ELTE Yearbook of Legal and Political Science 2026

Paper Submission Deadline: 1 October 2026.

Annales is inviting papers for Volume 65 which is scheduled to be published in Autumn 2027. Annales publishes original papers and book reviews. Accepted papers will be published free of charge online ISSN (Online) and printed ISSN (Print).

Annales is the Yearbook of Legal and Political Science of ELTE University, Faculty of Lawand Political Science. Annales was founded in 1959 and during more than 65 years it becamea Category ’A’ journal approved by the Section of Economics and Law of the Hungarian Academy of Sciences. Annales is an open access yearly journal that publishes peer-reviewed high-quality manuscripts in English, German, French, Italian and Spanish. All articles need to be equipped with an English language abstract and keywords. The scope of the Yearbook covers all fields of law and political science, including but not limited to International and European law, Administrative Law, Land Law, Civil Law, Constitutional Law, Criminal Law, Fiscal and Financial Law, Legal History, Labour and Social law and Roman Law. We also invite papers covering fields of Philosophy of Law, Law and Economics, political systems, political theory, political institutions, political behavior, comparative politics, public policy, political economy and political methodology.

For more information visit WCat or the official website of Annales.

Anonymous manuscripts should be submitted to the editors at annales@ajk.elte.hu, accompanied by a separate file containing the author's details. There are no publication fees for Annales.

Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae - Sectio Iuridica ISSN: 0524-8981

If you are an early career researcher (PhD student or PostDoc up to five years after award of PhD) in family law and interested in getting to know other young family lawyers and presenting the main theses of your current research, we encourage you to submit an abstract for our Family Law Early Career Colloquium, to be held on 3 and 4 June 2026 in Copenhagen/Denmark.

The aim of this Colloquium is to bring together early career scholars from different legal backgrounds and traditions in family law and to build networks across jurisdictions to promote future collaboration and research.

For the purpose of the Colloquium, ‘family law’ is understood widely and includes all topics relating to families and law from a comparative, transnational or theoretical perspective, including (but not limited to) papers on

• methods and theory of family law
• culture, religion, history and family law
• notions of family
• parenthood and parental responsibility
• families in cross-border situations
• legal status in family law
• family property and family finances
• family law and tax law, succession law, social security law, etc.

We offer two modes of active participation, either presenting a paper of 30 minutes with subsequent comment (‘long paper’) and discussion, or presenting your research in 7 minutes in the ‘academic speed dating format’ (‘short paper’).

Az ELTE BTK Esztétika tanszéke és a Filozófiai Kollégium Michel Foucault születésének centenáriuma alkalmából konferenciát rendez "Foucault 100: Test, szubjektum, hatalom – kortárs perspektívában" címmel, 2026. május 15–16-án
(ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A., Gombocz Zoltán terem)

A konferencia célja, hogy az évforduló apropóján közös gondolkodásra ösztönözzön Foucault filozófiai munkásságának jelenkori relevanciáját illetően. Foucault életművében az élesnek tetsző elméleti váltások mögött mindvégig kivehető marad egy következetes gondolkodói attitűd, amely – legyen szó a normalizáló intézményekről, a „tudás archeológiájáról”, a fegyelmező társadalomról, a „biopolitika születéséről” vagy a „szubjektum hermeneutikájáról” – a hatalmi struktúra, illetve az annak réseiben kialakítható ellenállási formák egyfajta kartográfiájának megalkotására törekszik. Konferenciánk hívószavai – a „test”, a „szubjektum” és a „hatalom” – olyan fogalmak, amelyek (különböző konstellációkban) Foucault pályájának valamennyi szakaszában felbukkannak, és meggyőződésünk szerint mára sem veszítették el jelentőségüket: a COVID-járvány után, háborúk árnyékában, a nemzetközi jogrend megrendülésének és az etnikai, nemi és szexuális kisebbségek üldözésének idején is termékenyen alkalmazhatók a filozófia és a humántudományok szinte minden területén. Ezért elsősorban olyan előadásokat várunk, amelyek e fogalmakat – akár Foucault téziseit továbbgondoló vagy vele párhuzamosan dolgozó filozófusok (pl. Agamben, Arendt, Balibar, Deleuze, Bernard Harcourt…) műveinek bevonásával, akár más gondolkodói hagyományokkal (pl. a marxizmussal, a feminizmussal…) ütköztetve – kortárs kontextusba helyezik. Nyitottak vagyunk olyan megközelítésekre is, amelyek kritikailag viszonyulnak a foucault-i életműhöz, és annak (az elmúlt évtizedek során megmutatkozó) korlátaira vagy vakfoltjaira irányítják a figyelmet.
Az előadások 150–200 szavas absztraktjait 2026. március 15-éig várjuk a következő email-címre: foucault.bp2026@gmail.com.

