Témavezető: Kártyás Gábor egyetemi tanár, PPKE JÁK

Rural criminology has emerged as a vital and rapidly developing subfield within the broader discipline of criminology, addressing crime, victimisation and justice issues specific to rural and peripheral areas worldwide. Historically overshadowed by urban-focused research, rural criminology is now attracting increasing international and interdisciplinary attention. It integrates perspectives from sociology, geography, environmental studies, critical criminology and other related fields, thereby reflecting the complex social, economic and ecological realities of rural life.

The objective of this special issue is to showcase pioneering empirical research and innovative theoretical contributions that further our understanding of rural crime and justice. Submissions that critically engage with the evolving challenges of rural safety are welcomed, including but not limited to the following: agricultural crime, environmental harms, rural violence, policing, community resilience, and the impacts of globalisation and social change on rural spaces.

We invite abstracts in (but not limited to) the following areas:

• Empirical research (quantitative, qualitative, mixed): crime trends; policing and judicial access; rural victimization; exclusion among minorities, women, Indigenous communities,
• Theoretical contributions: development or critique of criminological theories in rural contexts; integration with critical, feminist, green, or decolonial frameworks,
• Comparative and international studies: empirical or conceptual analyses from the Global North and South, including environmental crime, migration,
• Critical and alternative perspectives: focus on structural violence, surveillance, restorative justice, rural spatial politics.

We cordially invite you to the fourth edition of the Gender & Crime conference, which will take place on Thursday, 12 and Friday, 13 March 2026 in Göttingen. After the previous conference in 2024 was dedicated to the structures, causes and conditions of gender-specific violence, the 2026 conference is now entitled ‘Gender in the context of social polarisation’. In view of the current political and social shift to the right and the findings of an increasingly divided society, we would like to use the conference to shed light on the relationship between these developments and discourses on gender, crime and criminal law.

We are therefore particularly pleased to receive abstracts on the following topics:

• Anti-feminism and gender backlash, also with regard to possible effects on (criminal) law Intersectional perspectives, for example on the interaction of misogyny and racism
• Examination of possible tendencies towards a racist instrumentalisation of (sexual) criminal law
• Constructions of masculinity in the extreme right
• Perpetration and victimisation in the social context of increasing polarisation
• Feminist (criminal) justice policy and the shift to the right – challenges and ambivalences
• Increase in trans and queer hostility
• Reproductive rights in the context of authoritarian developments

This list of topics is not intended to be exhaustive; submissions beyond this are welcome. We look forward to international and comparative perspectives on the topics mentioned. The event will be held mainly in German. We will endeavour to provide translation options into English.

Műhely

Auer Ádám – Csibor Ferenc – Orosz Katalin – Pollner Péter: Az Alkotmánybíróság foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatának hálózatkutatási elemzése

Tanulmány

Czine Ágnes: A haderő alkalmazása kapcsán bekövetkező környezeti károk büntetőjogi kérdései. Az ökocídium tényállása

Rab Henriett – Orosz Ferenc: Valódi konszenzus vagy az erősebb kutya mindig nyer? Az abszolút diszpozitivitás megvalósulása az Mt. szabályai alapján

Prob-Lex

Boda Zoltán: Az új vagyoni elégtétel. Messze még az út vége?

Jogirodalom

Kálmán Renáta: Gyermeksorsok nyomában. A SEGÍTSÉG! című kötetről

The editors are pleased to present issue 2025/1 of the Pécs Journal of International and European Law, published by the Centre for European Research and Education of the Faculty of Law of the University of Pécs.

In the Articles section, Tomasz Bojanowski evaluates standards of preparatory proceedings in Europe, looking at Council of Europe and European Union requirements as well. Soma Szántó analyses the revolving door issue in the EU institutions and provides a critique of various current regulatory frameworks in place. Szimonetta Tóth reviews the Bracero Program and discusses its effect on US-Mexico relations in general as well as regards labour migration.

In the Case Notes and Analysis section, Jan Stajnko shares his thoughts on the occasion of a recent lecture by UN Special Rapporteur Francesca Albanese.

In the Review section, Mátyás Kiss provides a summary of  the main findings of the conference entitled ‘Innovative Research Approaches in Combating Trafficking in Human Beings’ organised at the Faculty of Law of the University of Pécs in Summer 2025.

A Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanárát, Hoffman Istvánt 2025–2028 időszakra választotta az Irányító Testület tagjává Európa egyik legjelentősebb közigazgatás-tudományi szakmai szervezete. Ezzel az EGPA vezetésében a Közigazgatási Jogi Tanszék két professzora működik közre, Rozsnyai Krisztina, egyetemi tanár, dékánhelyettes 2022 óta a Jog és Közigazgatás állandó munkacsoport társelnöke.

