egyetem; Szenes Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A műhelyvitát vezeti: Mike Károly ELTE ÁJK, Közgazdaságtan és Technológiajog Tanszék

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, akár személyesen, akár online formában!

Az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék és a Magyar Jogász Egylet tudományos konferenciát szervez jogtörténészek, valamint elméleti és gyakorló jogászok, szakemberek részvételével.

A Csemegi Károly (1826–1899) születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciára a regisztráció 9.30 és 10.00 között lesz az ELTE ÁJK főépületének előcsarnokában. A konferencia 10.00 órakor kezdődik az Aula Magnában (I. emeleti díszterem), a további programok pedig szekciónként eltérő helyszíneken zajlanak.

Gyakorló jogászok számára a konferencia egyúttal akkreditált képzési esemény is, a hivatásrendi akkreditációk folyamatban vannak. A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát szervez Yossi Nehusthan (professzor, University of Keele) és Beatriz Flügel Assad (doktorjelölt, University of Oxford) "Constitutional Judicial Review and Democratic Legitimacy: Non-Democratic Courts v Non-Democratic Legislatures" című kéziratáról.

A műhelyvitát vezeti: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK)

Felkért opponensek: Océane Raverdy (kutató doktorandusz, University of Strasbourg) Kiss Balázs (tanársegéd, ELTE ÁJK)

A Tanszék műhelyvitái Dezső Márta professor emerita szakmai irányításával kerülnek megrendezésre. A részvétel regisztrációhoz kötött. A regisztrációt követően a résztvevők számára a vitaanyagot és (online részvétellel szervezett események esetében) az esemény linkjét megküldjük.

Michiel Poesen, az Aberdeen Egyetem oktatójának angol nyelvű vendégelőadása.

Az előadás összefoglalója angolul alább olvasható:

In 2024, the European Union adopted a revised Product Liability Directive. One of the Directive’s main objectives is to “AI-proof” the EU product liability framework, notably by facilitating access to justice for victims harmed by artificial intelligence (AI). While the Directive establishes a harmonised regime for product liability within the EU, non-EU jurisdictions may adopt substantially different – and, potentially, less victim-friendly – approaches to product liability for defective AI. 

This lecture examines the enforcement of the EU Directive in cross-border product liability cases relating to defective AI. It addresses several questions: Do victims based in the EU have access to the courts of EU Member States even when the manufacturer of an AI product is established outside the EU? Will the courts of the Member States apply the product liability rules of a non-EU country, even where those rules provide a lower level of protection for victims of AI-related harm? And can EU courts obtain access to relevant evidence in product liability claims concerning defective AI when such evidence is located outside the EU? The lecture argues that, despite the Directive’s ambitions, several legal and practical gaps remain that may undermine the effective enforcement of EU product liability rules in cross-border AI-related product liability cases.

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

Az eseménysorozat negyedik rendezvényének témája a mesterséges intelligencia bírósági felhasználása, különös tekintettel a generatív mesterséges intelligenciára. Áttekintjük a legfontosabb felhasználási területeket, valamint az eddigi szabályozási kísérleteket, illetve a világ legkülönbözőbb részeiből rendelkezésre álló bírósági esetjogot és ezek alapján keressük a továbblépés lehetséges irányait.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Nagy Adrienn, docens, intézetvezető, Miskolci Egyetem
• Pálfi Dóra, doktorandusz hallgató, KRE ÁJK
• Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, az Algoritmikus Alkotmányosság Kutatócsoport vezetője (TK Jogtudományi Intézet)

Az állapotfelmérés és a cselekvési lehetőségek keresése azok a gyakorlati műveletek, amelyek sok más, közügyekkel foglalkozó társadalomtudományhoz hasonlóan a közjogászok gondolkodását is jellemzik. 