A konferencia szervezői: Barcza Zsigmond, Sipos Balázs, Solymosi Máté, Takács Ádám, Tóth Anna.

Megjelent a Themis 2025. decemberi száma. A folyóirat 2021-től a Kar két doktori iskolájának közös kiadványa.

Tartalom

I. RÉSZ: JOGI TANULMÁNYOK

Dr. ESZTERVÁRI Adrienn: Füstbe ment rendelet – az ePrivacy szabályozás megújításának küzdelmes folyamata és tanulságai, különös tekintettel az elektronikus hírközlési adatok megengedett felhasználására

Dr. FARAGÓ Ambrus: Az anyagi pervezetés szerepe a jogállításban

Dr. JAKAB Dávid: A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek kapcsán felmerülő egyes eljárásjogi kérdések

Dr. KASZÁS Dóra: A Nemzetközi Büntetőbíróság Közgyűlésének hatáskörei és azok kapcsolata a Bíróság függetlenségével

Dr. NIKULA István: A szavazás megismétlésére irányuló jogorvoslat útvesztője: a jelölő szervezetek, a jelöltek, valamint a Kúria előtt álló kihívások és lehetséges megoldások

Dr. SCHREM Blanka: A közvetlen adózás uniós szabályozásának jogi és gazdasági dilemmái. Harmonizáció vagy verseny? A közvetlen adózás uniós útja Bulgária ás Hollandia példáján

SIGMOND Tamás: „Ágyat a gyereknek!” Kritikai látlelet a hazai gyermekvédelmi szakellátás elhelyezési rendszeréről

SIPOS Alexandra: Kábítószer-fogyasztás a társadalom peremén

DR. SZEDER Sarolt: A felügyelt kapcsolattartás intézménye a joggyakorlat tükrében

Dr. VITKOVICS Bálint: A szerződési szabadság érvényesülése a biztosítási szerződések körében

II. RÉSZ: POLITIKATUDOMÁNYI TANULMÁNYOK

CZENE-JOÓ Máté: Túlélés és/vagy átalakulás? Transzformáció és tanulás a reziliencia elméletében és gyakorlatában

LOVÁSZ Dorottya: Politikai stílusok a 2022-es magyarországi választási kampány során. A politikai stílus kutatásának módszere (angol nyelven)

Rokolya Gábor: Ökröss Bálint, a folyóiratszerkesztő jogtudós

TANULMÁNY Szabadfalvi József: A jogbölcselet magyar nyelvű művelésének kezdetei

SZAKPOL Péteri Gábor: Pénzügyek egy új helyi közszolgáltatási rendszerben

SZEMLE Vörös Emese Hargita: A távmeghallgatás gyermekjogokra gyakorolt hatása

JOGIRODALOM Orbán Endre: A hatalommegosztás másodlagos intézményei. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán könyvéről

Udvary Sándor: Audiovizuális bizonyítékok a deep-fake korszakában

Dr. Gellér Balázs professzort, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék vezetőjét a Magyar Büntetőjogi Társaság 2025. december 9-én tartott közgyűlésén további öt évre újraválasztotta a Felügyelőbizottság elnökének. A 2006-ban alapított Magyar Büntetőjogi Társaság a büntetőjog, a büntetőeljárás és a kapcsolódó területek alkalmazásával és tudományos művelésével foglalkozó jogi szakembereket tömöríti. Célja a gyakorló szakemberek közötti párbeszéd és szakmai fejlődés elősegítése, valamint a magyar büntetőjogi gyakorlat és tudomány aktuális kérdéseinek megvitatása, a büntetőjogi kodifikációhoz való hozzájárulás. A Magyar Büntetőjog Társaság rendszeres időközönként szervez találkozókat, szemináriumokat. A társaság honlapja további információkért itt érhető el: https://mbjt.hu/

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

A nyitó alkalommal Szolnoki Szabolcs helyettesállamtitkár és Ződi Zsolt kutatóprofesszor tekintették át az EU mesterséges intelligencia rendeletének hazai implementációjával kapcsolatos fejleményeket.