Az EGPA (European Group for Public Administration) a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet (IIAS) égisze alatt működik és az európai egyetemek, kutatóintézetek és gyakorlati közigazgatási szervek együttműködésén alapul. A tagintézmények kutatói, oktatói, valamint közigazgatási szervek kutatást folytató tisztségviselői számára évente egy jelentős konferenciát és tematikus workshopokat szervez, ahol a 23 állandó munkacsoport és a frankofón munkacsoportok bemutatják éves tevékenységüket is. Az Irányító Testület tagjai a Testület működéséért, a társzervezetekkel való kapcsolattartásért és az éves konferencia központi témájának előkészítéséért felelősek, valamint az éves közgyűlések közötti időszakban ellátják a szervezet operatív vezetését. A szervezet székhelye Belgiumban található. A vezető európai akadémiai szövetség idén ünnepelte alapítása 50. évfordulóját, az 1975-ben jött létre. A szervezet több mint 800 egyéni és intézményi tagot számlál közel 50 országban, ami több ezer tudósból álló európai közösséget jelent.

Lakatos István: A Kádár-korszak első felének emberi jogi diplomáciája (1956−1975)

Köbel Szilvia: Az ENSZ-tagság és a vallásszabadság helyzete Magyarországon 1956−1975 között

Az esemény online is követhető az alábbi elérhetőségen:

Join Zoom Meeting: LINK. Meeting ID: 836 4683 2381, Passcode: 547595

Übung Fachübersetzung Rechts- und Verwaltungstexte Ungarisch-Deutsch / Deutsch-Ungarisch Wintersemester 2025 Ziel der Übung ist es, die Teilnehmenden mit den theoretischen und praktischen Aspekten von Rechts- und Verwaltungsübersetzungen in den Sprachen UngarischDeutsch und Deutsch-Ungarisch vertraut zu machen. Die Übung beginnt mit einer theoretischen Einführung in die Übersetzung von juristischen und Verwaltungstexten. Darauf folgt eine Einführung in die praktischen Aspekte der juristischen und Verwaltungsübersetzung in der ungarischdeutschen/deutsch-ungarischen Sprachkombination. Zu den praktischen Aspekten gehört auch die Vorstellung der begrifflichen und dogmatischen Abweichungen zwischen dem ungarischen und dem deutschen Recht. Im zweiten Teil der Übung werden echte Rechts- und Verwaltungstexte aus dem Ungarischen und Deutschen in die jeweils andere Sprache übersetzt. Die Übersetzungsübung umfasst privatrechtliche, strafrechtliche und verwaltungsrechtliche Texte. Für die praktische Arbeit erhalten die Teilnehmer Hintergrundmaterial.

Az első Kari Oktatásmódszertani Nap célja, hogy oktatók és hallgatók közösen gondolkodjanak arról, mit jelent a valóságra hangolt jogászképzés.

Az eseményen Litkai Gergely előadása mellett kerekasztal-beszélgetések várják az érdeklődőket a jogi oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról, valamint a mesterséges intelligencia és a technológia szerepéről és hatásairól.

A program keretében bemutatkozik a DOKK és a CHARM-EU, továbbá bemutatjuk a 21. századi kompetenciák fejlesztését célzó kari digitális jelvényprojektet, amely a DOKK keretében valósul meg, és amelynek most az informatikai megvalósítása kerül a fókuszba.

A résztvevők párhuzamos vitafórumokon járhatják körül a jogászképzés legaktuálisabb kérdéseit, az EDUFlow workshopjain pedig azonnal alkalmazható oktatásmódszertani megoldásokat is kipróbálhatnak.

A nap zárásaként a CHARM-EU interaktív hallgatói kihívással készül.

Milyen nyelven vagy nyelveken működnek az uniós intézmények, érvényesül-e a többnyelvűség a belső munkafolyamatokban, és mennyire önállóak az egyes intézmények, szervek saját nyelvhasználatuk meghatározásában? Ezeket a kérdéseket járja körbe Stefaan van der Jeught, az Európai Unió Bíróságának munkatársa, egyetemi oktató előadásában, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék és a Gyulai Törvényszék közös szervezésében meghívja Önt a 2025. szeptember 25-én 9 órától megrendezésre kerülő Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium 2025 című tudományos konferenciára.

Regisztrációs link: https://forms.gle/VUvM4ytEFvHPbdcv7

Program

9.00-9.20 Köszöntők

I.