A Jogtudományi Intézetnek pedig - mint MTA Kiválósági Központnak - az a hivatása, hogy támogató környezetet biztosítva elősegítse az ilyen elemzéseket. Ennek jegyében szerveztük meg - az MTA ÁJB Közjogi Albizottságával együttműködésben - azt a rendezvénysorozatot is, amelynek a Jog - Állam - Terápia címet adtuk.

Egyfelől, az az alkotmány-politikai konstelláció, amely szervezi és keretezi a közügyekben való döntéshozatal intézményeit, immár tizenöt éves. Ez olyan időtáv, amely mély nyomokat hagy az intézményes struktúrán. Másfelől - 2020-tól számítva -, egy újabb ötéves ciklus után vagyunk, amely az akadémiai közösségeket mindig  állapotfelmérésre és a közjogi struktúra teljesítményének a vizsgálatára készteti. (Lásd a Jogtudományi Intézet korábbi köteteit a magyar jogrendszer állapotáról és  a jogrendszer rezílienciájáról.)

A vizsgálatnak és elemzésnek ebben az újabb ciklusában arra kérjük a közreműködő szakértőket és kollégákat, hogy mérjék fel és azonosítsák azokat az anomáliákat, amelyeket a jogi szabályozás vagy a kialakult gyakorlat okoz a közügyekkel kapcsolatos döntéshozatallal összefüggésben. 

Alkotmányos demokráciában nem kérdés, hogy az egyén szempontjából a  közügyekre irányuló döntések között kiemelkedő helyet foglal el a választójog gyakorlása. E politikai alapjog teljes érvényesüléséhez az anyagi jogi mellett intézményi, eljárási, jogorvoslati garanciák szükségesek.

Az ötödik beszélgetés ezért a választási bíráskodást elemzi és értékeli a választójog és - elsősorban a parlamenti - választási rendszer összefüggésében. Melyek a választási jogorvoslati rendszer általános tapasztalatai? Hogyan teljesít a fórumrendszer, miként orientálja a bírói gyakorlatot a Kúria és az Alkotmánybíróság? Mi mérhető az érintettség - hatékony jogorvoslat - tisztességes választás elve koordináták között? 

A beszélgetés résztvevői: Dr. Fazekas János (habilitált egyetemi docens ELTE ÁJK), Dr. Forgács Anna (jogtanácsos, PhD, Universität Zürich), Dr. G. Szabó Dániel (Re:Constitution, ASPEN Institute CE Network), Dr. Mécs János (adjunktus, ELTE ÁJK), Dr. Tordai Csaba (ügyvéd)

Moderátorok: Chronowski Nóra, Sólyom Péter

Helyszín: JTI Tárgyaló - 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint

Időpont: 2026.03.26. csütörtök 10:00

A rendezvény hibrid, online csatlakozási linket küldünk a részvételi szándék jelzése esetén a következő e-mail címről: chronowski.nora@tk.hu

Résztvevők: Tóth Katinka (egy. adj. ELTE ÁJK); Balogh Gergő (egy. adj. SZTE BTK); Fekete Balázs (egy. tan. ELTE ÁJK / tud. fm. ELTE TK)

Krasznahorkai László életművét élénk irodalomtudományi diskurzus kíséri immár évtizedek óta figyelemmel. A 2025-ben elnyert Nobel-díj méginkább felkeltette az érdeklődést munkássága iránt, beleértve annak egyedi hangulatát és nyelviségét. E műhelybeszélgetés célja a jog és irodalom szemléletének beemelése a Krasznahorkai műveiről szóló diskurzusba, ugyanis véleményünk szerint e megközelítés olyan szempontokat is felvethet, melyek a hagyományos irodalmi-esztétikai megközelítésben rejtve maradnak. Kevéssé ismert, hogy Krasznahorkai joghallgatóként kezdte egyetemi tanulmányait. Korai műveiben (Sátántangó (1985) és Az ellenállás melankóliája (1989)) pedig több jogi jellegű kép és kérdés is megjelenik.