A harmadik esemény a mesterséges intelligencia rendészeti felhasználása körüli jogi és gyakorlati kérdéseket járja körül. A mesterséges intelligencia rendészeti alkalmazása számos tudományos kérdést vet fel, különösen a megfigyelés területén, ahol az adatgyűjtés és elemzés új dimenziókat nyit meg egyrészt a bűnmegelőzésben és üldözésben, másrészt az állampolgárok megfigyelésében, profilozásában is. Kiemelten fontos a személyiségi jogok tiszteletben tartása, valamint az etikai és jogi keretek meghatározása, ugyanis a technológia ilyen célú felhasználásának szabályozatlansága számos visszaélésre ad lehetőséget. A kerekasztalbeszélgetésen ezeket a dilemmákat járjuk körbe meghívott vendégeink közreműködésével.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Gyaraki Réka, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
• Tóth Levente, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Moderátor: Berkes Rudolf, projektkutató TK JTI

Időpont: 2026. február 5. csütörtök 10.00-12.00.

Helyszín: Humán Tudományok Háza, Jogtudományi Intézet Tanácsterem (1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4)

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a JTI.Titkarsag@tk.hu e-mail címen. 

Jogi és társadalmi struktúrák a Csillagok háborújában és a Korongvilág univerzumában. A Csillagok háborúja univerzumának története nem csupán látványos űreposz, hanem a hatalomgyakorlás, az államszervezet és a politikai legitimáció kérdéseinek összetett allegóriája is. A köztársaság bukása és a birodalom felemelkedése olyan folyamatokat jelenít meg, amelyek a történelemben és a modern társadalmakban is újra és újra megfigyelhetők. Hasonlóképpen, Terry Pratchett Korongvilág-sorozatának ironikus és mégis éleslátó jelenetei is alkalmasak arra, hogy a jogi és társadalmi struktúrák működését közelebbről megvizsgáljuk. Az előadás azt járja körül, miként válnak a demokratikus intézmények sérülékennyé válsághelyzetekben, hogyan épülnek ki az autoriter hatalomgyakorlás formái, és milyen társadalmi, jogi és politikai válaszok születhetnek az elnyomó rendszerekkel szemben. Kiemelt figyelmet kap az ellenállás kérdése: milyen stratégiák jelennek meg a zsarnoksággal szemben, és hogyan alakul az a morális és érzelmi állapot, amelyet az elemzések „ellenállás melankóliájaként” írnak le. Bár a vizsgált történetek képzeletbeli világokban játszódnak, társadalmi berendezkedésük szorosan kapcsolódik történeti tapasztalatokhoz, az ókori birodalmaktól a modern államformákig. Az előadás célja, hogy ezeknek a párhuzamoknak a feltárásán keresztül közérthető módon mutassa be a jogtudomány, a közigazgatás-tudomány és a szociológia alapvető kérdésfelvetéseit és módszereit.

Előadók: Sík Endre szociológus, az MTA doktora, az ELTE Társadalomtudományi Kar professor emeritusa; Hoffman István közigazgatási jogász, az MTA doktora, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára; Kisteleki Károly jogtörténész, PhD, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa

Regisztráció: https://mta.hu/esemenynaptar_mta200/2026-02-06-birodalom-versus-koztarsasag-a-star-wars-univerzumban-6094

Interdiszciplináris nemzetközi konferencia technológiai és jogi kérdésekről. Menyhárd Attilla, a Közgazdaságtan és Technológiajog Tanszék professzora által szervezett rendezvény célja, hogy átfogó képet nyújtson azokról a jelenlegi jogi kérdésekről, amelyek gátolják, korlátozzák vagy akár megakadályozzák az informatikai fejlesztéseket az ipari, pénzügyi és szolgáltatási szektorokban.

Főbb témák:

Technológia: mesterséges intelligencia, blokklánc

Jog: technológiai jog

Eszközök, kriptográfiai eszközök

Pénzügyi szektor

Fogyasztóvédelem

Részletes program

A konferenciát a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága nyilvántartásba vette, a részvételért a regisztrációnak megfelelően 6 kreditpont jár. A MEC_SZ 149575 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 kódszámú „Tudományos Mecenatúra Pályázat” pályázati program finanszírozásában valósul meg.

Időpont: 2026. február 19. 10:00-12:00

A kézirat szerzője Várnay Ernő DSc, kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet)

Felkért hozzászólók:

• Dr. Osztovits András bíró (Kúria), egyetemi tanár, tanszékvezető (Károli Gáspár Református Egyetem
• Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin, bíró (Kúria), egyetemi tanár, tanszékvezető (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
• Dr. Fehér Miklós, Európai Ügyek Minisztériuma

Levezető elnök: Varju Márton kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet)

Jog - Állam - Terápia 

kerekasztal-sorozat az ELTE TK JTI szervezésében

Harmadik beszélgetés: Közigazgatási bíráskodás 2 - a Közigazgatási Perrendtartás

2026. február 12. csütörtök 10,00 óra

JTI Tárgyaló, hibrid rendezvény 

(MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)

Az állapotfelmérés és a cselekvési lehetőségek keresése azok a gyakorlati műveletek, amelyek sok más közügyekkel foglalkozó társadalomtudományhoz hasonlóan a közjogászok gondolkodását is jellemzik. 