9.20-9.50 Prof. Kiss György akadémikus, NKE, PTE: Az általános szerződési feltételek alkalmazhatósága a magyar munkajogban

9.50-10.20 Windisch László elnök, Állami Számvevőszék: Magánjogi szerződések megítélése az Állami Számvevőszék gyakorlatában

10.20-10.40 vita

II.

10.40-11.00 Varga Réka alkotmánybíró, dékán, egyetemi docens NKE ÁNTK: A nemzetközi jog hatása a magánjogra: elmosódott határvonal?

11.00-11.20 Prof. Barta Judit tanszékvezető egyetemi tanár ME, NKE: Tervezési, kivitelezési szerződések a magyar építészetről szóló törvény és a Ptk. keresztmetszetében. Avagy a „Magyar magánjog - egy szelete - mai érvényben”

11.20-11.40 vita

11.40-12.00 kávészünet

III.

12.00-12.20 Prof. Görög Márta dékán, egyetemi tanár SZTE: Evidenciák és tendenciák a személyiségi jogvédelemben

12.20-12.40 Dzsula Marianna kúriai bíró, kollégiumvezető-helyettes, Kúria: A sérelemdíj a Kúria gyakorlatában

12.40-13.00 vita

IV.

13.00-13.20 Balogh Judit egyetemi docens, Debreceni Egyetem: Életpálya az értékek mentén - Az értékjogoktól az emberi értékekig Nizsalovszky Endréről

13.20-13.40 Marton Erika bíró Gyulai Törvényszék: „Verba volant, scripta manent" - A szóbeliség elvének perjogi kérdései

13.40-14.00 vita, zárszó

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során: interdiszciplináris beszélgetéssorozat a mesterséges intelligencia és a jog metszéspontjában

Sustainable Use of Artificial Intelligence in Legal Work: Series of Interdisciplinary Discussions at the Intersection of Artificial Intelligence and Law

A modern technológia, különösen a mesterséges intelligencia (MI) egyre gyorsabban alakítja át a jogászok munkáját, az ezzel kapcsolatos dilemmák megoldásához pedig érdemi válaszokra van szükség. Ezek kimunkálására az érintett szakemberek folyamatos párbeszédével nyílhat lehetőség, erre azonban eddig kevés alkalom adódott. A jogi munka során felmerülő problémákra akkor tudunk hosszú távon is működő válaszokat adni, ha nem eseti megoldásokban, illetve tüneti kezelésben gondolkodunk, hanem megismerjük a probléma lényegét és mélyebb rétegeit. Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében szervezett eseménysorozat ezért rendszeresen teret kíván adni annak megvitatására, hogy a különböző állami, üzleti és civil szektorokban az egyes jogterületek művelői hogyan viszonyulnak a MI alkalmazásához mindennapi munkájuk során.  Ez a kérdés különösen előtérbe került az Európai Unió MI-rendeletének implementációs szakaszában. 

Kezdeményezésünk keretében a különböző jogterületek (alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, munkajog, nemzetközi jog, polgári jog) és a társtudományok (kriminológia, politikatudomány, pszichológia, szociológia), illetve informatika, kapcsolódó természettudományok kutatói, oktatói, gyakorló szakemberei; a közigazgatás, a civil szféra, az üzleti világ és a média jogi kérdésekkel foglalkozó munkatársai fejthetik ki álláspontjukat a MI alkalmazásával kapcsolatos előnyökről és hátrányokról, a Jogtudományi Intézet pedig a tudományos kutatások eredményeivel, illetve a jogi szabályozás mélyelemzésével segíti a reflexiót, valamint a megfogalmazott problémákra adott válaszok kikristályosítását. Hosszú távon is működőképes válaszokat csak olyan tudatos építkezés eredményeként remélhetünk, amelynek keretében a MI-val foglalkozó gyakorlati és elméleti szakemberek széles körének együttes tudására támaszkodva tudjuk számba venni a tudományos kutatások eredményeit, a szabályozási tapasztalatokat, valamint a jogalkalmazási problémákat. A Jogtudományi Intézet hitvallása szerint a jogi, szabályozási problémák helyes megoldásához  az informatikai keretek mélyebb ismeretén túl a vonatkozó társadalomtudományi eredmények számbavétele és megfontolása is szükséges, ezért hívunk össze ezen fórumokon jogtudósokat, jogi munkájuk során MI-t használó gyakorló szakembereket, különböző jogterületek művelőit, MI-val foglalkozó társadalomtudósokat, valamint informatikusokat.