A Jogtudományi Intézetnek pedig - mint MTA Kiválósági Központnak - az a hivatása, hogy elősegítse és támogató környezetet biztosítson ezeknek az elemzéseknek. Ennek jegyében szerveződik - az MTA IX. GJO ÁJB Közjogi Albizottságával együttműködésben - legújabb rendezvénysorozatunk is, amelynek a Jog - Állam - Terápia címet adtuk.

Az az alkotmány-politikai konstelláció, amely szervezi és keretezi a közügyekben való döntéshozatal intézményeit, immár tizenöt éves. Ez már egy olyan időtáv, amely mély nyomokat hagy az intézményes struktúrán. Másfelől egy újabb ötéves ciklus vége, amely az akadémiai közösségeket mindig  állapotfelmérésre és a közjogi struktúra teljesítményének a vizsgálatára készteti. (Lásd a Jogtudományi Intézet korábbi köteteit a magyar jogrendszer állapotáról és  a jogrendszer rezílienciájáról.)

A vizsgálatnak és elemzésnek ebben az újabb ciklusában arra kérjük a közreműködő szakértőket és kollégákat, hogy mérjék fel és azonosítsák be azokat az anomáliákat, amelyeket a jogi szabályozás okoz a közügyekkel kapcsolatos döntéshozatallal összefüggésben. 

A harmadik beszélgetés a közigazgatási bíráskodás eljárási kérdéseit tárgyalja. Melyek az a közigazdasági perjog kodifikációjának legfontosabb eredményei? Miként valósultak meg a kezdeti elképzelések? Milyen problémák azonosíthatóak a bírói gyakorlatban? Milyen speciális kihívások merülnek fel egyes ügycsoportokban? Milyen továbbfejlesztési javaslatok merülnek fel szakértői oldalról?

A beszélgetés résztvevői: Prof. Rozsnyai Krisztina (ELTE ÁJK), Baranyi Bertold (ELTE ÁJK)

Moderátorok: Chronowski Nóra, Sólyom Péter

Helyszín: JTI Tárgyaló - 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. (MTA HTK), T épületszárny földszint

A rendezvény hibrid, online csatlakozási linket küldünk a részvételi szándék jelzése esetén a következő e-mail címről: chronowski.nora@tk.hu

Konferencia a magyar házassági jog történetéről nemzetközi összefüggésben

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszéke 2026. február 12-én (csütörtökön) tudományos konferenciát rendez „A magyar házassági jog története a nemzetközi térben” címmel.

A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a magyar házassági jog fejlődéséről, különös tekintettel a nemzetközi hatásokra, a határon átnyúló jogviszonyokra, valamint a különböző korszakok eltérő jogi megoldásaira. Az egész napos rendezvényen hazai jogtörténészek és jogászok tartanak előadásokat a kora újkortól a 20. század közepéig terjedő időszakot érintően.

Az eseménynek a Károlyi–Csekonics-palota Szivarszobája ad otthont (1088 Budapest, Múzeum utca 17.). A regisztráció 9:30 órakor kezdődik, az előadások 10:00 és 17:00 óra között zajlanak.

A rendezvény tudományos fórumot kíván teremteni a magyar házassági jog múltjának nemzetközi kontextusban történő értelmezéséhez. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A részvételi szándékot legkésőbb 2026. február 9-ig (hétfő) szükséges jelezni az alábbi regisztrációs linken. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A program az FK 142771 számú, „A házassági jog történetének egyes kérdései a 19-20. században” elnevezésű projekt keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Fiatal Kutatói Kiválósági Program finanszírozásában valósul meg.

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít az alábbi címmel:

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során

Az eseménysorozat negyedik rendezvényének témája a mesterséges intelligencia bírósági felhasználása, különös tekintettel a generatív mesterséges intelligenciára. Áttekintjük a legfontosabb felhasználási területeket, valamint az eddigi szabályozási kísérleteket, illetve a világ legkülönbözőbb részeiből rendelkezésre álló bírósági esetjogot és ezek alapján keressük a továbblépés lehetséges irányait.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

• Nagy Adrienn, docens, intézetvezető, Miskolci Egyetem
• Pálfi Dóra, doktorandusz hallgató, KRE ÁJK
• Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, az Algoritmikus Alkotmányosság Kutatócsoport vezetője (TK Jogtudományi Intézet)

Időpont: 2026. április 9. csütörtök 10.00-12.00.
Helyszín: Humán Tudományok Háza, Jogtudományi Intézet Tanácsterem (1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4.)

Résztvevők: Tóth Katinka (egy. adj. ELTE ÁJK); Balogh Gergő (egy. adj. SZTE BTK); Fekete Balázs (egy. tan. ELTE ÁJK / tud. fm. ELTE TK)

Krasznahorkai László életművét élénk irodalomtudományi diskurzus kíséri immár évtizedek óta figyelemmel. A 2025-ben elnyert Nobel-díj méginkább felkeltette az érdeklődést munkássága iránt, beleértve annak egyedi hangulatát és nyelviségét. E műhelybeszélgetés célja a jog és irodalom szemléletének beemelése a Krasznahorkai műveiről szóló diskurzusba, ugyanis véleményünk szerint e megközelítés olyan szempontokat is felvethet, melyek a hagyományos irodalmi-esztétikai megközelítésben rejtve maradnak. Kevéssé ismert, hogy Krasznahorkai joghallgatóként kezdte egyetemi tanulmányait. Korai műveiben (Sátántangó (1985) és Az ellenállás melankóliája (1989)) pedig több jogi jellegű kép és kérdés is megjelenik.

MEGHÍVÓ

Az ELTE Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete (ELTE TK JTI) részt vesz az Európai Unió által finanszírozott FOSTER (Fostering Child-Friendly Legal Environments through Collaborative Networks) projektben, amelynek fő témája a gyermekáldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. Fontos felismerni, hogy a gyermekkorú áldozatok különleges figyelmet és védelmet igényelnek sebezhetőségük miatt. Kutatások kimutatták, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek gyakran további károkat okoznak számukra, mivel nem igazodnak megfelelően a gyermeki jogokhoz és szükségletekhez. A szakemberek – beleértve az ügyvédeket is – gyakran nem rendelkeznek megfelelő, gyermekáldozatokkal kapcsolatos szakterületi képzéssel.  Az ELTE TK JTI mellett résztvevő projektpartnereink a Centre for European Constitutional Law (Görögország); Society of Social Psychiatry P. Sakellaropoulos (Görörgország); Center for the Study of Democracy (Bulgária); Institute of Criminology at the Faculty of Law Ljubljana (Szlovénia).

A projekt keretében a kutatás mellett, 2025-ben jogászok számára képzéseket szerveztünk, amelyek fő témái az itt elérhető jelentésen alapulnak. Mindezeken túlmenően nemzeti és nemzetközi kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk, ennek következő eseményére szeretnénk felhívni szíves figyelmét.

2026. február 12-én (9:00 - 12:00 között) online szakmai kerekasztal beszélgetést szervezünk,  amelyre tisztelettel meghívjuk.

Csatlakozás itt: https://us06web.zoom.us/meeting/register/i1GV8rAmRvyVgDNF3vQ4Pg (csatlakozás előtt regisztráció szükséges)

Meeting ID: 864 5689 5936; Passcode: 483763

A beszélgetés résztvevői:

• Peer Krisztina, igazságügyi pszichológus szakértő, igazságügyi klinikai szakpszichológus
• dr. Vaskuti András, ügyvéd
• Táler Orsolya, pszichológus, szupervízor, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője
• dr. Németh Zsolt, kriminológus, NKE Rendészettudományi Kar
• dr. Prosszer Mária, gyermeknőgyógyász szakorvos, Semmelweis Egyetem

Moderátor: dr. Szontagh Veronika, tudományos munkatárs, ELTE TK JTI (szontagh.veronikaanna@tk.hu)

A FOSTER projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Projektszám: 101160568. 

A tudományos konferencia egyrészt az interdiszciplináris előretekintéssel, a hazai társadalmi előrejelzések tudományági kapcsolódásaival foglalkozik. Másrészt áttekinti a kvantitatív módszerek szerepét a gazdaság- és jogtudományban, ezzel hidat képezve a módszertani fejlesztések, az intézményi gyakorlat és a döntéshozatal között.

Program

10.00 Megnyitó: Sándorné Kriszt Éva (BGE)

Jövőkutatás szekció
Moderátor: Kristóf Tamás (BCE)

10.10: A hazai társadalmi előrejelzések tudományági kapcsolatai az 1990-es évekig
Schmidt Péter (Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete)

10.30: Az előretekintés multi- és/vagy interdiszciplinaritása az 1990-es évektől napjainkig
Hideg Éva (BCE)

10.50: A jövőtudat meghatározottsága
Tóth Attiláné (Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem) 

11.10: Az élelmiszergazdaság jövőjével foglalkozó kutatások eredményei és módszertani megközelítéseik az elmúlt 50 évben
Tóthné Szita Klára (Miskolci Egyetem)