A beszélgetések résztvevői megvitatják azokat a változásokat, amelyek kihatással lehetnek a jogi szabályozás és a jogalkalmazási jó gyakorlatok további alakulására is. A kéthavonta megrendezésre kerülő eszmecserék a kiválasztott konkrét jogi kérdésekre koncentrálva veszik sorra a problémákat, többek között kitérve az átláthatóságra az algoritmizált döntéshozatalban; a forráskutatás megbízhatóságára a jogi munka során, vagy a kreatív tartalomgyártás kapcsán a szellemi alkotások jogával összefüggésben az eredetiség, az etikus magatartás és a jogszerűség követelményeinek érvényesítésére. Az eseménysorozat célja, hogy a tudományterületeken, jogterületeken, az állami és a magánszektorokon átívelő, MI-val összefüggő jogi diskurzus eddig kiaknázatlan szinergiák azonosításához vezessen el a programsorozat végére. Reményeink szerint a feltárandó új összefüggések, a felszínre hozott új perspektívák hozzásegítenek majd a MI jogi alkalmazásával összefüggő kockázati faktorok felismeréséhez, ezzel pedig a használattal járó jogi bizonytalanság csökkentéséhez.

A programsorozatot ajánljuk mindazoknak, akik munkájuk során használják a MI különböző funkcióit, és érdeklődnek a kapcsolódó jogi problémák iránt; vagy úgy gondolják, a MI és a rá vonatkozó szabályozás összefüggéseinek megismerésével, tágabb kontextusba helyezésével magabiztosabban indulhatnak el ezen az úton. 

A rendezvénysorozat nyitó eseménye: A mesterséges intelligencia jogi szabályozása Magyarországon: az Európai Unió mesterséges intelligencia rendeletének implementációja

Meghívott beszélgetőpartnerek: 

• Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár,

• Ződi Zsolt kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Moderátor: Mezei Kitti tudományos főmunkatárs, TK JTI

A Jogtudományi Intézetben megrendezésre kerülő kerekasztal beszélgetés a dezinformáció elleni küzdelem magyarországi jogi kereteit fogjuk áttekinteni. Az esemény az idén indult "Visegrad Alliance for Digital Rights and Disinformation Defense" c. projektbe illeszkedik amit a prágai Károly Egyetem vezet. 

A kerekasztal tervezett résztvevői:

• Bányász Péter - egyetemi docens, NKE-ÁNTK
• Falyuna Nóra - egyetemi adjunktus, NKE-ÁNTK
• Krekó Péter - egyetemi docens, ELTE-PPK, igazgató, Political Capital

A Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és az Algoritmikus Alkotmányosság Lendület Kutatócsoport közreműködésével 2025. őszén új eseménysorozatot indít a mesterséges intelligencia szabályozásáról és a jogi szakma általi felhasználási lehetőségeiről az alábbi címmel: 

Fenntartható mesterséges intelligencia használat a jogi munka során: interdiszciplináris beszélgetéssorozat a mesterséges intelligencia és a jog metszéspontjában

Az eseménysorozat nyitó alkalmán az Európai Unió nemrég elfogadott mesterséges intelligencia rendeletének (EU AI Act) magyarországi implementációjáról lesz szó. 

Meghívott hozzászólók:

• Szolnoki Szabolcs, technológiáért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
• Ződi Zsolt kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Moderátor: Mezei Kitti tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet

Martin Hochel, visting researcher, ELTE CCS ILS/ Institute of European Studies and International Relations, Faculty of Social and Economic Sciences, Comenius Unviersity in Bratislava.

The paper and presentation explores Hungarian kin-state funding in southern Slovakia and its impact on the ethnic political identities of the recipient population, ethnic party strategy, pork-barrel politics, and regional development. Subject to analysis are the unilateral subsidy programmes independent of existing official bilateral framework for minority accommodation. The analysis, based on multiple methods and triangulation, puts forth a hypothesis that distinguishes between a political strategy and trends in ethnic self-identification. Based on a survey (n=204), measuring aspects of ethnic self-identification in southern Slovakia, and explorative interviews (n=19) with mayors from that region, the paper further hypothesises that kin-state funding does not fully address the shortcomings of Hungarian minority accommodation in Slovakia but provides additional resources for a range of purposes outstretching the current normative framework of minority rights protection. Rather than following existing models of triadic or quadratic nexuses, it demonstrates the prevalence of pork-barrel politics by clarifying the background behind some of the transactions, analysing the long-term experience of municipalities with Hungarian funding, as well as elaborating on the impact it has had on the ethnic political identities. The findings suggest that the need of the mayors to strategically deliver, and confirm their position in the ethnic party, incentivizes their engagement in kin-funding despite their personal critical views.