11.30: Közgazdaságtan jövő időben
Szlávik János (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)

11.50: Jövőképes szervezet
Bakacsi Gyula (BGE) 

12.10: Kérdések, hozzászólások

12.30–13.00: Szünet

Statisztika szekció
Moderátor: Kovács Péter (SZTE)

13.00: Statisztikai kép a valóságról
Szép Katalin (SJTB)

13.20: Szürkegazdaság – mérés és nemválaszolás
Galambosné Tiszberger Mónika (PTE) 

13.40: Nowcasting technikák alkalmazása statisztikai becslések időszerűségének javítására
Horváth Beáta (MNB), Lovics Gábor (Telekom) 

14.00: Szezonális kiigazítás, mint rendszer – egységes módszer és gyakorlat
Groszné Földesi Erika (KSH)

14.20: A tudásbázisok evolúciója: Statisztikai és jogi kihívások az IKT tükrében
Molnár István (Bloomsburg University of Pennsylvania)

14.40: Az európai kutatásiadat-infrastruktúrák hálózatának kialakítása
Lencsés Ákos (Pro-M Zrt.), Kiss Gergely Attila (ELTE-KRTK, KSH) 

15.10: Embercsempészek ítélethozatala Magyarországon: bírói mintázatok és algoritmikus potenciál
Kovács Péter – Karsai Krisztina – Fantoly Zsanett – Gál Andor – Kelemen Bálint (SZTE) 

15.30: Kérdések, hozzászólások

15.50: Zárszó: Kristóf Tamás (BCE)

Az igazságosság és méltányosság fogalmak köré szervezett konferencia tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia két évszázados munkássága előtt s egyben elismerése annak a sokrétű elméleti és gyakorlati tevékenységnek és szponzorálásnak, amely Rézler Gyula (1911-2001) akadémikus nevéhez kötődik. 

A plenáris előadások az igazságosság és méltányosság kérdéseit pszichológiai, szociológiai és tudománytörténeti megközelítésben tárgyalják, külön figyelmet szentelve az MTA kétszáz éves történetének. A délutáni szekcióülések a munkásság társadalmi integrációjának változásait, a magyar munkajog elméleti és gyakorlati kihívásait, valamint a munkaügyi döntő-bíráskodás és az alternatív vitarendezés aktuális szerepét vizsgálják.

Program

Plenárius ülés

Levezető elnök: Tóth Pál Péter (KSH KTGKI)

9.30 Menyitó: Halmai Péter, az MTA rendes tagja, a Gazdaság- és Jogtudományok Osztáláynak elnöke (BMGE, NKE)

9.40 Tóth Pál Péter (KSH KTGKI): Rézler Gyula a tudós és a mecénás

10.00 Pléh Csaba, az MTA rendes tagja (CEU): Igazságosság és méltányosság a mai pszichológia emberképében

10.40 Korreferátum: Csepeli György (ELTE TáTK)

11.10 Szakadát István (BMGE): A magyar akadémia 200 éve

11.50 Zárszó: Tóth Pál Péter (KSH KTGKI)

12.00–13.00 Szünet

13.00 Szekcióülések

13.00–14.30

1. szekció (Nagyterem, II. emelet)

A munkásság társadalmi integrációja

Szekcióvezető: Valuch Tibor (Eszterházy Károly Egyetem)

2. szekció (Felolvasóterem, I. emelet)

Munkajog elméletben és a gyakorlatban a mai Magyarországon

Szekcióvezető: Kiss György, az MTA rendes tagja (NKE)

14.30–16.00

3. szekció (Nagyterem, II. emelet)

Az alternatív vitarendezés kihívása a változó társadalmi keretrendszerben

Szekcióvezető: Krémer András (SZTE)

4. szekció (Felolvasóterem, I. emelet)

Rézler Gyula, a mecénás – A Rézler Gyula Alapítvány és a Rézler Gyula Mediációs Intézet tevékenysége

Szekcióvezetők: Hanyu Henrietta (Rézler Gyula Alapítvány) 

A magyar jogtudomány fejlődése és a Magyar Tudományos Akadémia története az alapítás óta összefonódik. Az előadások azt vizsgálják, miként járult hozzá ez a kapcsolat a tudományos gondolkodás, a jogrendszer és a társadalmi modernizáció alakulásához.

Az esemény nem pusztán történeti áttekintés, hanem a magyar jogtudományi közösség közös gondolkodásának fóruma is. Lehetőséget teremt az elmúlt kétszáz év eredményeinek mérlegelésére, valamint a jövő kutatási irányainak kijelölésére, de arra is, párbeszéd alakuljon ki a jogtudomány akadémiai szerepéről, társadalmi felelősségéről, értékközvetítő funkciójáról és nemzeti kulturális beágyazottságáról.

A rendezvény célja, hogy közérthető módon szólítsa meg a szélesebb közönséget is, és történeti és társadalmi kontextusba ágyazott képet adjon a jogtudomány akadémiai beágyazottságáról.

Program

10.00 Megnyitó: Halmai Péter, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke

          Köszöntő: Lamm Vanda, az MTA alelnöke

10.20 Hamza Gábor, az MTA rendes tagja (ELTE): Az MTA megalapítása és a jogtudományok

10.45 Vékás Lajos, az MTA rendes tagja (ELTE): Kontinuitás és diszkontinuitás a magyar magánjogtudományban

11.10 Benke József (PTE): Akadémikusaink hozzájárulása magánjogunk kodifikációjához

11.35 Szabadfalvi József, az MTA levelező tagja (DE:) Egy elfeledett államtudós: Balogh Arthur akadémikus pályaképe 

12.00 Szünet

13.00 Kukorelli István (ELTE, Széchenyi István Egyetem): Széchenyi István akadémiai beszéde

13. 25 Tóth Mihály (KGRE): A múlt tanulságaiból a jelen megértésén keresztül a jövő formálásáig (a jogtörténet aktualitása napjaink büntetőjogi kérdései kapcsán)

13:50 Lévay Miklós (ELTE, Széchenyi István Egyetem): Az MTA Állam-és Jogtudományi Intézete a magyar kriminológia újjászületéséért

14.15 Földi András, az MTA levelező tagja (ELTE): A történeti jogtudományok

14:40 Pókecz Kovács Attila (NKE, KGRE): A két Kazinczy és a Magyar Tudományos Akadémia

15.05 Hozzászólások, vita

15:20 Zárszó: Badó Attila, az MTA ÁJB elnöke, SzTE

Széchenyi István University Faculty of Law invites applications from motivated international students to participate in the „Winter Seminar 2026: Reinventing Freedom of Speech”.

The seminar aims to explore contemporary challenges, legal frameworks, and emerging perspectives related to the concept of freedom of expression in Europe and beyond. We particularly welcome applications from European students, though the program is open to all international applicants.

We invite applications for 15 Fellowships in two tracks for the period from October 2026 until July 2027.

Based on a unique concept centred around Europe-wide mobility for collaboration combined with opportunities of exchange and a European Alumni Network, the Fellowship programme provides the opportunity for early- to mid-career scholars and practitioners to work and publish on an issue related to democracy and the rule of law in Europe.

Deadline: 5 March 2026, 12 noon CET
Stipend: € 2.500 per month during mobility periods between October 2026 and July 2027

What is the re:constitution Fellowship?

The rule of law and democracy are interlinked and mutually reinforcing, however increasingly contested in Europe. A growing European Union (EU) needs to rest on a broad consensus of the rule of law and democracy and its components such as freedom, equality and dignity as primary common principles ensuring legitimacy and stability in Europe and beyond. In light of the existing and future challenges in the EU and its neighbourhood, re:constitution aims to strengthen the common ground for the rule of law and democratic principles by encouraging pan-European mobility, interdisciplinary debate and the formation of a network of scholars and practitioners of law and democracy. Since 2019, re:constitution annually awards Fellowships to early- and mid-career scholars and practitioners to work on individual projects related to the rule of law and democracy in Europe. The programme enables Fellows to contribute to the debate on the state and future of the constitution of democracy and rule of law in Europe, encourages critical debates across and within national positions, across academia and practice. Based on a unique concept centred around Europe-wide mobility for collaboration combined with opportunities of exchange and a European Alumni Network, the Fellowship programme is designed to contribute to safeguarding and strengthening the rule of law, democracy and the respect of fundamental rights.

Az Európai Unió által társfinanszírozott FOSTER – Gyermekbarát jogi környezet együttműködési hálózatok révén projekt fő témája a gyermekkorú áldozatok jogainak fokozott védelmének elősegítése. Az áldozatok jogainak elismerése és védelme az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül az Európai Unióban, és olyan jogi és etikai alapelvek összességét foglalja magában, amelyek biztosítják, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő támogatásban, védelemben és igazságszolgáltatásban részesüljenek. 

A jogászoknak szóló képzés célja, hogy erősítse a jogi szakemberek képességét a bűncselekmények áldozatául esett gyermekek hatékony képviseletére. Felismerve a gyermekkorú áldozatok különleges sebezhetőségét és jogait, a képzés azt a célt tűzte ki, hogy az ügyvédek és jogászok elsajátítsák azokat a speciális ismereteket, gyakorlati készségeket és a megfelelő eszközöket, amelyek szükségesek a gyermekek legjobb érdekeinek védelméhez és érvényesítéséhez az igazságszolgáltatási rendszerben.

A gyermekkorú áldozatokkal foglalkozó ügyvédeknek és jogászoknak komplex jogi, pszichológiai és társadalmi dimenziókkal kell számolniuk. Ez a képzés ezekre a kihívásokra reagál azáltal, hogy átfogó tartalmat kínál, amely integrálja a legfontosabb tematikus területeket – például a gyermek fejlődését, a traumára érzékeny gyakorlatot és a nemzetközi jogi normákat – a gyermekbarát kommunikációra, az etikus képviseletre és az interdiszciplináris együttműködésre vonatkozó gyakorlati tanácsokkal. A képzést úgy alakítottuk ki, hogy vonzó legyen és közvetlenül alkalmazható a valós jogi gyakorlatban.

Időpont: 2026. február 26-27. (csütörtök-péntek)

Helyszín: Zoom

Trénerek: Rácz Dominika, Merényi Dóra (Hintalovon Alapítvány)

Program

Első nap – 2026. február 26. (csütörtök)

09:30 – 09:40       Köszöntő

09:40 – 11:00       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok 

11:00 - 11:10        Szünet 

11:10 – 12:40       A gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok folytatás

12:40 – 13:30       Szünet

13:30 – 15:00       A gyermek részvétele a magyar gyermekvédelmi és bírósági eljárásokban 

15:00-15:10          Szünet

15:10-16:10          Esettanulmány+Házi feladat kiadása (kb. 2 órát vesz igénybe)

Második nap - 2026. február 27. (péntek)

10:00 – 10:30       Házi feladat megbeszélése

10:30 – 11:30       Gyermeklélektan- a gyermek szükségletei az eljárásokban 

11:30 – 11:45       Szünet

11:45 - 12:45        Gyermekbarát kommunikáció

12:45 - 13:30        Szünet

13:30 - 15:00        Esettanulmány

15:00-15:15          Értékelés

A kétnapos online tréning a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett képzés (NY004422/2026), a résztvevőknek mindkét nap teljesítése estén 14 kreditpont számolható el. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát ezen a Google űrlapon szíveskedjék jelezni 2026. február 23-ig. Ha a képzéssel kapcsolatban kérdése lenne, kérem írjon emailt Lux Ágnesnek és Szontagh Veronikának.

A FOSTER projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Projektszám: 101160568. A projektről bővebben itt olvashat: https://jog.tk.elte.hu/foster

The European Society of Criminology is known for its global influence in sharing knowledge and promoting criminology as a science, fostering a strong academic community. The Society has introduced the European Summer School on Criminology to enhance the education of emerging scholars and lay a solid foundation for the next generation of European criminologists and their networks. Its primary goal is to strengthen the scientific community and prepare for future developments. The ESC Summer School serves as a forward-thinking initiative that connects experienced and emerging experts, paving the way for a larger community in the years ahead.

Target audience

Early-stage and advanced PhD students, as well as postdoctoral researchers beginning their careers in criminology (and related disciplines, such as law, political science, sociology, or anthropology, whose research focuses on crime, deviance, and social control).

Application

Application should include:

1. A CV
2. A motivation letter explaining the added value of the summer school to your academic career
3. An abstract of your thesis or current research

Application deadline is 15 February 2026.

Az MTA IX. Osztályának osztályhónapjához kapcsolódó kiállítás tematikus tablók és válogatott relikviák segítségével mutatja be a társadalomtudományok hazai fejlődését az akadémiai tudományosság keretében. A tárlat az ókorban gyökeredző jogtudománytól vezeti végig a látogatót a 18. században kialakult közgazdaságtan és statisztika, majd a 19. és 20. században létrejött újabb tudományágak, például a szociológia és a politikatudomány hazai történetén. A bemutatást egy szintén régi eredetű diszciplina, a hadtudomány zárja.

A tablók kiemelkedő akadémikusok munkásságát és fő műveit idézik fel portrékkal, könyvcímlapokkal és korabeli dokumentumokkal. A tárlókban pedig olyak különleges relikviák láthatók, mint Kornai János amerikai akadémiai díszoklevele, Mádl Ferenc és Sólyom László díszdoktori oklevelei, valamint Thirring Gusztáv márvány tintatartókészlete. 

Időpont: 2026. február 02. - 10.00 / 2026. február 28. - 17.00 óra között

A kiállítás hétköznap 10.00 és 18.00 óra között tekinthető meg az MTA székházának fogadócsarnokában.